Fél deci olaj a tüdőben és a halálhozó szénhidrogén - így dolgoznak a magyar melósok

Publikálás dátuma
2019.06.14. 09:30

Fotó: Shutterstock
Manapság egyre többet halljuk, hogy egy magyar munkásnak is ugyanolyan megbecsültség jár, mint egy nyugat-európainak. Ám ez a kijelentés főleg a bérekre vonatkozik, pedig akad valami, ami fontosabb a pénznél: az egészség. Magyarországon viszont borzasztóan szennyezett sok munkahely levegője.
Évi fél deci olaj. Ennyi szennyeződés jut a hazai dolgozók tüdejébe, ha napi 8 órában egy a megengedett határértéknek még éppen megfelelő levegőjű üzemben dolgoznak. Magyarországon ugyanis egy minisztériumi rendelet 5 mg/m3-ben határozza meg, legfeljebb mennyi olajköd lehet egy gyártócsarnok belterében. Összehasonlításképpen ugyanez a szám Svédországban 1, Franciaországban 0,5, Svájcban pedig 0,2 mg/m3. De nem is kell messzire menni szigorúbb szabályokért, hiszen a határérték a szomszédos Szlovákiában is 1 mg/m3. Azt már csak halkan tesszük hozzá, hogy itthon még ennek az extrém magas küszöbnek a betartását sem ellenőrzik elég hatékonyan. Megoldást egyrészt egy egységes európai szabályozás bevezetése jelenthetne: már a sok országban bevett 1 mg/m3-es érték is kész felfrissülés lenne a honi munkavállalóknak. A hazai szereplőknek viszont alighanem első körben nagyobb esélyük van a magyar jogalkotókból kikényszeríteni egy, a munkavállalók egészségét szem előtt tartó, alacsonyabb határértéket. Különösen fontos lenne ez azért, mert jól látszik egy olyan kormányzati törekvés, hogy Magyarország váljon autó- és fémipari megmunkáló központtá a régióban, márpedig ezek a szektorok különösen érintettek az olajköd-problémában. A legtöbb ilyen szennyeződés ugyanis a fémmegmunkálás során kenőanyagként használt olajból kerül a levegőbe, apró cseppecskék formájában. És ahogy a gépek korszerűsödnek, gyorsulnak, úgy válnak egyre apróbbá ezek a részecskék, és okoznak még súlyosabb egészségügyi bántalmakat. Az csak a „jéghegy csúcsa”, hogy a lecsapódó olaj rendkívül síkossá, így balesetveszélyessé teszi az üzem padlóját, és a közvetlen tünetek sem állnak meg a bőrirritációnál és a nehéz látásnál. A szervezetbe jutva a nagyobb és a közepes méretű részecskék az orrban és torokban okoznak irritációt, de a legapróbbak eljutnak a tüdőbe, majd a hörgőcskéken át egyenesen a vérkeringésbe, ahol a legsúlyosabb hatást fejtik ki. Lenkei Péter levegőtisztasági szakértő a benzo(a)pirén nevű szénhidrogént csak „halálhozóként” emlegeti. A forgácsolóüzemek levegőjében nagy koncentrációban megtalálható anyag beépül az emberi örökítőanyagba, ott mutációt okoz, és többek közt leállítja a egy, a ráktól védő fehérje termelését, jelentősen növelve a tüdő-, a bőr- vagy épp a hólyagrák kockázatát. A szakembernek ezen kívül is rossz hírei vannak a légszennyezettségről. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség átfogó vizsgálata szerint Európában évente 400 ezer ember idő előtti elhalálozásáért felel a káros levegő. Ezt a számot Magyarországon 12 800-ra becsülik. Mivel a kutatások szerint ezeknek az embereknek az életéből mintegy 10-12 esztendő vész el így, elmondható, hogy a légszennyezettség miatt évente 140 ezer életév lesz oda hazánkban. A téma szerencsére kezd egyre nagyobb teret kapni, a szmogriadók idején a média is kiveszi a részét a vészharangok kongatásából – azonban hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a munkahelyünkön, ahol napi 8 órát töltünk, és átlagosan nagyjából 3700 liter levegőt szívunk be, kulcsfontosságú a tiszta levegő. Dr. Falus Ferenc tüdőgyógyász emlékeztet, mértékadó tanulmányok kimutatták, hogy az olajköddel szennyezett levegőnek való kitettség már 90 nap után jelentősen növeli a légzéselégtelenséggel járó betegségek, valamint többféle rák kockázatát. Falus hozzáteszi, ha tudományról van szó, az Egyesült Államok hadseregének adataira mindig érdemes adni, hiszen őket a legkiválóbb tudósgárda szolgálja ki. Az USA haditengerészetének kutatása pedig 0,3 mg/m3-nél húzta meg azt a határt, ami felett az olajköd-koncentráció már tartós egészségkárosodáshoz vezet. Márpedig egy fémüzemben ilyen alacsonyra csak hatékony szűrőberendezésekkel lehet leszorítani az értéket. Fentebb szóba került, hogy szükség lenne a szabályok szigorítására, ám amíg ez nem történik meg, a megoldás „alulról” is érkezhet. Geszti Sándor, az ipari levegőszűrőket forgalmazó Pure Air Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, egyre több vállalat keresi meg őket azzal, hogy sorra hagyják el őket a dolgozóik a rossz levegőre panaszkodva. Ezen nem is nagyon lehet csodálkozni, hiszen ezek a berendezések évi akár 3,5 tonna olajat vonnak ki a levegőből, vagyis el lehet képzelni, megfelelő szűrés nélkül milyen körülmények között kell produktívnak maradnia egy itthoni fémipari munkásnak. És az sem meglepő, hogy néhányan már fel-felszólalnak az egészséges munkavégzés feltételeinek biztosításáért. Egyre több olyan kutatásról hallani, amelyben – ha a munkahelyválasztás szempontjairól van szó – a többség már a fizetés elé rangsorolja a munkakörnyezetet. Úgy fest tehát, hogy egyre többen ébrednek rá, hogy a tiszta levegő is természetes jog, amely segíthet egészségesebbé, motiváltabbá tenni a munkaerőt. Különösen hangsúlyos ez a folyamatos szakemberhiánytól hangos ipar területén, ahol így a minőségi légszűrés a munkaerő megtartásának fontos eszköze is lehet. 
Szerző

322,06 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.06.14. 08:39
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon péntek reggel: az euróval szemben hajszálnyit erősödött, míg a dollárhoz, a svájci frankhoz és a japán jenhez képest gyengült.
Az euró 322,06 forinton forgott reggel negyed nyolckor, alig változott az árfolyam a csütörtök esti 322,09 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 285,58 forintról 285,68 forintra, a svájci franké pedig 287,11 forintról 287,40 forintra erősödött.
A jent 2,6370 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,6340 forinttal.
Az euró 1,1273 dolláron forgott péntek reggel, 0,02 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,04 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1207 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9942 frankot kértek, 0,06 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest azonban 0,03 százalékkal gyengült a dollár, péntek reggel 108,34 jent ért.
Szerző

Olcsóbb lett az üzemanyag

Publikálás dátuma
2019.06.14. 06:24

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A Mol 9 forinttal csökkentette a 95-ös benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árát pénteken.
A változást követően a benzin literenkénti átlagára 382 forintra, a gázolajé 388 forintra csökkent. Az üzemanyagok ára legutóbb múlt pénteken csökkent, a 95-ös benziné 9 forinttal, a gázolajé 6 forinttal lett kevesebb. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző