Akadémikus lett a Tüskecsarnok megálmodója

Publikálás dátuma
2019.06.14. 11:30

Fotó: Markoszov Szergej
A Kossuth- és Ybl-díjas építész, Lázár Antal a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett. Székfoglalóját könyvbemutató és kiállítás-megnyitó kísérte
A kicsiben rejlik a nagy – Madách Imre megállapítását Lázár Antal Kossuth- és Ybl-díjas építész úgy gondolta tovább: a részben rejlik az egész. Akadémiai székfoglalóját szerda este a FUGÁ-ban erre az ideára építette fel. „Ha az egész valamelyik részével baj van − eltörik, elszakad, disszonáns, aránytalan, jellegtelen, megfáradt, túl harsány –, ott baj van az egésszel is. Gondoljunk csak a legbonyolultabb egészre: az emberi testre, amelynek sok ezer része van. Ha bármelyikkel baj van, akkor ez a rész orvoslásra, gyógyításra vár. Kutatók, specialista orvosok ezrei kutatják ezen részek titkait. A mi területünk egy élettelen tárgy, egy épület, amely szintén bonyolult részek szövevénye, persze bonyolultsága nem vethető össze a csodálatos emberi testtel. A mi felelősségünk az egész és a több ezer rész egységének megteremtése. Nekünk kell átlátni az egészet.” Feleljen meg a rendeltetésének, legyen állékony, és szerezzen esztétikai élményt: a részektől és az egésztől ugyanazt várja el ez a fajta építészeti gondolkodás, a funkció, a szerkezet és a forma egységét. Lázár Antal – sok építésszel egyetemben − az ókori római építész, Vitruvius három fő szempontját tartja mindig a szeme előtt: a hasznosságot, a tartósságot és a szépséget. Ám arról, hogy Lázár Antal miként lett a frázisoktól mentes, emberléptékű építészet képviselője, a székfoglaló előtt Mártonffy Melinda művészettörténész beszélt. Lázár Antal és alkotótársai munkáikban az átlátható térszervezésre törekedtek, ennek részei lettek az egyedi hangvételű formai mintáztok. Bevallottan svéd hatásra születtek meg a Domus áruházak, amelyek az 1970-es években egészen újfajta hangot ütöttek meg a magyar építészetben. Ezeket olyan további emblematikus épületek követték, mint a Tüskecsarnok, a lágymányosi Q épületek, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, a Veszprémi Könyvtár, a Siemens Irodaház, a Táncművészeti Egyetem, a Corvinus Campusa, a népligeti autóbusz pályaudvar., vagy a budajenői passzívház. Lázár Antal tagja volt a legendás Ipartervnek, a Műegyetem, valamint az A& D stúdió műhelyének is, alkotótársa volt többek között Magyar Péter és Reimholz Péter. A Széchenyi akadémia oklevelét Ferencz Győző költő adta át Lázár Antalnak, akinek munkáit Egész és a rész címmel kiállítás mutatja be a FUGÁ-ban. A Corvina Kiadó egy különleges szépségű könyvet jelentetett meg Lázár Antal építészetéről Jelek a térben címmel, amelynek szerzője lapunk munkatársa, N. Kósa Judit, Mártonffy Melinda és Hübner Teodóra. A kötetből is kiderül: Lázár Antal az építészeten túl Lázár Antal másik nagy szerelme a lovaglás, és ez épülettervekben is kifejeződik.
Témák
Lázár Antal

Ünnepel a Romano Drom

Publikálás dátuma
2019.06.14. 11:00

Fotó: The Fusion
„Give Me Wine” – felkiáltással hív koccintásra új lemezén a Romano Drom, az éppen két évtizede működő zenekar. A világszerte terjesztett album dalait a hétvégén itthon, élőben is bemutatják.
 „A Miskolci Nemzetközi Operafesztivál felkérésére készítettük el azt a műsorunkat, amelyben a Romano Drom zenéjéhez klasszikus vonósnégyes társul, s ezáltal számunkra is különleges hangzás jött létre” – meséli Kovács Antal, az együttes vezetője. A stúdióban is rögzített matériát úgy küldték el a World Music Network hálózatához tartozó Riverboat Recordsnak, hogy korábban nem volt személyes kapcsolatuk a hanglemeztársasággal. Nagy öröm és meglepetés volt a kiadó pozitív válasza, „húsz év munkájának megkoronázása, és egy fontos visszaigazolás, hogy jó úton járunk, elismerik a munkásságunkat” – mondja a zenekarvezető. A World Music Network azért fontos, mert segítségével nemcsak a fizikai hanghordozó jut el öt kontinensre, hanem az összes legális internetes letöltő csatornán is kiemelten kezelik a zenekart, s általa az oláh cigány dalokat. A Romano Dromot Kovács Antal és édesapja, id. Kovács Antal „Gojma” hozta létre két évtizeddel ezelőtt. „A szó legnemesebb értelmében vett cigányéletet éltünk: állandóan úton voltunk, 40 országban mintegy 600 koncertet adtunk, fantasztikus helyeken és zenészekkel játszhattunk” „Édesapám 2005-ben bekövetkezett halála után döntenünk kellett: hogyan tovább? Mivel pótolhatatlan táncos és énekes volt, nem akartunk a helyére senkit keresni, inkább még erőteljesebb lett az instrumentális hangzás.” Gojma ízig-vérig oláh cigány ember volt, de mindvégig Budapesten élt; szerette az éjszakai életet, a jazzt, a modern táncokat, s ez a Romano Drom hangzására is kihatott. Az apai örökséget folytató, szerzőként nagyvárosi inspirációkból táplálkozó Kovács Antalt így jól kiegészíti Balogh József (Jocó), aki viszont egy pillanatra sem szakad el az autentikus szabolcsi hangzástól. Amikor 2019-es zenéjük legfőbb jellemvonásairól kérdezem, Kovács Antal is a hagyomány szerepét hangsúlyozza. „Nincsenek kőbe vésett dallamok. Az egyes motívumok hűen tükrözik az adott énekes lelkiállapotát, a dalok személyre szabottan szólalnak meg. Megbújhat a dalainkban flamenco, arab, katalán vagy balkáni zene, olykor jöhetnek a popzenéből ismert groove-ok, elektronika, de mindezek csak fűszerként egészítik ki a tradicionális ritmusokat, dallamokat.” A zenekar kötelességének (s egyúttal természetesnek) tartja a kizárólag a magyarországi oláh cigányokra jellemző vizeskanna (mint ritmushangszer) használatát, a szájbőgőzést vagy a pergetést, ami egyfajta dúdolás, csak sokkal improvizatívabb és mindig egyedi ritmikájú. Kovács Antal úgy véli: az újabb generáció zenekarai már a legnagyobb természetességgel követik az általuk kicsiszolt, egyedi Romano Drom-hangzást.

Világzenei hét Óbudán

A Romano Drom lemezbemutató koncertje nyitja a második Óbudai Világzenei Hét programkínálatát, amelyben többek között a Taraf de Akácfa, Dresch Mihály, Szalonna és Bandája, Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, a Fanfara Complexa, a Tükrös zenekar és Lajkó Félix is színpadra lép. A koncertekhez táncház, kerekasztal-beszélgetés és fotóalbum-bemutató társul. A június 19-i gálakoncert teljes jegybevételét a Szent Margit Kórház javára ajánlják fel a szervezők.

"Magyar írónak lenni már megint nagyon erkölcsi kérdés lett"

Publikálás dátuma
2019.06.13. 20:50
Könyvhét megnyitó
Fotó: Tóth Gergő
„Úgy tűnik, hogy a könyv helyet kért és kér magának. Az alkotó szűrőjén át lázít, nyugtat, tanít, butít, gondolkodtat, szórakoztat, tévutakra visz és megvilágosít” – hangsúlyozta a 90. Ünnepi Könyvhét és a 18. Gyermekkönyvnapok megnyitóján Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke. Bár a Vörösmarty tér felújítása miatt a program ezúttal a Duna-korzón kapott helyet, a megnyitóról a Tűzoltózenekar hagyományos zenés bevonulása nem maradhatott el. Simon Márton költő megnyitóbeszédében megemlékezett az elmúlt év során elhunyt írókról és költőkről, köztük Térey Jánosról is. Kedves Jövő! megszólítással írt fiktív levelet, amelyben 2019-et így összegezte: "Magyar írónak lenni már megint nagyon erkölcsi kérdés lett. Ami elegáns volt és kétségbeejtő. Ha színházak, kórházak, iskolák kerültek szóba, elhallgatunk. Ha valaki felhozta Esterházy mondatát, „félek, hogy elhatalmasodik rajtunk a legyintés”, már csak legyintettünk."  A kiállítók kínálatából többek közt Nádasdy Ádám, Tóth Krisztina és Keresztesi József könyveit ajánlotta. S a nyári forróságban toporgók fejébe véste azt is: a Könyvhét ünnep, mert van mit ünnepelnünk!
Szerző