Az EU legfontosabb posztját rohamozzák a visegrádi négyek: balos és jobbos jelöltjük is van

Publikálás dátuma
2019.06.14. 06:30

Fotó: Facebook
Egy baloldali és egy konzervatív jelölt támogatásában is megállapodtak egymással a Lengyelország, Csehország, Szlovákia, valamint Magyarország által alkotott visegrádi négyek kormányfői rendkívüli budapesti csúcstalálkozójukon – értesült a Népszava. Az egyeztetésre azért volt szükség, mert az Európai Unió jelenlegi vezetői (elsősorban Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke) még júliusban eldöntenék, kik kerüljenek az EU csúcsvezetői posztjaira. Egyszerre kellene megtalálni az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az Európai Parlament elnökét, valamint az unió külügyi főképviselőjét, így a V4-ek vezetői joggal érezhetik úgy, ezúttal megszerezhetik az egyik csúcspozíciót. Ezt az elgondolást erősíti, hogy a személyi döntéseket hagyományosan egy bonyolult alkufolyamat is megelőzi: elvárás például, hogy a csúcsvezetők között legyen lehetőleg egy nagy tagállam képviselője, valamint egy kisebbé is. Arra is figyelnek, hogy az elnökök között legyen nő, valamint jobb- és baloldali is.
Az Orbán Viktor hivatalának helyet adó karmelita kolostorban információink szerint valóban a legszűkebb körben, nyolcszemközt ült le egymással Andrej Babis cseh, Peter Pellegrini szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és vendéglátójuk, Orbán Viktor. Szakértők, tanácsadók és tolmácsok sem voltak a tárgyalóteremben.
Bár Andrej Babis utólag azt mondta, nincs hivatalos közös jelöltjük az Európai Bizottság elnöki posztjára, a Népszava több egymástól független forrásból is úgy értesült, két névben informálisan megállapodtak. Eszerint a visegrádi kormányfők lobbiznak majd Maros Sefcovic szlovák uniós biztos és Krzysztof Szczerski, a lengyel köztársasági elnöki hivatal vezetője, Andrzej Duda elnök kabinetfőnöke érdekében. Erre utalt egyébként Havasi Bertalan közleménye is, amely szerint a csúcs résztvevői abban állapodtak meg, hogy összehangolják lépéseiket a tisztújítás során. Egy magyar kormányzati forrásunk szerint ez a felállás azért praktikus, mert Sefcovic a baloldali szlovák kormánypárt, a Smer tagja, míg Krzysztof Szczerski a konzervatív lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság színeiben politizál. - Így nekünk most van egy jobbos és egy balos ajánlatunk is – mondta a politikus. Igaz, korábban egy Fidesz-képviselő arról beszélt lapunknak, még így sem bízik benne, hogy a keleti tagállamoknak lapot osztanak majd az egyezkedés során.
Frissítve: 2019.06.14. 06:35

Hárman dolgoznak négy helyett - a nyár újabb kihívás elé állítja a megroggyant egészségügyet

Publikálás dátuma
2019.06.14. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az orvoshiány, a nyári szabadságolás próbára teszik a fővárosi sürgősségi centrumokat. A mentőszolgálat szerint ez nem okoz ellátási problémát.
Csökkentett kapacitással próbálja megoldani a szakhatóság a nyáron a többszörösen sérültek budapesti ellátását. A négy sürgősségi centrumból politraumatizált baleseteseket augusztus végéig egyidejűleg csak három fogad. A negyedik úgynevezett „stand by” -ban üzemel, azaz oda csak akkor vihetnek ilyen beteget, ha a másik három már megtelt. A más jellegű sürgősségi ellátásra szorulókra ez a szabály nem érvényes. Ezzel lényegében 75 százalékra csökken a súlyos sérültek ellátását szolgáló kapacitás a fővárosban. Pedig a statisztikák szerint a balesetek csaknem harmada július, augusztusban történik. Eredetileg a súlyos traumás sérülteket négy nagy fővárosi centrum valamelyikébe - a Merényibe, a Péterfybe, a Szent Jánosba, vagy a Honvédkórházba - kellene vinniük a mentőknek, attól függően, hogy kinek a területén történt a baleset. Csakhogy néhány hete a Honvédkórház bejelentette, hogy a nyáron 21 napra leállítaná a politraumatizáltak ellátását, mert a hét minden napjára nincs elég orvosuk. Az ilyenek műtéti ellátáshoz ugyanis 2-3 traumatológusra, idegsebészre is szükség lehet a műtőben. Az intenzív ágyak hiányára hivatkozva is gyakoriak az ügyleti lemondások, az ilyen helyzetekben is gyakran a Honvédnak kell állnia a sarat. Az ellátási feszültségek miatt május második hetében az országos tiszti főorvos egyeztető megbeszélésre hívta a főváros sürgősségi centrumainak vezetőit. Itt az a megegyezés született, hogy a Honvédkórház nem állhat le, de hogy tehermentesítik. Ezért a nyár végéig egyidejűleg csak három centrum fogadja majd politraumatizált baleseteseket, így mindegyikük minden negyedik napon pihenőt kap. Ez utóbbiak területi betegeit pedig a többiek látják el.
Az Országos Mentőszolgálat beutalási rendjét ennek megfelelően át is írták. Az elmúlt két hétben már eszerint osztották el a betegeket. Ám június 13-án újabb egyeztetésre hívta a szakhatóság az érintett vezetőket. Erre a megbeszélésre utóbb volt aki úgy emlékezett, hogy ott nem történt semmi különös, mások viszont azt mondták, óriási vita volt. Információink szerint - kicsit szigorítottak az alig két hete működő rendszeren, az éppen pihenőt tartó centrumnak a jövőben úgynevezett készenléti ügyeletet kell ellátnia. Azaz orvosainak készenlétben kell állniuk, és ha megtelnek a súlyos sérültekkel az éppen szolgálatban lévők, akkor be kell menniük dolgozni. Arra, a kérdésünkre, hogy a új helyzetből ebből adódott-e bármilyen ellátási feszültség az OMSZ sajtóosztálya azt válaszolta:  politraumatizált sérültből fővárosban átlagosan napi 1-5 van, és szerintük az új rendszer sem hosszabb várakozást, sem ellátási nehézséget nem eredményez, továbbá az általános traumatológiai ellátást (amely ezután is az eddig szokásos ügyeleti rendben zajlik) sem befolyásolja.  
Szerző

Se szabadság, se ígéret - alibitárgyalást folytatott a kormány

Publikálás dátuma
2019.06.13. 20:04

Fotó: Facebook/MKKSZ
Semmilyen konkrét ígéretet nem tett egyetlen közszolgálati ágazatnak sem a kormány az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) szerdai ülésén, képviselői csak a rengeteg költségvetési tartalékról beszéltek, ami bármikor rendelkezésre áll.
Az Orbán-kabinet ugyanakkor változatlanul nem tárgyal az érdekvédőkkel a pontos tervekről. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke ezt a hátteret is megemlítette, amikor tegnap beszámolt a márciusban megkezdett sztrájktárgyalásaik állásáról. Boros Péterné elmondása szerint kénytelenek változatlanul azt követelni, hogy adják vissza a kormányzati tisztviselőknek az elvett alapszabadságot és újra építsék be a munkaidőbe az ebédidőt, mert az új jogszabály miatt tömegesen távoznak a dolgozók a területről. Hasonló a helyzet a területi hivatalokban is. Akik maradnak, egyre fáradtabbak és ebben benne van az is, hogy az új jogállási törvény hatályba lépése előtt 1124 évnyi korábban felhalmozott szabadságot kifizetett az állam a tisztviselőinek, de senkit nem engedtek el pihenni. A 32 429 kormányzati tisztviselő átlagosan 12,7 napot vesztett így el egy tollvonással. Az MKKSZ elnöke kiemelte, hogy az önkormányzatoknál a gazdagabb települések 11 milliárdos szolidaritási befizetéseinek állami kiegészítésével megvalósuló támogatásemelés az egyetlen előremutató lépés a közszférában dolgozók helyzetének javítására, bár ezt a rendszert is belső ellentmondások feszítik és nincs garancia, hogy a polgármesteri hivatalok valóban béremelésre költik a többlet nagy részét. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke ugyanakkor lapunknak újból megerősítette, hogy a keddi lapszámunkban leírtaknak megfelelően a helyi hivatalok kénytelenek lesznek a bérek megemelésére fordítani a pénzt, különben elbúcsúzhatnak munkatársaiktól. Lehet, hogy a kormány tiltakozik a béremelés szó használata ellen, de attól a 880 ezer forintos többlet nagy része valójában ezt a célt szolgálja. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség vezetője ezt azzal egészítette ki, hogy a normatívát eddig is 75 százalékban személyi juttatásokra, 14 százalékban járulékokra költötte az általa vezetett Szentkirály és Tiszaug közös hivatala, s nyomtatópatronra, papírra és egyéb dologi kiadásra 11 százalék ment el. Az arányok változhatnak, de a dolgozóknak egyéni béreket kell kínálniuk, különben nem maradnak a hivatalban. A nagyvárosok érdekében az MKKSZ azt javasolja, a saját munkatársaik béremelésére fordított összeggel a 60 ezer forintos illetményalap eléréséig csökkentsék a szolidaritási adójukat. A szociális területen június végéig ígért ajánlatot a kormány, ha addig nem derül ki a béremelés mértéke, a szakszervezetek kénytelenek lesznek lépni - hangzott el a tájékoztatón.