A kicsiben rejlik a nagy – Madách Imre megállapítását Lázár Antal Kossuth- és Ybl-díjas építész úgy gondolta tovább: a részben rejlik az egész. Akadémiai székfoglalóját szerda este a FUGÁ-ban erre az ideára építette fel. „Ha az egész valamelyik részével baj van − eltörik, elszakad, disszonáns, aránytalan, jellegtelen, megfáradt, túl harsány –, ott baj van az egésszel is. Gondoljunk csak a legbonyolultabb egészre: az emberi testre, amelynek sok ezer része van. Ha bármelyikkel baj van, akkor ez a rész orvoslásra, gyógyításra vár. Kutatók, specialista orvosok ezrei kutatják ezen részek titkait. A mi területünk egy élettelen tárgy, egy épület, amely szintén bonyolult részek szövevénye, persze bonyolultsága nem vethető össze a csodálatos emberi testtel. A mi felelősségünk az egész és a több ezer rész egységének megteremtése. Nekünk kell átlátni az egészet.”
Feleljen meg a rendeltetésének, legyen állékony, és szerezzen esztétikai élményt: a részektől és az egésztől ugyanazt várja el ez a fajta építészeti gondolkodás, a funkció, a szerkezet és a forma egységét. Lázár Antal – sok építésszel egyetemben − az ókori római építész, Vitruvius három fő szempontját tartja mindig a szeme előtt: a hasznosságot, a tartósságot és a szépséget. Ám arról, hogy Lázár Antal miként lett a frázisoktól mentes, emberléptékű építészet képviselője, a székfoglaló előtt Mártonffy Melinda művészettörténész beszélt.
Lázár Antal és alkotótársai munkáikban az átlátható térszervezésre törekedtek, ennek részei lettek az egyedi hangvételű formai mintáztok. Bevallottan svéd hatásra születtek meg a Domus áruházak, amelyek az 1970-es években egészen újfajta hangot ütöttek meg a magyar építészetben. Ezeket olyan további emblematikus épületek követték, mint a Tüskecsarnok, a lágymányosi Q épületek, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, a Veszprémi Könyvtár, a Siemens Irodaház, a Táncművészeti Egyetem, a Corvinus Campusa, a népligeti autóbusz pályaudvar., vagy a budajenői passzívház. Lázár Antal tagja volt a legendás Ipartervnek, a Műegyetem, valamint az A& D stúdió műhelyének is, alkotótársa volt többek között Magyar Péter és Reimholz Péter.
A Széchenyi akadémia oklevelét Ferencz Győző költő adta át Lázár Antalnak, akinek munkáit Egész és a rész címmel kiállítás mutatja be a FUGÁ-ban. A Corvina Kiadó egy különleges szépségű könyvet jelentetett meg Lázár Antal építészetéről Jelek a térben címmel, amelynek szerzője lapunk munkatársa, N. Kósa Judit, Mártonffy Melinda és Hübner Teodóra. A kötetből is kiderül: Lázár Antal az építészeten túl Lázár Antal másik nagy szerelme a lovaglás, és ez épülettervekben is kifejeződik.
