Se szabadság, se ígéret - alibitárgyalást folytatott a kormány

Publikálás dátuma
2019.06.13. 20:04

Fotó: Facebook/MKKSZ
Semmilyen konkrét ígéretet nem tett egyetlen közszolgálati ágazatnak sem a kormány az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) szerdai ülésén, képviselői csak a rengeteg költségvetési tartalékról beszéltek, ami bármikor rendelkezésre áll.
Az Orbán-kabinet ugyanakkor változatlanul nem tárgyal az érdekvédőkkel a pontos tervekről. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke ezt a hátteret is megemlítette, amikor tegnap beszámolt a márciusban megkezdett sztrájktárgyalásaik állásáról. Boros Péterné elmondása szerint kénytelenek változatlanul azt követelni, hogy adják vissza a kormányzati tisztviselőknek az elvett alapszabadságot és újra építsék be a munkaidőbe az ebédidőt, mert az új jogszabály miatt tömegesen távoznak a dolgozók a területről. Hasonló a helyzet a területi hivatalokban is. Akik maradnak, egyre fáradtabbak és ebben benne van az is, hogy az új jogállási törvény hatályba lépése előtt 1124 évnyi korábban felhalmozott szabadságot kifizetett az állam a tisztviselőinek, de senkit nem engedtek el pihenni. A 32 429 kormányzati tisztviselő átlagosan 12,7 napot vesztett így el egy tollvonással. Az MKKSZ elnöke kiemelte, hogy az önkormányzatoknál a gazdagabb települések 11 milliárdos szolidaritási befizetéseinek állami kiegészítésével megvalósuló támogatásemelés az egyetlen előremutató lépés a közszférában dolgozók helyzetének javítására, bár ezt a rendszert is belső ellentmondások feszítik és nincs garancia, hogy a polgármesteri hivatalok valóban béremelésre költik a többlet nagy részét. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke ugyanakkor lapunknak újból megerősítette, hogy a keddi lapszámunkban leírtaknak megfelelően a helyi hivatalok kénytelenek lesznek a bérek megemelésére fordítani a pénzt, különben elbúcsúzhatnak munkatársaiktól. Lehet, hogy a kormány tiltakozik a béremelés szó használata ellen, de attól a 880 ezer forintos többlet nagy része valójában ezt a célt szolgálja. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség vezetője ezt azzal egészítette ki, hogy a normatívát eddig is 75 százalékban személyi juttatásokra, 14 százalékban járulékokra költötte az általa vezetett Szentkirály és Tiszaug közös hivatala, s nyomtatópatronra, papírra és egyéb dologi kiadásra 11 százalék ment el. Az arányok változhatnak, de a dolgozóknak egyéni béreket kell kínálniuk, különben nem maradnak a hivatalban. A nagyvárosok érdekében az MKKSZ azt javasolja, a saját munkatársaik béremelésére fordított összeggel a 60 ezer forintos illetményalap eléréséig csökkentsék a szolidaritási adójukat. A szociális területen június végéig ígért ajánlatot a kormány, ha addig nem derül ki a béremelés mértéke, a szakszervezetek kénytelenek lesznek lépni - hangzott el a tájékoztatón.

Diplomás besorolást kaphatnak a nyelvvizsga nélkül dolgozó tanárok

Publikálás dátuma
2019.06.13. 18:02
Képünk illusztráció
Fotó: Korsart
Akkora a tanárhiány, hogy gyakornokként alkalmazhatják a diploma nélküli pedagógusokat is – fizetésüket viszont a diplomás kollégákéhoz igazítják.
Beismerő vallomással ér fel a köznevelési törvény módosító csomagjában eldugott javaslatpont, ami diplomájukat kiváltani nem tudó pedagógushallgatókat segíti munkához: a 28-as paragrafus alapján gyakornoki besorolással taníthatnak az olyan tanárok, akiket már csak a nyelvvizsga hiánya választ el a diploma megszerzésétől.
Az így felvett, közalkalmazottnak számító tanárokat a gyakornoki idő határáig tudják foglalkoztatni, ha addig sem szerzik meg a nyelvvizsgákat, akkor munkaviszonyuk véget ér. A trükk viszont az, hogy a diploma nélkül dolgozó személyt „az általa betöltött pedagógus-munkakörhöz előírt, megszerzendő végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni” - vagyis diplomás besorolást és bért kap. 
A salátatörvényben elrejtett módosítást Szél Bernadett találta meg: mint Facebook-posztjában írja, a javaslat egyértelművé teszi: a kormány tudja, milyen sokan nem jutottak hozzá diplomájukhoz a nyelvvizsga miatt – másrészt, tisztában vannak az tanárhiány tényével is, és ilyen kiskapukkal próbálják enyhíteni a közoktatás válságát. 
A játszma viszont kettős, hiszen jövőtől már csak nyelvvizsga birtokában lehet jelentkezni a felsőoktatásba. „Akkor kérdezem én: ha a diploma előtt állóknak megadják a türelmi időt, mert olyan állapotban van a rendszer, hogy a felsőoktatásban töltött évek végére sincs meg sokaknak a nyelvvizsga, akkor miért ragaszkodnak a felvételihez kötelező nyelvvizsga jövő évi bevezetéséhez? Miért van az, hogy egyik esetben figyelembe veszik a realitásokat, a másikban nem?” - veti fel a politikus, aki arra is emlékeztet, hogy a kormány abszurd módon tíz évre titkosította a 2027-ig szóló idegen nyelv-tanítási stratégiáját.
Szerző
Frissítve: 2019.06.13. 18:05

Szülőnek és tantestületnek kuss - így nevezik ki a jövőben az iskolaigazgatókat

Publikálás dátuma
2019.06.13. 17:40

Fotó: Shutterstock
A jövőben az állam azt csinál egy iskola vezetésével, amit akar.
2013 óta több olyan botrány is volt, hogy az állam olyan iskolaigazgatókat nevezett ki, akik a kinevezési eljárásban a tantestület, a szülők, a diákok szimpátiáját nem nyerték el, a befutók számos esetben fideszes kötődésűek voltak, írja az index.hu. Helyi tiltakozás hatására  előfordult, hogy megváltoztatták a központilag meghozott döntést, illetve az is előfordult, hogy az ellenséges környezetbe kinevezett igazgató nem bírta a nyomást, és maga mondott le. A véleményezési jog azonban az esetek zömében nem ért sokat. Mégis most az igazgató megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntés vagy vélemény kialakítása előtt be kell szerezni a nevelőtestület, az óvodaszék, az iskolaszék, a szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat véleményét. Speciális esetek is vannak: például a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén kell a települési nemzetiségi önkormányzat álláspontja is. A Semjén Zsolt által a parlamentnek benyújtott köznevelési törvénymódosítási tervezetből viszont az derül ki, hogy a jövőben az említett érintettek közül senkit nem kell megkérdezni, az állam gyakorlatilag teljesen zárttá, és egyszemélyivé teszi az óvoda- és iskolaigazgatói kinevezéseket. A törvény indokolásában csak ennyi található: "az intézményvezetői megbízáshoz kapcsolódó véleményezési jogok törlésére kerül sor".
Szerző