Szívatópályára állították a nyugdíjasokat - kárpótlást vár egy nemzedék

Publikálás dátuma
2019.06.14. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem az idősek szükségletei határozzák meg, mennyivel emelkedik járandóságuk.
Az idősek a jövő évi költségvetés vesztesei – állítják az országos nyugdíjas szervezetek. A helyzet javítására ötpontos javaslatcsomagot állítottak össze. Most is kiemelik az Országos Nyugdíjas Parlament legfontosabb követelését, a vegyes indexálás visszaállítását. Ha a kormány az ellátások éves emelésénél nemcsak az inflációt, hanem a nettó béremelkedést is figyelembe venné, a nyugdíjak a 2020-ra tervezett 2,8 százalékos növekedés helyett 5,6 százalékkal emelkednének – hangsúlyozta Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Nyugdíjas Tagozatának vezetője a szervezetek csütörtöki sajtótájékoztatóján. Szakértőik szerint ma nem az idős emberek szükségletei határozzák meg, hogy mire mennyi pénzt ad az állam, sokkal inkább a megszokás és a pénzmaradványok mértéke, s ezt megalázónak érzik – fogalmazott több nyugdíjas vezető. Azt tartanák elfogadhatónak, ha legalább az inflációval bővülne például a gyógyszertámogatás kerete, a nyugdíjprémium pedig beépülne a rendszeres ellátásokba. Azt is sérelmezik a nyugdíjasok, hogy 70 év után jövőre a kormány megszünteti az idősek és rokkantak kedvezményes szociális üdülési lehetőségét. Ennek kompenzálására azt javasolják, a medián nyugdíj alatti ellátásban (2018. januárban 101 795 forint) részesülők kapjanak havi 1000 forintos nyugdíjemelést januártól. Ehhez kapcsolódik, hogy módosító indítványt nyújtott be Korózs Lajos a parlamentnek, hogy az Erzsébet-program keretében továbbra is kedvezményes üdülési lehetőséget kaphassanak a nyugdíjasok, hiszen aktív korukban sokszor téglajegyek vásárlásával, máskor plusz műszakok felajánlásával támogatták az építéseket, felújításokat. A parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke emlékeztetett rá, hogy az ingatlanok, köztük szállodák, táborhelyek túlnyomó részének eredetileg szakszervezeti tulajdonosai voltak. A szociális üdültetés megszervezésével megbízott Nemzeti Üdülési Alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke, Karácsony Mihály a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy amikor 2011-ben lejárt a megbízatása, 21 milliárdos vagyona volt a szervezetnek, az üdülési csekkek hasznából minden évben 4-5 milliárdot fordítottak szociális üdültetésre. Mint mondta: biztos benne, hogy az Erzsébet utalványok is hasonló hasznot termeltek, mégis megszüntette őket az Orbán-kormány. Sajtóhírek sora állítja: követhetetlen módon az alapítvány vagyona is eltűnt.                                      

Nem szüntetik meg a szociális üdültetést

A szociális üdültetés megszervezésével megbízott Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kétnapos gondolkodás után tegnap délután azt közölte az MTI-vel, hogy nincs szó a nyugdíjasok és fogyatékkal élők szociális üdültetésének megszüntetéséről. Az Erzsébet-program jövő évi üdülési lehetőségeire szeptember 15-től lehet pályázni. A közleményből az nem derül ki, hogy a kormány a közfelháborodás hatására váltott álláspontot vagy a törvénycsomagban rögzített szöveget írták meg rosszul.

Frissítve: 2019.06.14. 13:12

Másodfokú figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt, keleten zivatarok is jöhetnek

Publikálás dátuma
2019.06.14. 07:18

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Akár 36 fokot is mérhetünk pénteken.
Az egész országra másodfokú figyelmeztetést adott ki péntekre az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), a napi középhőmérséklet elérheti a 27 fokot. Túlnyomóan derült lesz az ég, de a keleti megyékben több gomolyfelhő képződhet, amelyekből néhol zápor, zivatar is kialakulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet 32 és 36 fok között valószínű, késő estére 22, 28 fokra hűl le a levegő.
Zivatarok veszélye miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében figyelmeztetnek. Az előrejelzés szerint elsősorban délután és este fordulhatnak elő zivatarok, viharos szél, esetleg jégeső kíséretében.
Szerdán életbe lépett az országos tisztifőorvos által elrendelt hőségriasztás. A legmagasabb szintű, harmadfokú intézkedés 0 órától vasárnap éjfélig lesz érvényben. A Nemzeti Népegészségügyi Központ azt javasolta, hogy a legmelegebb órákban, 11 és 15 óra között lehetőleg senki se tartózkodjon a tűző napon, ügyeljünk a fokozott folyadékfogyasztásra, és kerüljük a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, valamint a zsíros ételek fogyasztását. Figyelmeztettek továbbá arra, hogy a déli órákban a vízparton pihenők is kerüljék a napozást és ne ugorjanak a vízbe felhevült testtel. Azt javasolják, hogy védjük a bőrünket naptejjel és világos, jól szellőző bő ruházattal, és még néhány percre se hagyjunk gyermekeket, továbbá házi kisállatokat parkoló autóban. Emellett felhívták a figyelmet arra is, hogy a tartós hőség az egészséges szervezetnek is extrém igénybevételt jelent, és az autózók koncentrációját is negatívan befolyásolhatja.
Szerző

Megoldás helyett baklövés - így roncsolja a kormány az oktatást

Publikálás dátuma
2019.06.14. 07:00

Fotó: Infinite Eye
Évente 10 százalékkal nő a magántanulók száma, a kormány mégis betiltaná ezt az oktatási formát. Az igazgatói pályázatok esetében elvennék a tanároktól a véleményezés jogát.
Az Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), ha a parlament elfogadja a magántanulói jogviszony kivezetését célzó törvényjavaslatot – nyilatkozta lapunknak Asbóth Márton, a jogvédő szervezet magánszféra-projektjének vezetője. Szerinte súlyos jogkorlátozást jelent, ha a szülők nem dönthetnek arról, hogy iskolába járatják vagy otthon tanítják, esetleg magántanulói csoportba viszik gyermeküket. A kormány szerdán nyújtotta be az Országgyűlésnek a köznevelési törvény módosítását, amelynek egyik célja a magántanulói státusz megszüntetése. „Össztársadalmi érdek, hogy a gyerekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek” – indokolták a módosítás szükségességét. A tervezet ugyan lehetőséget biztosít „egyéni munkarend” igénylésére (ami szigorúbb feltételekhez kötött, kvázi magántanulói jogviszonyt jelenthet), de a kérelmekről már nem az adott iskola igazgatója, hanem egy kormányzati hivatal dönt majd, és az eddigi gyakorlattal ellentétben sem a gyámhatóság, sem a gyermekjóléti hatóság véleményét nem kell majd kikérni. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a magántanulók száma: az Oktatási Hivatal legutóbbi, nyilvános adatai szerint a 2016/2017-es tanévben 7590-en voltak ebben a státuszban, ami mintegy 10 százalékos növekedés 2015-höz képest. Szakértői becslések szerint a magántanulók száma ma már a 8 ezret is meghaladja. A magántanulók között több csoportot lehet megkülönböztetni: vannak, akiket szüleik készítenek fel otthon a félévente esedékes vizsgákra; vannak, akiket szakképzett pedagógusok tanítanak otthoni keretek között; és vannak, akik másokkal összeállva tanulócsoportokat hoznak létre. Van egy negyedik csoport is, akiket Asbóth Márton „kényszer magántanulóknak” nevezett; ők azok a szegény környezetből érkező, hátrányos helyzetű, legtöbbször rossz magatartású gyerekek, akiket még a lecsökkentett tankötelezettségi korhatár elérése előtt „kilök” magából a közoktatási rendszer. Aztán jellemzően senki nem foglalkozik velük. – Ha erre hivatkozva módosítanának a törvényen, azzal óriási baklövést követnének el. Ettől a válságjelenség megmarad, az iskolák nem lesznek jobbak, nem lesz több felkészült pedagógus, akikre ezeknek a gyerekeknek nagy szükségük lenne – mondta a TASZ szakértője. Szerinte a törvényjavaslat csak arra jó, hogy a kormány leplezze a rendszerhibákat azok megoldása helyett.  A tervezetről a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) sem egyeztettek – annak ellenére sem, hogy Kásler Miklós humánminiszter márciusban stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a PSZ elnökével, Szabó Zsuzsával, amiben a kormány nevében ígéretet tett arra, hogy a köznevelést érintő jogszabályok előkészítésébe bevonják a szakszervezetet, a jogszabály-tervezeteket is közvetlenül megküldik számukra. Szabó Zsuzsa lapunknak kijelentette: a kormány felrúgta a megállapodást. Jelezte: ősszel akár sztrájkolhatnak is a tanárok. A törvényjavaslat azért is aggályos, mert a tantestületek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint a szülők a jövőben nem véleményezhetik majd az igazgatói pályázatokat. Ez azért lenne kedvező a kormány szempontjából, mert az elmúlt években több botrány is kirobbant amiatt, hogy a két jelölt közül végül nem az kapta az igazgatói megbízást, akit a tantestület szakmailag alkalmasabbnak tartott.
A törvénytervezet egyébként arra is lehetőséget teremt, hogy heti 10 óra helyett 14 órában lehessen megbízási szerződéssel óraadót foglalkoztatni – ezzel lényegében beismerték, hogy tanárhiány van.

Megmenekülhet a Budapest School

Magántanulói csoportokkal működik a Prezi alapítói által létrehozott Budapest School is, amelyben már mintegy 250 gyerek tanulhat személyre szabott módszerekkel. Halácsy Péter, a fenntartó ügyvezetője elmondta: idén adták be kérelmüket, hogy szeptembertől hivatalosan akkreditált iskolává válhassanak. Így nem lesz szükség arra, hogy diákjaik más intézményben magántanulói jogviszonyt létesítsenek. Halácsy bizakodó: a Budapest School kerettantervét az Emberi Erőforrások Minisztériuma már elfogadta, jelenleg a működési engedély iránti kérelmük elfogadását várják az illetékes kormányhivataltól.

Szerző
Témák
Oktatás