Túl a bulituristákon

Publikálás dátuma
2019.06.16. 15:36

Fotó: Tóth Gergő
Egyre több turista érkezik Budapestre, de még nem kell kitenni a „megtelt” táblát. A belvárosban több tucat szálloda épül, köztük ötcsillagos hotelek is.
„Ebédnél még hallok magyar szót, de ha este 7 után indulok haza, már szinte csak turistákat látok magam körül az utcán”- meséli András, aki egy VI. kerületi irodaházban dolgozik. Mint mondja, a környéken még van egy-két eldugott kifőzde vagy megfizethető árú gyorsbüfé, de sorra nyílnak a legújabb gasztronómiai divathoz igazodó bisztrók és vendéglők. Ezek kínálta már sokkal inkább a turisták pénztárcájára van szabva, a helyek dugig vannak külföldiekkel. A világ egyre több városában okoz gondot az „overtourism”, vagyis az a jelenség, amikor egy települést, vagy valamilyen térséget turisták tömegei lepik el, rontva ezzel a helyiek életminőségét. Budapestet azonban még nem fenyegeti ez a veszély, annak ellenére sem, hogy néhány kisebb helyi konfliktust már megéltünk – mondja Indra Dániel, a KPMG turisztikai szakértője. A bulinegyedben éjjel hangoskodó turisták miatt kiírt népszavazás már mutatta, hogy a helyiket zavarja a mulatozó vendégek egyre növekvő száma. Bizonyos pontokon kapacitás szűke is kezd kialakulni: a Liszt Ferenc repülőtér például főszezonban lényegében telített, forgalma az elmúlt öt évben 8,5 millió főről 15 millióra nőtt. Magas, 86 százalék feletti a budapesti szállodák kihasználtsága is.
Budapest azonban igen szerencsés város abból a szempontból, hogy turisztikai látványosságai viszonylag nagy területen oszlanak el Budától Pestig, a Vártól a Parlamenten át a Hősök teréig. Így a turisták sem egy szűk helyen csoportosulnak. Amszterdamban például már „kitették a megtelt táblát”, leszedték a népszerű selfie-pontnak számító „I amsterdam” feliratot, és már nem hirdetnek külföldön – említ egy példát a szakértő. Budapest még korántsem tart itt, de tény, hogy van egy komoly felfutás. Ez egyébként a többi kelet-európai fővárosban is megfigyelhető. A cseh főváros a világ 18. leglátogatottabb célpontja, Budapest pedig ugyan a régió második helyezettje, de a világon „csak” az 55. legnépszerűbb úticél. Indra Dániel szerint az olcsó repülő utak, az Airbnb (rövidtávú lakáskiadás), a közösségi média és az internetes bakancslisták mind hatással vannak arra, hogy egyre többen látogatnak el Budapestre. De nem csak a bulituristák vannak jelen, növekszik a konferencia- és egészségturizmus is, rengeteg a városlátogató, aki csak pár napra érkezik. Számukra a szakértő szerint komoly vonzerőt jelent Budapest éjszakai kivilágítása is. Bár a kormány turizmusfejlesztési stratégiájának egyik fő célja, hogy ezeket a városlátogatókat vidékre is elvigye, a Magyarországra évente érkező közel 6 millió turista kétharmada egyelőre csak Budapestre kíváncsi. Jól mutatja ezt, hogy miközben Budapesten feleannyi - mintegy 20 ezer - szállodai szoba van, mint a fővároson kívül, az év első három hónapjában a külföldi vendégéjszakák 68 százalékát budapesti hotelekben töltötték el. Az igények kiszolgálására pedig egyre több szálloda épül a fővárosban. Az idei évben Budapesten már 3 új hotel nyílt összesen 327 szobával – köztük a gyönyörűen felújított, hamarosan teljes üzemben is ötcsillagos luxusszállóként működő Párisi Udvar, illetve a szintén ötcsillagos Mystery Hotel a Podmaniczky utcában. Eközben vidéken csupán egy 17 szobás hotel nyitotta meg kapuit Fadd-Domboriban. A jegybank összesítése szerint az új szállodai szobák 81 százaléka már tavaly is Budapesten jelent meg a kínálatban, holott 2015-2017 között még a vidéki, főként a Balaton környéki szállodanyitások voltak túlsúlyban. Tavaly év végén országszerte 86 szállodaépítési projekt volt előkészítési vagy építési fázisban, amelyből 53 (6130 szoba) Budapestre vonatkozott, és csupán 33 (1293 szoba) építkezés zajlott a fővároson kívül. Prága vagy Bécs azonban jócskán megelőzi Budapestet szállodakínálatban, így a magyar főváros bőven elbír még több szállodát, akár a magasabb kategóriákban is – véli Indra Dániel. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) legfrissebb trendriportja szerint 2022 végéig a fővárosban 28 négycsillagos és 8 ötcsillagos szálloda megépítését tervezik – zömmel a belvárosban. Csak az Andrássy úton és környékén mintegy 1300 szoba kialakítását tervezik. Az egykori Balettintézet épületében szintén egy ötcsillagos hotel kap helyet, a Drechsler palota felújítása az elmúlt hetekben kezdődött el. A W Marriott a tervek szerint 2021-ben nyitja meg kapuit. A projektek egy része azonban az építőipari nehézségek, a munkaerőhiány miatt valószínűleg leáll majd, vagy tolódik. A magasabb kategóriájú budapesti hotelek száma azonban mindenképpen bővülni fog – mondta érdeklődésünkre Flesch Tamás, a MSZÉSZ elnöke. Megjegyezte: az elmúlt években egyáltalán nem épültek ötcsillagos szállodák. A válság miatt részben a fiókba kerültek ugyanis a korábbi tervek – márpedig egy szálloda felépítése minimum 3 év -, részben pedig nem is volt ezekre igény. Most viszont a Párisi Udvar közvetlen szomszédságában épül a szintén ötcsillagos Matild Hotel is a Matild palotában. A szakma is kíváncsian várja, mekkora kereslet lesz ezekre a luxusszállodákra – jegyezte meg Flesch Tamás, aki személy szerint bizakodó és úgy véli, egyértelműen nő az igény a magasabb kategóriájú szállások iránt. Nem csak a buliturizmus van jelen Budapesten, az infrastruktúrális fejlesztéseknek, a számtalan új üzletnek, a gasztronómiai fellendülésnek köszönhetően az elmúlt egy-két évben megjelent egy igen fizetőképes turistaréteg is a magyar fővárosban. A luxushotelek kínálata terén ráadásul van még hova fejlődnie Budapestnek, hiszen a magyar fővárosban tíznél kevesebb ötcsillagos szálloda működik, miközben a versenytárs Prágában legalább 50.

Britek az élen

A brazil és az indiai turisták lényegében csak a fővárost látogatják meg, ha Magyarországra érkeznek, és a britek, a franciák, a spanyolok, az amerikaiak, a kínaiak és az olaszok is zömmel csupán Budapestre kíváncsiak – derül ki az idei év első negyedévében hazánkban eltöltött külföldi vendégéjszakákra vonatkozó statisztikákból. Az oroszok és a németek azonban már vidékre is elmennek: a német vendégéjszakáknak nem egész fele, az orosz vendégéjszakák kevesebb, mint kétharmada kötődött csak Budapesthez.

Szerző
Témák
szállodák

Mint hasas pasát az odaliszkok

Publikálás dátuma
2019.06.16. 13:00

Fotó: Lakos Gábor
Mese a gyrosról.
A Kelet az Kelet, akkor is, ha éppen egy zuglói templommal szemben szoronkodik egy bádogbodéban. Aminek esetében a „kis piszkos” jelzős szerkezet nem kedveskedő formula, hanem elsődleges jelentés. Ráadásul a nyárson – ilyen gyroshús-sütő alkalmatosságon – csirkehús pirul. A csirke majdnem növény, igazi húsevő kerüli. Ha teheti. De nem teheti. Mint hasas pasát az odaliszkok, úgy táncolják körbe az illatok. Romantikus regényekben ilyenkor kezd áradni a mirha, a jázmin, és a kardamom, mert a Kelet úgy tapadt meg az európai kultúrtörténetben, mint a szerájok és a háremek világa. Itt földhöz ragadtabb illatokról lesz szó, nem mandulaszemű lányok bőre párállja, legfeljebb az említett csirkéé. Először a csendes zsírban pancsoló hagyma ér az orrhoz, de mielőtt eltelítené, elfújja a citrom üde frissessége. És igen, hazudtam az előbb (de csak kicsit!), színre lép némi kardamom is. Ízét nehéz meghatározni, leginkább olyan, mint a gyömbér, csak leheletnyivel édesebb és füstösebb. A Kelet egyik alapfűszerének – hisz kardamom kerül húsra, kávéba, édességbe egyaránt – nyomában ott nyomakszik az a csípős szósz, ami már inhalálás útján is tisztítja az orrot. Blöffölhetnék a komponenseiről, de pontos összetételéről fogalmam sincs. Az viszont bizonyosság, hogy itt nem az Erős Pista-típusú gazemberséggel öntik nyakon a gyrost (így próbálva a magyar ínyhez idomítani), és nem is az eggyel adkevátabb kínai csiliszószok fokozzák az ízt. Mindenesetre célszerű nyomatékkal és tagoltan ejteni, szükség esetén ismételni a „pici csípős” kifejezést. Az anyag ugyanis a szájba jutva feltépi az ízlelőbimbókat (és bedurrantja a verejtékmirigyeket), így biztosítva, hogy a bódé megközelítéskor csak szagolt ízek minden árnyalata érvényesüljön. Most jöhetne egy kifejtő rész arról, milyen kombó a pirult a csirkehús, a res vöröskáposzta, meg a magasztalt szósz, de minek. Aki beleharapna a Keletbe, szálljon fel a 7-es buszra. Vagy bármire, ami elviszi a Bosnyák térre. 
Szerző
Témák
gasztronómia

Törvénytelenségek az óvodákban - A kormány szerint minden rendben van, de sok helyen csak trükkökkel tudnak "túlélni"

Publikálás dátuma
2019.06.16. 10:16

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Már a fővárosban is kezelhetetlen az óvónőhiány. A kerületek pluszpénzt adnak, a kabinet inkább leminősítené a szakmát.
Korábban csak a kistelepülések nem találtak szakképzett óvodapedagógust, az utóbbi időben azonban már Budapesten és az agglomerációban is egyre nagyobb a baj. A közigazgatási álláskereső portál adatai szerint jelenleg 89 szakembert keresnek a kerületek, Pest megyében 133 óvónő hiányzik, országosan pedig 728 betöltetlen álláshely van az óvodákban. – Nálunk sokkal nagyobb a baj, mint az iskolákban – erősítette meg lapunk kérdésére több óvónő is. Nevüket nem adták a beszélgetésekhez, azt mondják, állandó lelki terror alatt élnek, általános elvárás, hogy szó nélkül dolgozzanak a hiányzó kollégák helyett. A fenntartó engedélye nélkül nem nyilatkozhatnak, pedig nagyon sok intézményben jogtalanságra kényszerítik őket, amikor a jelenléti ívekre nem írhatják be a ténylegesen ledolgozott munkaidőt, a túlórákat, csak a törvény alapján megengedett időt. – Ma majdnem minden óvoda ilyen törvénytelenségek árán működik, kihasználják az elhivatottságunkat – mondták többen is. Az óvodapedagógusok úgy látják, a kormány hangzatos családpolitikai üzenetei miatt ott sem engedik meg csoportok bezárását, összevonását, ahol ezt megtehetnék a gyereklétszám miatt, inkább vetésforgóban kényszerítik „eseti helyettesítésre” a dolgozókat, amiért külön pénz sem jár. Csak éppen egyéb szakmai munkától veszi el az időt, és az intézményben töltendő, eredetileg pályázatírásra, mentori feladatok ellátására szánt heti kétszer két órában helyettesítenek. A gyerekekkel pedig a legrosszabbat teszik: megfosztják őket az állandóságtól. A kérdésről a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) jogi állásfoglalást kért egy munkajogi kérdésekkel foglalkozó ügyvédi irodától, a válasz szerint 50 százalékos bérpótlék illetné meg az óvónőket a helyettesítés, rendkívüli munkavégzés idejére. Több megkérdezett óvónő is arról számolt be, hogy egyedül dolgozik egy csoportban, egész évben ő készíti elő és tartja meg a foglalkozásokat, mellette végzi az életpálya bevezetése óta megháromszorozódott adminisztrációt. A pedagógusok helyzetét nehezíti, hogy a szülők a saját munkahelyükön ugyanúgy meg vannak félemlítve, a köztisztviselők munkaidejének meghosszabbítása, az elvett szabadságaik, a kiszámíthatatlan túlóráik máris visszaütnek. Van olyan gyerek, akit reggel hatkor beadnak az óvodába és este fél hatkor viszik haza – sorolta egy óvónő, aki szerint ma alig van idejük a családoknak, hogy otthon is foglalkozzanak a gyerekekkel, és a túlhajszolt szülők ezt egyre kevéssé várják el az óvodától is. Egyszerű gyerekmegőrzővé minősülnek le az intézmények – panaszolták többen is, hozzátéve, hogy mindezek következtében egyre több a „problémás gyerek”, akivel már gyógypedagógusoknak, logopédusoknak kellene foglalkozni, de ezek a szakemberek is hiányoznak. A helyzettel az intézmények többségét fenntartó önkormányzatok is tisztában vannak, ahol tehetik, plusz pénzzel vagy szolgálati lakással próbálják csábítani és megtartani az óvónőket, többségében nem sok sikerrel. Közben a kormány szerint minden a legnagyobb rendben van az óvodákban. Rétvári Bence, a humántárca államtitkára egy képviselői interpellációra tavaly szeptemberben azt válaszolta, „mi nem az óvodabezárásban hiszünk, hanem az óvodák nyitásában!”, és hozzátette, 2010 óta 9 ezer új óvodai férőhelyet teremtett a kormány. Idén januárra újabb kétszázat létesítettek – ezt már Kásler Miklós miniszter közölte, amikor ellátogatott egy XVII. kerületi óvodába, ahol azt is elmondta, a következő években száz új óvoda épül és legalább nyolcvanat felújítanak a katolikus egyház 75 milliárd forinttal támogatott óvoda-fejlesztési programja keretében. Szerintük egyre több az óvónő is, akiket a kormány kellően megfizet. Ezzel szemben az intézményekben azt tapasztalják, hogy utánpótlás nincs. Nem arról van szó, hogy kevés fiatal jön a pályára – fogalmazott egy Népszavának nyilatkozó óvónő -, már azt kell mondani, nem jön ide senki, a főiskola után azonnal mennek ötszörös pénzért külföldre a friss diplomások. Azt már mi tesszük hozzá, hogy nem kis tömegről van szó, hiszen az idén benyújtott 4802 felvételi kérelem a legnépszerűbb felsőoktatási szakok közé sorolja az óvodapedagógusokat. A szakma attól fél, hogy a kormány valódi megoldás helyett úgy próbálja meg rendezni a szakemberhiányt, hogy hosszú évek után ismét megengedi középfokú végzettségűek alkalmazását óvodapedagógusi munkakörben. Ezt a legtöbben a hivatásuk leminősítéseként élnék meg – tették hozzá beszélgetőtársaink. A kérdésre, hogy valóban erre a lépésre készül-e a humántárca, lapzártáig nem kaptunk választ az Emberi Erőforrások Minisztériumától.

A szakma változást sürget

A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület évek óta jelzi, hogy óvodapedagógus hiány van az országban. Lapunk kérdéseire küldött válaszlevelükben a szakmai szervezet vezetői azt is hangsúlyozták, hogy a közeljövőben nyugdíjba vonulók nagy száma tovább növeli a bajt, amit szerintük az Ember Erőforrások Minisztériuma is lát. A hiány leginkább a kistelepülések és a hátrányos helyzetű térségek esetében szembetűnő. A Fábián Katalin elnök és Bíró Gyula szóvivő, a szarvasi Gál Ferenc Főiskola mestertanára, és gyakorlóintézményének igazgatója aláírásával érkezett válasz kitér arra is, hogy az egyesület vezetői szóban és írásban is több alkalommal jelezték az illetékeseknek, hogy a nyugdíjba vonuló kollégák visszafoglalkoztatása segítene a helyzeten. Ezzel szemben a nyugdíjasok foglalkoztatásra vonatkozó rendkívül kedvező feltételeket meghatározó jogszabály – a közszférában (így az óvodákban) dolgozókra nem vonatkozik. A friss diplomások pedig az alacsony bérek, az egyébként is magas adminisztratív terhek további növekedése, az alkalmazotti létszámhiány következtében kialakuló túlmunkák magas száma miatt nem tartják vonzónak az óvodapedagógusi hivatást. Nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy az önkormányzati óvodák tárgyi feltételeinek javítására kevesebb központi forrás jut, mint pl. az egyházi intézmények esetében. Az egyesület úgy látja, az önkormányzatoknak sem a jogszabályi feltételek, sem az anyagi helyzetük nem teszi lehetővé a hatékony cselekvést. Van, ahol olyan súlyos a helyzet, hogy 2-4-6 óvónőből legfeljebb 1-2 diplomás maradt az intézményben. Voltak próbálkozások a fenntartók részéről, hogy saját hatáskörben fizetéskiegészítést adjanak, de ez nem jelent valódi megoldást. Egyetlen ember képtelen 2-4 vagy több óvodapedagógus munkáját elvégezni, így magasabb bérért sem akadt jelentkező. Ezek a helyzetek a leghátrányosabb kistelepüléseken jöttek létre. Sürgősen szükség lenne a törvények átgondolására, valamint az intézmények finanszírozási, személyi-tárgyi feltételeinek javítására. Ezzel szemben a 2020. évi költségvetésben az óvodák számára kevesebb előirányzat található, mint az előző évben – olvasható a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület vezetőinek levelében.

Sok a gyerek, kevés az óvónő

A KSH adatai szerint a most záruló 2018/2019-es tanévben 327 ezer óvodás járt valamelyik intézménybe, róluk 31 ezer óvónő gondoskodott. Egy évvel korábban ugyanennyi óvónőnek még majdnem 4 ezerrel kevesebb gyerekkel kellett foglalkozni.

Fizess, ha tudsz

Az állam helyett az önkormányzatok keresik a megoldást az óvónők megtartására országszerte. Legutóbb június 6-án a fővárosi agglomeráció egyik legnépszerűbb települése, Törökbálint képviselőtestülete hozott „intézkedési javaslatot az óvodapedagógus hiány megoldására”. Rövidtávon albérletet biztosítanának az egyedülálló óvónőknek, bevezetnék a gyakornoki és mentori pótlékot, együttműködési megállapodást akarnak kötni több képző intézménnyel. Hasonló lépéseket tettek, tesznek a budapesti kerületek is. • A ferencvárosi önkormányzat tavaly szeptember óta havi bruttó 45 ezer forintos bérkiegészítést ad a kerület óvónőinek. • Budafok-Tétény évek óta havi bruttó 30 ezer forintos bérkiegészítést ad a pályakezdő óvónőknek, mellette pedig évi 200 ezer forintos cafetéria keretet biztosít az óvónőknek. Az intézmények rekreációs keretet kapnak közös programok szervezésére, az adminisztrációs terhek csökkentésére pedig minden óvodai csoportnak laptopot vett az önkormányzat. • A budavári önkormányzat vezetése 2019. január 1-jétől soron kívül megemelte a közalkalmazottak bérét 12 százalékkal, ez az óvodapedagógusokat is érintette. A kerületben dolgozó óvónők évi (bruttó) 200 ezer forintos cafetériát kapnak. • A XV. kerületben döntés született arról, hogy a közalkalmazottak bérét, így az óvodapedagógusokét is emeli az önkormányzat, amint lesz elfogadott költségvetése. Ennek megszavazását eddig nyolcszor akadályozta meg szövetségeseivel együtt a Fidesz frakció. • A II. kerület 2018. augusztusától illetménykiegészítést ad a bölcsődei és óvodai dolgozóknak. Az összeg munkakörönként változó, 26 ezer és 41 ezer forint között mozog. Idén januártól az önkormányzat átvállalta a béren kívüli juttatások adótartalmát. • Zuglóban most készül a stratégia az óvodapedagógusok megtartására, miután februárban szakmai szövetségük levélben figyelmeztette a testületet a hiány nagyságára. A tervek között itt is pluszpénz és pedagógus szálló létesítése szerepel. • A Hegyvidéki Önkormányzat havonta 30 ezer forintos illetménykiegészítést ad az óvónőinek, a gyakornokok pedig plusz 12 ezer forintot kapnak. Ehhez társul évi 170 ezer forint cafetéria és kétszer jutalmat is kaphatnak. A szolgálati lakás programot most dolgozzák ki. Válaszukban hangsúlyozták, hogy náluk is nagy gond a nyelvvizsgaszigor, diploma nélkül több, egyébként kiváló munkát végző gyakornoktól kell megválniuk.

Témák
óvoda
Frissítve: 2019.06.16. 11:20