Évi fél deci olaj. Ennyi szennyeződés jut a hazai dolgozók tüdejébe, ha napi 8 órában egy a megengedett határértéknek még éppen megfelelő levegőjű üzemben dolgoznak. Magyarországon ugyanis egy minisztériumi rendelet 5 mg/m3-ben határozza meg, legfeljebb mennyi olajköd lehet egy gyártócsarnok belterében. Összehasonlításképpen ugyanez a szám Svédországban 1, Franciaországban 0,5, Svájcban pedig 0,2 mg/m3. De nem is kell messzire menni szigorúbb szabályokért, hiszen a határérték a szomszédos Szlovákiában is 1 mg/m3.
Azt már csak halkan tesszük hozzá, hogy itthon még ennek az extrém magas küszöbnek a betartását sem ellenőrzik elég hatékonyan.
Megoldást egyrészt egy egységes európai szabályozás bevezetése jelenthetne: már a sok országban bevett 1 mg/m3-es érték is kész felfrissülés lenne a honi munkavállalóknak. A hazai szereplőknek viszont alighanem első körben nagyobb esélyük van a magyar jogalkotókból kikényszeríteni egy, a munkavállalók egészségét szem előtt tartó, alacsonyabb határértéket. Különösen fontos lenne ez azért, mert jól látszik egy olyan kormányzati törekvés, hogy Magyarország váljon autó- és fémipari megmunkáló központtá a régióban, márpedig ezek a szektorok különösen érintettek az olajköd-problémában.
A legtöbb ilyen szennyeződés ugyanis a fémmegmunkálás során kenőanyagként használt olajból kerül a levegőbe, apró cseppecskék formájában. És ahogy a gépek korszerűsödnek, gyorsulnak, úgy válnak egyre apróbbá ezek a részecskék, és okoznak még súlyosabb egészségügyi bántalmakat. Az csak a „jéghegy csúcsa”, hogy a lecsapódó olaj rendkívül síkossá, így balesetveszélyessé teszi az üzem padlóját, és a közvetlen tünetek sem állnak meg a bőrirritációnál és a nehéz látásnál.
A szervezetbe jutva a nagyobb és a közepes méretű részecskék az orrban és torokban okoznak irritációt, de a legapróbbak eljutnak a tüdőbe, majd a hörgőcskéken át egyenesen a vérkeringésbe, ahol a legsúlyosabb hatást fejtik ki. Lenkei Péter levegőtisztasági szakértő a benzo(a)pirén nevű szénhidrogént csak „halálhozóként” emlegeti. A forgácsolóüzemek levegőjében nagy koncentrációban megtalálható anyag beépül az emberi örökítőanyagba, ott mutációt okoz, és többek közt leállítja a egy, a ráktól védő fehérje termelését, jelentősen növelve a tüdő-, a bőr- vagy épp a hólyagrák kockázatát.
A szakembernek ezen kívül is rossz hírei vannak a légszennyezettségről. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség átfogó vizsgálata szerint Európában évente 400 ezer ember idő előtti elhalálozásáért felel a káros levegő. Ezt a számot Magyarországon 12 800-ra becsülik. Mivel a kutatások szerint ezeknek az embereknek az életéből mintegy 10-12 esztendő vész el így, elmondható, hogy a légszennyezettség miatt évente 140 ezer életév lesz oda hazánkban.
A téma szerencsére kezd egyre nagyobb teret kapni, a szmogriadók idején a média is kiveszi a részét a vészharangok kongatásából – azonban hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a munkahelyünkön, ahol napi 8 órát töltünk, és átlagosan nagyjából 3700 liter levegőt szívunk be, kulcsfontosságú a tiszta levegő. Dr. Falus Ferenc tüdőgyógyász emlékeztet, mértékadó tanulmányok kimutatták, hogy az olajköddel szennyezett levegőnek való kitettség már 90 nap után jelentősen növeli a légzéselégtelenséggel járó betegségek, valamint többféle rák kockázatát. Falus hozzáteszi, ha tudományról van szó, az Egyesült Államok hadseregének adataira mindig érdemes adni, hiszen őket a legkiválóbb tudósgárda szolgálja ki. Az USA haditengerészetének kutatása pedig 0,3 mg/m3-nél húzta meg azt a határt, ami felett az olajköd-koncentráció már tartós egészségkárosodáshoz vezet. Márpedig egy fémüzemben ilyen alacsonyra csak hatékony szűrőberendezésekkel lehet leszorítani az értéket.
Fentebb szóba került, hogy szükség lenne a szabályok szigorítására, ám amíg ez nem történik meg, a megoldás „alulról” is érkezhet. Geszti Sándor, az ipari levegőszűrőket forgalmazó Pure Air Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, egyre több vállalat keresi meg őket azzal, hogy sorra hagyják el őket a dolgozóik a rossz levegőre panaszkodva. Ezen nem is nagyon lehet csodálkozni, hiszen ezek a berendezések évi akár 3,5 tonna olajat vonnak ki a levegőből, vagyis el lehet képzelni, megfelelő szűrés nélkül milyen körülmények között kell produktívnak maradnia egy itthoni fémipari munkásnak.
És az sem meglepő, hogy néhányan már fel-felszólalnak az egészséges munkavégzés feltételeinek biztosításáért. Egyre több olyan kutatásról hallani, amelyben – ha a munkahelyválasztás szempontjairól van szó – a többség már a fizetés elé rangsorolja a munkakörnyezetet. Úgy fest tehát, hogy egyre többen ébrednek rá, hogy a tiszta levegő is természetes jog, amely segíthet egészségesebbé, motiváltabbá tenni a munkaerőt. Különösen hangsúlyos ez a folyamatos szakemberhiánytól hangos ipar területén, ahol így a minőségi légszűrés a munkaerő megtartásának fontos eszköze is lehet.
