Nem mutat valami jól, hogy a „magyar hagyományokra épülő”, hamarosan Európa legjobbjává váló hazai közoktatási rendszerben évről vére csökken a diákok száma, miközben a magántanulóké meg folyamatosan nő. A magánintézmények létszámnövekedése mellett az utóbbi években egyre több kis tanulókör is létrejött, szülők, pedagógusok kezdeményezésére, pici szigetekként az állami közoktatás és a túltelített magániskolák között.
Ezt nem lehet hagyni. „Össztársadalmi érdek, hogy a gyerekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek” – érvelnek azok, akiknek az egyik legelső oktatási intézkedése az volt, hogy a tankötelezettséget 18 évről 16-ra csökkentsék. Nincsenek szakértői viták. Nincs se beválási, se hatástanulmány. Nem baj, a magántanulói jogviszony jövőre megszűnik, mindenféle előzetes figyelmeztetés, egyeztetés nélkül. Legalábbis a kormány ezt tervezi. Az erről szóló javaslat már az Országgyűlés előtt van.
A törvénymódosítás a magániskolákban tanulókat egyelőre békén hagyná, a tanulókörökben vagy az otthon tanuló gyerekeket terelné vissza az akolba. De nem baj, akik nagyon rászorulnak, kérhetnek egyéni munkarendet. Feltéve, ha lesz elég pedagógus, aki„egyéniben” tud (képes) foglalkozni velük. Ha nem lesz? Hát, az pech. Majd csak túlélik valahogy. Ha máshogy nem megy, majd lepapírozzák. Csak a statisztika mutasson jól, a többi nem számít.
Gyerekek ezreinek az életével játszadoznak. Már megint. Mert a kormányban ugye mindent jobban tudnak. Jobban tudják, mire van szüksége a gyerekednek. Egyentankönyv meg tízparancsolat. Decemberben húsvéti csokinyuszi Mikulásnak csomagolva. A nagyinak meg egy zsák szottyadt krumpli, hogy következő alkalommal is az unokája jövője ellen szavazzon. De legalább nincsenek migráncsok.