Az Orbán-kabinet ugyanakkor változatlanul nem tárgyal az érdekvédőkkel a pontos tervekről. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke ezt a hátteret is megemlítette, amikor tegnap beszámolt a márciusban megkezdett sztrájktárgyalásaik állásáról. Boros Péterné elmondása szerint kénytelenek változatlanul azt követelni, hogy adják vissza a kormányzati tisztviselőknek az elvett alapszabadságot és újra építsék be a munkaidőbe az ebédidőt, mert az új jogszabály miatt tömegesen távoznak a dolgozók a területről. Hasonló a helyzet a területi hivatalokban is. Akik maradnak, egyre fáradtabbak és ebben benne van az is, hogy az új jogállási törvény hatályba lépése előtt 1124 évnyi korábban felhalmozott szabadságot kifizetett az állam a tisztviselőinek, de senkit nem engedtek el pihenni. A 32 429 kormányzati tisztviselő átlagosan 12,7 napot vesztett így el egy tollvonással.
Az MKKSZ elnöke kiemelte, hogy az önkormányzatoknál a gazdagabb települések 11 milliárdos szolidaritási befizetéseinek állami kiegészítésével megvalósuló támogatásemelés az egyetlen előremutató lépés a közszférában dolgozók helyzetének javítására, bár ezt a rendszert is belső ellentmondások feszítik és nincs garancia, hogy a polgármesteri hivatalok valóban béremelésre költik a többlet nagy részét. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke ugyanakkor lapunknak újból megerősítette, hogy a keddi lapszámunkban leírtaknak megfelelően a helyi hivatalok kénytelenek lesznek a bérek megemelésére fordítani a pénzt, különben elbúcsúzhatnak munkatársaiktól. Lehet, hogy a kormány tiltakozik a béremelés szó használata ellen, de attól a 880 ezer forintos többlet nagy része valójában ezt a célt szolgálja.
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség vezetője ezt azzal egészítette ki, hogy a normatívát eddig is 75 százalékban személyi juttatásokra, 14 százalékban járulékokra költötte az általa vezetett Szentkirály és Tiszaug közös hivatala, s nyomtatópatronra, papírra és egyéb dologi kiadásra 11 százalék ment el. Az arányok változhatnak, de a dolgozóknak egyéni béreket kell kínálniuk, különben nem maradnak a hivatalban. A nagyvárosok érdekében az MKKSZ azt javasolja, a saját munkatársaik béremelésére fordított összeggel a 60 ezer forintos illetményalap eléréséig csökkentsék a szolidaritási adójukat.
A szociális területen június végéig ígért ajánlatot a kormány, ha addig nem derül ki a béremelés mértéke, a szakszervezetek kénytelenek lesznek lépni - hangzott el a tájékoztatón.
