„Ebédnél még hallok magyar szót, de ha este 7 után indulok haza, már szinte csak turistákat látok magam körül az utcán”- meséli András, aki egy VI. kerületi irodaházban dolgozik. Mint mondja, a környéken még van egy-két eldugott kifőzde vagy megfizethető árú gyorsbüfé, de sorra nyílnak a legújabb gasztronómiai divathoz igazodó bisztrók és vendéglők. Ezek kínálta már sokkal inkább a turisták pénztárcájára van szabva, a helyek dugig vannak külföldiekkel.
A világ egyre több városában okoz gondot az „overtourism”, vagyis az a jelenség, amikor egy települést, vagy valamilyen térséget turisták tömegei lepik el, rontva ezzel a helyiek életminőségét. Budapestet azonban még nem fenyegeti ez a veszély, annak ellenére sem, hogy néhány kisebb helyi konfliktust már megéltünk – mondja Indra Dániel, a KPMG turisztikai szakértője. A bulinegyedben éjjel hangoskodó turisták miatt kiírt népszavazás már mutatta, hogy a helyiket zavarja a mulatozó vendégek egyre növekvő száma. Bizonyos pontokon kapacitás szűke is kezd kialakulni: a Liszt Ferenc repülőtér például főszezonban lényegében telített, forgalma az elmúlt öt évben 8,5 millió főről 15 millióra nőtt. Magas, 86 százalék feletti a budapesti szállodák kihasználtsága is.
Budapest azonban igen szerencsés város abból a szempontból, hogy turisztikai látványosságai viszonylag nagy területen oszlanak el Budától Pestig, a Vártól a Parlamenten át a Hősök teréig. Így a turisták sem egy szűk helyen csoportosulnak. Amszterdamban például már „kitették a megtelt táblát”, leszedték a népszerű selfie-pontnak számító „I amsterdam” feliratot, és már nem hirdetnek külföldön – említ egy példát a szakértő. Budapest még korántsem tart itt, de tény, hogy van egy komoly felfutás. Ez egyébként a többi kelet-európai fővárosban is megfigyelhető. A cseh főváros a világ 18. leglátogatottabb célpontja, Budapest pedig ugyan a régió második helyezettje, de a világon „csak” az 55. legnépszerűbb úticél.
Indra Dániel szerint az olcsó repülő utak, az Airbnb (rövidtávú lakáskiadás), a közösségi média és az internetes bakancslisták mind hatással vannak arra, hogy egyre többen látogatnak el Budapestre. De nem csak a bulituristák vannak jelen, növekszik a konferencia- és egészségturizmus is, rengeteg a városlátogató, aki csak pár napra érkezik. Számukra a szakértő szerint komoly vonzerőt jelent Budapest éjszakai kivilágítása is.
Bár a kormány turizmusfejlesztési stratégiájának egyik fő célja, hogy ezeket a városlátogatókat vidékre is elvigye, a Magyarországra évente érkező közel 6 millió turista kétharmada egyelőre csak Budapestre kíváncsi. Jól mutatja ezt, hogy miközben Budapesten feleannyi - mintegy 20 ezer - szállodai szoba van, mint a fővároson kívül, az év első három hónapjában a külföldi vendégéjszakák 68 százalékát budapesti hotelekben töltötték el.
Az igények kiszolgálására pedig egyre több szálloda épül a fővárosban. Az idei évben Budapesten már 3 új hotel nyílt összesen 327 szobával – köztük a gyönyörűen felújított, hamarosan teljes üzemben is ötcsillagos luxusszállóként működő Párisi Udvar, illetve a szintén ötcsillagos Mystery Hotel a Podmaniczky utcában. Eközben vidéken csupán egy 17 szobás hotel nyitotta meg kapuit Fadd-Domboriban. A jegybank összesítése szerint az új szállodai szobák 81 százaléka már tavaly is Budapesten jelent meg a kínálatban, holott 2015-2017 között még a vidéki, főként a Balaton környéki szállodanyitások voltak túlsúlyban. Tavaly év végén országszerte 86 szállodaépítési projekt volt előkészítési vagy építési fázisban, amelyből 53 (6130 szoba) Budapestre vonatkozott, és csupán 33 (1293 szoba) építkezés zajlott a fővároson kívül.
Prága vagy Bécs azonban jócskán megelőzi Budapestet szállodakínálatban, így a magyar főváros bőven elbír még több szállodát, akár a magasabb kategóriákban is – véli Indra Dániel.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) legfrissebb trendriportja szerint 2022 végéig a fővárosban 28 négycsillagos és 8 ötcsillagos szálloda megépítését tervezik – zömmel a belvárosban. Csak az Andrássy úton és környékén mintegy 1300 szoba kialakítását tervezik. Az egykori Balettintézet épületében szintén egy ötcsillagos hotel kap helyet, a Drechsler palota felújítása az elmúlt hetekben kezdődött el. A W
Marriott a tervek szerint 2021-ben nyitja meg kapuit.
A projektek egy része azonban az építőipari nehézségek, a munkaerőhiány miatt valószínűleg leáll majd, vagy tolódik. A magasabb kategóriájú budapesti hotelek száma azonban mindenképpen bővülni fog – mondta érdeklődésünkre Flesch Tamás, a MSZÉSZ elnöke. Megjegyezte: az elmúlt években egyáltalán nem épültek ötcsillagos szállodák. A válság miatt részben a fiókba kerültek ugyanis a korábbi tervek – márpedig egy szálloda felépítése minimum 3 év -, részben pedig nem is volt ezekre igény. Most viszont a Párisi Udvar közvetlen szomszédságában épül a szintén ötcsillagos Matild Hotel is a Matild palotában.
A szakma is kíváncsian várja, mekkora kereslet lesz ezekre a luxusszállodákra – jegyezte meg Flesch Tamás, aki személy szerint bizakodó és úgy véli, egyértelműen nő az igény a magasabb kategóriájú szállások iránt. Nem csak a buliturizmus van jelen Budapesten, az infrastruktúrális fejlesztéseknek, a számtalan új üzletnek, a gasztronómiai fellendülésnek köszönhetően az elmúlt egy-két évben megjelent egy igen fizetőképes turistaréteg is a magyar fővárosban. A luxushotelek kínálata terén ráadásul van még hova fejlődnie Budapestnek, hiszen a magyar fővárosban tíznél kevesebb ötcsillagos szálloda működik, miközben a versenytárs Prágában legalább 50.
