Hatalmas, jégbe fagyott farkasfejet találtak Szibériában (videó)

Publikálás dátuma
2019.06.14. 15:15

Fotó: Fabien Bruggmann/Biosphoto / AFP
Harminckétezer éves, hatalmas farkasfejet találtak ép aggyal és fogakkal Szibériában - közölte a helyi tudományos akadémia.
A szőrrel borított fejet tavaly nyáron találta meg egy helyi lakos az örök fagy birodalmában, egy jakutföldi folyó partján - áll a péntekre virradóra kiadott közleményben. A Jakutföldi Tudományos Akadémiának átadott leletet orosz és japán paleontológusok vizsgálták meg, akik megállapították, hogy egy pleisztocén korabeli farkas (Canis dirus) 32 ezer éves fejéről van szó. 
A 41,5 centiméter hosszú fej mérete nagyjából egy mostani farkas testmérete felének felel meg, amelynek a hossza 66 és 86 centiméter közötti - olvasható a közleményben. "Ebből arra lehet következtetni, hogy a pleisztocén korabeli farkas óriási méretű volt" - közölte az akadémia. A Trust My Sience című francia tudományos hírportál szerint a tudósok megállapították, hogy felnőtt farkasról van szó, 2-4 éves lehetett, amikor elpusztult.
"A fejben sértetlen az agy, valamint minden foga megmaradt"

- hangsúlyozta a közlemény, amely "szenzációs" felfedezést emleget.

 A szövet és szőrzet szintén ép. "Ez az első alkalom, hogy pleisztocén korabeli farkast találtunk épen megmaradt szövetekkel" - mondta Albert Protopopov, a Jakutföldi Tudományos Akadémia munkatársa. "Össze fogjuk hasonlítani a ma élő farkasokkal, hogy megértsük, hogyan fejlődött tovább a faj, és rekonstruáljuk, hogyan nézett ki" - tette hozzá.
A ragadozó DNS-vizsgálatát a Svéd Természettudományi Akadémiával együttműködve fogják elvégezni. Korábban már találtak ősi farkasmaradványokat, például egy 50 ezer éve Kanadában elpusztult kis farkas mumifikálódott tetemét. 2015-ben tudósok egy 35 ezer éves farkascsont DNS-e segítségével elemezték a farkasok és kutyák közötti evolúciós szétválást - emlékeztetett a Trust My Sience.
Siberian Times című lap szerint a farkasfejet Tokióban állították ki, gyapjas mamutok és más, jégbe fagyott állatokkal együtt.
Szerző
Témák
farkas Szibéria

Saját űrállomást építene India

Publikálás dátuma
2019.06.14. 12:50

Fotó: MANJUNATH KIRAN / AFP
A Nap és a Vénusz kutatására indított missziók is szerepelnek a csütörtökön bejelentett űrkutatási programban.
A második – régóta késlekedő – Csandrajáan-2 űrszondát július 15-én indítják – közölte sajtótájékoztatóján Kailaszavadivu Szivan, az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) igazgatója. A misszió csúcspontja szeptember 6-án vagy 7-én lesz, amikor az űrszonda leszáll a Hold árnyékos oldalán, „ott, ahol még senki más nem járt”. „Sok tudományos felfedezést várunk ettől a küldetéstől” – mondta Szivan. Az űreszköznek a Hold felszínére juttatása az ISRO eddigi legbonyolultabb feladata – tette hozzá a szakember.
Űrhajós világűrbe juttatását 2021 decemberére tervezik, az előkészületek szintén folynak. Az ISRO eredeti feladata az volt, hogy űrprogramjával javítsa az indiai állampolgárok biztonságát és életminőségét – mondta Szivan. A Nap kutatására hivatott Aditja L-1 missziót a tervek szerint 2020 első félévében indítják. A program keretében napkörüli pályára állítják a Felszabadítási Pont 1. nevű műholdat, amely a napkoronát tanulmányozza majd.
A Vénusz bolygó tanulmányozására tervezett küldetést várhatóan két vagy három éven belül indítják. „A Vénusz magas hőmérsékletű égitest, és sok misszió kudarcba fulladt, mi sikerre szeretnénk vinni a miénket” – mondta Szivan. Az űrhajó több mint 20 különböző berendezést szállít majd. A Hold kutatásához és az űrhajósok utazásához várhatóan az ISRO által kifejlesztett GSLV rakétákat használják. 
India sikeresen hajtotta végre 2009-ben az első Hold-missziót, amikor saját űreszköz segítségével szondát állított Hold-körüli pályára. Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA eszköze erről a szerkezetről fedezett fel először vizet a Holdon. A Csandrajáan-2 programban indiai kutatóintézetek és több magáncég is részt vesz. A küldetés költségeinek 60-80 százalékát a magánszektor viseli, az űrkutatási hivatal a költségeket mintegy 122 millió dollárra becsülte. Ha a Csandrajáan-2 misszió sikeres lesz, India csatlakozik a Hold felszínére embereket, illetve eszközöket eljuttató országok – az Egyesült Államok, Oroszország és Kína – elit klubjához.
Szerző

Véletlenül kiderült az érelmeszesedés oka és meglepő gyógymódja

Publikálás dátuma
2019.06.13. 12:39

Fotó: VOISIN / AFP
Brit kutatók azonosították az érelmeszesedés mögött álló folyamatot és állatkísérletekben kimutatták, hogy az akne kezelésére általában használt gyógyszer hatékony gyógymód lehet a betegségre.
Az érelmeszesedés szív-és érrendszeri betegségeket, magasvérnyomást, stroke-ot és demenciát okozhat. Jelenleg nincs hatékony gyógymódja a betegségnek, amelyet a kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok okoznak, rugalmatlanná téve az artériákat, akadályozva a szervezet vérellátást.
A Cambridge-i Egyetem és a Londoni King's College tudósai vezette kutatócsoport felfedezte, hogy az a molekula felelős az érfalak rugalmatlanságáért, amelyről korábban úgy vélték, hogy csak a sejteken belül létezik a DNS kijavítása céljából. 
A Brit Szívalapítvány által támogatott kutatásban a tudósok azt találták, hogy a poli(ADP-ribóz) vagy PAR, amely a DNS kijavításában játszik szerepet, vezérli a csontszerű kalcium-lerakódást az érfalakban. Krónikus vesebetegségben szenvedő patkányokban a kutatók azt találták, hogy az akne kezelésére használt antibiotikum, a monociklin, gyógymódot jelent az érelmeszesedésre, megakadályozza a kalcium-felhalmozódást az érrendszerben. A több mint egy évtizedes alapkutatás eredményeként született tanulmányukat a kutatók a Cell Reports tudományos folyóiratban tették közzé.
"Az érelmeszesedés mindenkinél előfordul, ahogyan a szervezet öregszik, a dialízisen lévő betegek esetében felgyorsul, esetükben még a gyerekek is szenvedhetnek tőle. Eddig nem tudtuk, mi irányítja ezt a folyamatot, és hogy azt hogyan kell kezelni" - idézte a Cambridge-i Egyetem közleménye Melinda Duer professzort, a tanulmány egyik vezető szerzőjét. "Ez a megkeményedés vagy biomineralizáció létfontosságú a csontok képződésében, de az artériákban felhalmozódva számos érrendszeri és más betegséget okoz. Meg akartuk tudni, mi okozza ezt, és miért koncentrálódik a folyamat a kollagén és az elasztin körül, amely az érfal nagy részét alkotja. "Évekig azt gondoltuk, hogy az érelmeszesedés a DNS-károsodással áll kapcsolatban és a DNS-károsodás az az út, amelyet számos tényező, mint a dohányzás, a vérzsírok bekapcsolnak" - magyarázta Cathy Shanahan professzor, a tanulmány társszerzője.
NMR spektroszkópiával a kutatók kimutatták, hogy amikor a sejteket stressz éri és elhalnak, PAR-t bocsátanak ki, amely szorosan kapcsolódik a kalciumionokhoz. Aktiválódva a PAR elkezd nagyobb kalcium cseppeket kibocsátani, amelyek az érfalak rugalmasságát biztosító alkotóelemekhez kötődnek, rendezett kristályokat formálnak, és megkeményednek, rugalmatlanná teszik az ereket. "Soha nem gondoltuk volna, hogy ezt a PAR okozza. Ez egy véletlen felfedezés volt, de tovább tanulmányoztuk és elvezetett egy lehetséges terápiához - mondta Duer.
A kutatók azt remélik, hogy 12-18 hónapon belül elkezdhetik betegeken a klinikai próbákat.
Szerző