Az MTA főtitkára attól fél, hogy hamarosan tömegesen külföldre mennek a kutatók

Már nemigen bízik abban, hogy megtarthatják a kutatóintézeteket.

A Tudományos Akadémia főtitkára attól fél, hogy hamarosan tömegesen mennek külföldre a magyar kutatók, miután veszélybe került az intézmény függetlensége – írja a Der Standard.

A cikk szerint Török Ádám már nemigen bízik abban, hogy megtarthatják a kutatóintézeteket. A tiltakozások idáig nem sokat segítettek, bár a főtitkár hangsúlyozza a külföldi szolidaritás fontosságát.

A Bizottság azt üzente, hogy ha Magyarország több pénzt akar a kutatásra és fejlesztésre, akkor ebből a szempontból nem éppen célra vezető az akadémiai kutatók intézek elvétele, mert az állami hálózatok normális körülmények között nemigen kaphatnak pénzt Brüsszelből. A főtitkár ugyanakkor tart attól, hogy beindul az agyelszívás, mert már így sok szakember elhagyta az országot, sokan pedig követni kívánják őket. A hangulat feszült. A Manfred Webernek küldött levélről, amelyet több mint 1300 kutató írt alá, Török úgy véli, hogy az magánkezdeményezés. Az MTA azonban nem akar mindenáron politikusokkal tárgyalni, mert az ilyesmi idáig nem vezetett jó eredményre.

Eközben a Guardian is arról ír, hogy a magyar kormány ezúttal a tudományt vette célba központosítási törekvéseivel és példátlan módon ellenőrizni kívánja a tudományt is. Ám hazai és külföldi tudósok szerint egy ilyen lépést különleges támadás volna a tudomány szabadsága ellen.

A cikk szerint a bevándorlásellenes Orbán Viktor azon van, hogy kiterjessze hatalmát a társadalom jelentős részére, ideértve a független sajtót, a civil szervezeteket, továbbá a történelmi kutatómunkát. Így a CEU már arra kényszerült, hogy tevékenysége egy részét Bécsbe helyezze át. Most pedig úgy tűnik, hogy az MTA kerül a célkeresztbe, éspedig anyagi okokra hivatkozva. Ám az Akadémia munkatársai úgy vélik, itt inkább arról van szó, hogy megbüntessék az intézményt, amiért annak társadalomtudósai bírálták a kabinetet.

A lap kiemeli: Lovász László azt mondja, a kormányzati tényezők félreértik a társadalomtudományok szerepét és igenis van helye a kritikának, ha a tényekre épülő elemzések azt mutatják, hogy elhibázott a hivatalos politika. Az elnök szerint tanácsos volna odafigyelni a feltárt hiányosságokra, mert itt nem arról van szó, hogy bárki meg akarná buktatni az állami vezetést. Ezzel együtt a természettudományok is a rövidebbet húznák az átalakítás folytán, mert egyre nehezebb volna olyan kutatásokat végezni, amelyek kívül esnek a kormány érdeklődési körén.

Az Európai Akadémiák Szövetségének elnöke úgy látja, hogy amire Magyarország készül, arra nincs precedens egy uniós tagállamban. Ráadásul követői akadhatnak másutt is, ha ott is megindulnak a populista irányítás felé.