Az FPÖ sem kér Strachéból

Publikálás dátuma
2019.06.15. 08:00
Heinz-Christian Strache hétfőig eldönti, hol folytatja
Fotó: GEORG HOCHMUTH / AFP
A korábbi alkancellár jelenléte a pártban egyre nagyobb tehertétel.
Hétfőig nyilatkozik Heinz-Christian Strache, a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke politikai jövőjéről. A korábbi alkancellár jelenléte a pártban egyre nagyobb tehertétel az új vezetés, kivált a nála mérsékeltebb ideiglenes pártelnök, Norbert Hofer számára. Bár a párt népszerűsége nem esett vissza annyira drámaian a botrányt kiváltó Ibiza videó megjelenése óta, amelyből kiderült, hogy Strache egy az Orbán Viktoréhoz hasonló médiaimpériumot akar kialakítani, illetve pártja illegális finanszírozása fejében zsíros állami megbízásokat helyezett kilátásba egy állítólagos orosz befektetőnek, de az európai politikában mintha partvonalon kívül rekedt volna. Matteo Salvini olasz belügyminiszter európai parlamenti mozgalmának csütörtöki megalakulásakor érezhető volt, hogy az FPÖ itt sem szívesen látott vendég. Az osztrák választási rendszer sajátos rendelkezésének köszönhetően Strache az Európai Parlament tagja lehet. A kérdés az, valóban az EP lesz-e a következő munkahelye, vagy sem. Az FPÖ jelenlegi vezetése számára nagyon kellemetlen lenne, ha Strache bármilyen funkciót megkaparintana, pedig befolyása ma sem jelentéktelen, hiszen a Facebookon mintegy 800 ezer követője van, s sokan közülük áldozatnak látják. Norbert Hofer többször is egyeztetett Strachéval a jövőről, aki jelezte: hétfőig jelenti be, hogy az Európai Parlament tagja lesz-e vagy sem. A Der Standard osztrák napilap értesülései szerint Hofer több ajánlatot is tett annak fejében, hogy a volt pártelnök lemond európai parlamenti mandátumáról. Az egyik például az volt, hogy az FPÖ-ben fontos szerepet szánnak feleségének, Filippának, aki eddig is komoly érdeklődést mutatott a politika iránt, s a párt állatügyi megbízottja volt. Hírek szerint neje a szeptember végi parlamenti választáson parlamenti képviselőként indulhat. Hofer ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy Strache az EP-ben folytassa politikai pályafutását, de csak abban az esetben, ha az illegális pártfinanszírozás kapcsán ellene indított eljárás során kiderül ártatlansága. Mint az osztrák közszolgálati média jelezte, Hofer a legutóbbi, csütörtöki Strachéval folytatott megbeszélések után „több mint elégedett volt”, jelentsen ez bármit is. Az FPÖ egyébként három képviselőt delegálhat az Európai Parlamentbe.

Szabad szemmel – A tudományos világ szolidáris az MTA-val

Publikálás dátuma
2019.06.15. 06:40

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 15.
FAZ Orbán Viktor egy éve e-mailben üzent hadat a Tudományos Akadémiának. A hatalom a nagyobb hatékonyság szükségességéről beszél, ám sok tudós attól fél, hogy a CEU után a kormány újabb tudományos intézményt igyekszik engedelmességre kényszeríteni. Az MTA függetlenségét nem könnyű elvenni, de a kutató intézetek közpénzből működnek és a beterjesztett törvényjavaslat éppen ezeket akarja új irányítás alá vonni. Az Eötvös Lóránd Kutató Hálózat vezetőit a miniszterelnök nevezné ki, a szakmai munka fő irányait a szakminiszter határozná meg. Tavaly az Akadémia vezetése 54 percet kapott, hogy véleményt mondjon a tervezett reformról. Azóta havi részletekben érkezik a támogatás, az elnök szerint azért, hogy beadják a derekukat az intézményi változásokra. Csak még azzal maradt adós Palkovics László, hogy érdemben megmagyarázza, miért is van szükség az egész felfordulásra. A válasz egyszerűen az: Csak! Közben nemzetközi vizsgálatok kitűnőnek minősítik a kutató intézetek munkáját. Viszont a miniszter nem emlegeti ezt a kérdést, amióta az általa felkért szakértők is ugyanerre az eredményre jutottak. A tudományos világ szolidáris az Akadémiával, mert a jó tudományos eredmények összefüggnek a kutatás és az oktatás szabadságával. Itt pedig éppen utóbbit igyekeznek szűkíteni. Miközben – teszi hozzá Lovász László – az intézmények javarészt alapkutatásokat végeznek, ott pedig kormányhivatalnokok nem szabhatják meg a kötelező irányt. Visszautasítja azt is, hogy a tudósok politikai ügyekbe avatkoztak volna be. Merthogy lehet tudományos alapon is alternatívát találni a hivatalos irányvonallal szemben. Az elnök úgy gondolja, hogy a CEU és az MTA esetében ugyanarról van szó: a kormány szorosabb ellenőrzést akar a tudomány és a felsőoktatás fölött. Azon felül a pénz segítségével igyekszik a kutatást olyan irányba terelni, ami egybeesik a Fidesz politikai vagy ideológiai céljaival. Ezért alakultak máris a hivatalos kurzusnak megfelelő intézetek, mint a Veritas. De mindez idáig nem érintette az Akadémia függetlenségét. A kabinet cáfolja a vádakat és azt állítja, hogy csupán a gazdaságnak próbál nagyobb támogatást szerezni a kutatás oldaláról, ám ez ügyben teljesen hiábavalóak voltak az egy éve tartó tárgyalások a Tudományos Akadémiával.
Die Presse Magyarország mutatja, hová vezet az, ha a hatalom ellenőrzést próbál szerezni a sajtó fölött. Éspedig egy olyan országban, amelyet az egy hónapja felbukkant ibizai videóban az Osztrák Szabadságpárt kifejezetten követendő példának nevez. Erre hívja fel a figyelmet közös állásfoglalásában 19 osztrák lap főszerkesztője. Kiemelik, hogy a független média egy liberális demokráciában nem lehet egyetlen párt vagy érdekcsoport számára sem a hatalom megszerzésének, illetve megtartásának eszköze. Nem szolgálhat az olvasók manipulálására. Arra való, hogy kiigazítsa a politika hibáit, feltárja a visszaéléseket, a visszás körülményeket. A nyilatkozat szerint nem szabad összemosni a politikát és az újságírást, mert az a demokrácia alapjait veszélyezteti. A nyilatkozat rámutat, hogy Ausztriát jelenleg átmeneti kormány irányítja, csak éppen közben jóformán feledésbe merül, milyen mértékben fenyegetik a demokráciát Strache kijelentései. Így az, hogy a bukott alkancellár szerint külföldi támogatásokat az ausztriai ellenőrző hatóságok megkerülésével lehetne eljuttatni az FPÖ-nek. Hogy a pénzért cserébe jól jövedelmező állami megbízatásokat adott volna, és hogy orosz befektetők jóvoltából meg akarta szerezni a Krone bulvárlapot, részben azért, hogy eltávolítsa a neki nem tetsző újságírókat. Az aláírók rámutatnak: Ausztriában más pártokra is jellemző, hogy arról álmodnak: közvetlen befolyást szereznek a sajtó fölött. Mert az hatalom fontos része. Ám nem szabad figyelmen kívül hagyni az újságírás és a politikai közti határvonalat.
Time „Mr Demokrácia”, azaz Larry Diamond, aki 30 éve foglalkozik a kérdéssel a Stanford Egyetemen, azt mondja, hogy Magyarország már nem demokrácia, Lengyelország pedig határeset. A professzor szerint a demokrácia mindenütt válságba jutott, de azért nem a múlt század 30-as évei ismétlődnek meg. Nincs arról szó, hogy bárhol egy nyíltan fasiszta párt bedöntötte volna a demokráciát. Ravaszabbul, lopakodva zajlik a folyamat. De azért az a benyomás, hogy a tekintélyelvű rendszerekben, illetve a neofasiszta mozgalmakban van erő, dinamika. A sötétség sajnos leereszkedett Európa egy részére. Az amerikai elnök pedig egy sor demokráciaellenes lépést tesz, pont úgy, mint más tekintélyelvű vezérek, amikor megpróbálják megfojtani országukban a demokráciát. Márpedig az USA nélkül sodródik a világ. De akik leszakadnak a társadalmakban, azoknak van némi alapjuk feltételezni, hogy a kozmopolita elit lenézi őket, elmaradott reakciósként, egy letűnt korszak védelmezőiként. A szakértő a világot fenyegető nagy veszélyekről szólva azt emeli ki, hogy Kína új totalitárius államot épít ki, amely orwelli módon megfigyeli az embereket és jobban elnyomja a szabadságot, mint bárki más Mao óta. Ezért úgy gondolja, helyes, hogy Trump fellép a kínai technológiai lopás és az ellen, hogy Peking demokrácia-ellenes befolyást gyakoroljon az Egyesült Államokban.
Wall Street Journal A kérdés egyik szakértője azt jósolja, hogy Európában még jó ideig maradnak a populisták, mert ők foglalkoznak azoknak a gondjaival, akik úgy érzik, hogy elhanyagolja, illetve megveti őket a liberális elit. Matthew Goldwin, a kenti Egyetem politológia professzora úgy véli, hogy Salvini, Le Pen, Farage méltán lehet magabiztos, mert a nemzet populisták bizonyultak a legsikeresebbnek az európai választásokon. Megszilárdították befolyásukat és most romboló erőt alkotnak. Azonos a megközelítésük és a programjuk: országuk etnikai-kulturális többségét képviselik. Érveik visszhangra találnak. Csak éppen sokan félreértik a populista lázadás gyökereit, mert ezeket a pártokat általában úgy festik le őket, mint a fundamentalisták menedékét. Pedig a mozgalom csak most indul és olyasmivel foglalkozik, ami fontos az embereknek: nemzeti identitás, biztonság, a közösséghez tartozás. A gazdasági egyenlőtlenségek számítanak, de nem jelentik a fő hajtóerőt. És a nemzeti populizmus nem is tekinthető a 11 évvel ezelőtti pénzügyi válság folyományának. Valójában 4 tényező számít, úgy, mint 1. a politikai intézmények által keltett bizalmatlanság, mármint hogy ezek nem képviselik a kevésbé képzett embereket és a munkásosztályt 2. a félelem, hogy odalesz a nemzeti identitás, kultúra és életmód. Ez magyarázza, hogy immár 3 évtizede szinte minden lényeges tanulmány a bevándorlást hozza ki a legfőbb gondként 3. a viszonylagos elszegényedés – sokan úgy érzik, hogy háttérbe szorulnak, mert a liberális politikusok, a sajtó és a hírességek inkább a migránsokkal, kisebbségekkel és más jövevényekkel törődnek 4. A Nyugat nagy részében vége a nagy pártok iránt tanúsított törzsi hűségnek. Nem valószínű, hogy a demagógok képesek lesznek a teljes hatalomátvételre, de állandó és az eddiginél rombolóbb tényezőként kell velük számolni. Európa öregszik, Észak-Afrika instabil, folytatódik a nagyarányú migráció és nem várható az iszlám terror visszaesése sem. azon kívül jöhet még új pénzügyi válság. A bejáratott pártok a jelek szerint nem tudják, mitévők legyenek ezekkel a kérdésekkel. A liberálisok és a zöldek alternatívát kínálnak, de elhúzódó háborúra kell felkészülni a populistákkal, és e harcban nem jók a régi pártok esélyei. Európában nem az látszik ezek után, hogy erős, stabil és ideológiailag egynemű kormányok alakulnak ki. A politika még inkább széttöredezik, és érthető, ha a befektetők nem túl derűlátóak az euróövezet kapcsán. De a figyelem jövőre a megosztott öreg földrészről a megosztott Amerikára terelődik át.
Spiegel  Elvileg a jövő heti uniós csúcson kellene meghatározni, hogy ki legyen a Bizottság következő elnöke, ám a német kormány még minden arról vitatkozik, hogy ki volna a legjobb jelölt. Merkel ugyan nyilvánosan mindig is támogatta Webert, ám de a koalíciós partner SPD egyelőre nem hajlandó beállni a bajor politikus mögé. Scholz alkancellár ezt úgy fogalmazta meg: nekik az a fontos, hogy az illető szociáldemokrata legyen és csupán másodlagos, hogy történetesen német-e. Ha nem sikerül egyezségre jutni, Németországnak tartózkodnia kell a szavazásnál. De nem valószínű, hogy csütörtökön lesz voksolás, mert a Néppárt ugyan Weber mellett van, ám Macron, valamint a belga, holland, spanyol és portugál miniszterelnök hallani sem akar róla. A nagy rivális a holland Timmermans.
Bloomberg Miután börtönbe zárták az erős ember Dragneát, Románia a jelek szerint javítja kapcsolatait az EU-val, pedig már úgy nézett ki, hogy az ország követi a magyar, illetve a lengyel példát és úgy kerül be a brüsszeli nyilvántartásba, mint amely szintén visszacsúszik a demokrácia útján. Ám miután rács mögé került a szociáldemokraták vezére, a kormányfő úgy gondolja, itt az enyhülés ideje. Dancila szerint semmi ok a politikai szankciókra az EU részéről, el lehet felejteni a 7-es paragrafust, merthogy konstruktív párbeszéd zajlik az unióval. Kelet-Európa – élén az illiberális Orbán Viktorral – érzékeny pont a Bizottság számára, amely bírálja a volt szocialista államokat az igazságszolgáltatás, illetve a sajtó és a civil társadalom visszaszorításáért. Romániában a fő gond a korrupció és a hatalom igyekezett enyhíteni a rajtakapott politikusok helyzetén, ám a miniszterelnök most azt közölte, hogy immár nem akarják átalakítani a bírósági rendszert. A pártelitnek jó oka van, hogy felsorakozzon mögötte, mert az EU megtorló lépéseket helyezett kilátásba, nem beszélve a brüsszeli anyagi támogatások csökkentésének lehetóségéről. De mégsem lesz könnyű túljutni a mostani helyzeten, mert sok illetékes ellen folyik eljárás, per vesztegetés vádjával. Azon kívül túl nagy a költségvetés hiánya és a befektetők megnyugtatására a hatalomnak le kellene tennie a tervezett egyszeri adókról. A jövő héten bizalmatlansági szavazás lesz a bukaresti parlamentben.
Die Welt A konzervatív lap úgy mutatja be az új szlovák államfőt, mint akinek révén a Visegrádi Csoport az európai összefogás hívével gyarapodik, ezért azt ajánlja, hogy Németország mindenképpen pártolja Caputovát. Hozzáteszi, hogy liberális kisugárzása hathat az egész térségre. Megválasztásával a szlovákok újfent azt akarták bizonyítani, hogy a Nyugathoz tartoznak. Célja az, hogy tisztességes politikai vezetés mellett működőképes legyen az állam. Szlovákiában és Csehországban is EU-barát, liberális pártok nyerték az EP-választást, míg Magyarországon és Romániában a populisták kerekedtek felül. A nemzetközi sajtó úgy tekint Caputovára, mint aki merészen és meggyőző érvekkel képes küzdeni a populista hangulatkeltés ellen. Fontos partner lehet továbbá Berlin számára olyan ügyekben, mint a jogállam, a szólás- és sajtószabadság veszélyeztetése. Itt egyenlő partnerek párbeszéde szükséges, hogy Közép-Európa megőrizze szabad, uniópárti kötődését. Legfőbb ideje elkezdeni ezt a dialógust.
Le Monde Erősen csökken Kelet-Európa lakossága, részben a nagyarányú kivándorlás, részben a születések alacsony száma miatt. A 11 ország népességszáma 30 év alatt 8 millióval, azaz 7 %-kal lett kisebb. A jelenség különösen súlyosan érintette Bulgáriát, valamint Lettországot és Litvániát: a három állam lakosainak 20 %-át veszítette el. Utánuk Észtország és Románia következik, mínusz 16 %-kal. A határok felnyitása után a kisebbségek sok képviselője kulturális okokból távozott. Az erdélyi magyarok közül jó páran az anyaországban telepedtek le. A döntő tényezőnek azonban a gazdasági helyzet romlása bizonyult. Az uniós csatlakozás után hozzávetőleg 5 millióan vándoroltak a térségből Nyugatra, így ott a keletiek száma 8,2 millióra nőtt. Közülük 2 millióan időközben hazatértek, de főleg a fiatalok mentek el a jobb élet reményében. A kemény viszonyok visszatükröződnek abban is, hogy kevés gyerek születik. Mindkét kérdés politikailag igen kényes az adott kormányok számára és közülük azonban csak egy egy-kettő dolgozott ki átfogó programot a jelenség ellensúlyozására.
Szerző

Elfogták a Srí Lanka-i merénylet fő gyanúsítottját

Publikálás dátuma
2019.06.14. 21:14
Arra, hogy az NTJ készül valamire, már két héttel a merényletsorozat előtt figyelmeztették a hatóságokat
Fotó: JEWEL SAMAD / AFP
Colombói rendőrségi források szerint a 29 éves férfit és négy társát a szaúd-arábiai Dzsiddában vették őrizetbe.
Elfogták és kiadták a colombói hatóságoknak pénteken a húsvétvasárnapi Srí Lanka-i véres merényletek egyik valószínűsített fő felelősét - közölte pénteken az Interpol. A nemzetközi rendőri szervezet szerint
a 29 éves Srí Lanka-i Amahed Milhan Hajathu Mohamedet négy másik gyanúsítottal együtt egy meg nem nevezett közép-keleti országban fogták el, miután az Interpol feltette őt a legmagasabb szintű nemzetközi riasztást jelentő, úgynevezett vörös körözési listára.

Colombói rendőrségi források szerint az öt férfit a szaúd-arábiai Dzsiddában vették őrizetbe, és Srí Lankán előzetes őrizetbe vették őket. A rendőrség az elfogásukról további részleteket nem közölt. Az április 21-én több Srí Lanka-i keresztény templom és luxusszálloda ellen elkövetett, összehangolt pokolgépes támadásokban 258 ember halt meg, és csaknem 500-an sebesültek meg. A merényletek elkövetését az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára. A Srí Lanka-i hatóságok két helyi iszlamista csoportot, a Nemzeti Tauhíd Dzsamaátot és a Dzsamatei Millatu Ibrahimot gyanúsítják a támadások végrehajtásával. Az egyik fő gyanúsított elfogása és kiadatása a nyomozás fontos szakaszát jelenti - közölte Jürgen Stock, az Interpol főtitkára a szervezet közleménye szerint. Közvetlenül a merényletek után a lyoni székhelyű rendőri szervezet szakértőket küldött a helyi hatóságok segítésére, akik május 22-ig tartózkodtak a helyszínen. A csapat tagjai között voltak terrorelhárítási, robbanószerek ismeretében, illetve az áldozatok azonosításában jártas szakértők is. Közreműködésükkel össze tudták vetni a helyszínen gyűjtött és az Interpol adatbázisában tárolt információkat. A Srí Lanka-i hatóságok májusban jelentették be, hogy elfogtak két gyanúsítottat Katarban, illetve Szaúd-Arábiában. Összesen több mint 2000 embert vettek őrizetbe a támadásokkal kapcsolatban. A bíróságok óvadék ellenében sokukat elengedték, 634-en továbbra is őrizetben vannak. A hatóságok szerint a további támadások veszélyét sikerült kivédeni, és a biztonsági szolgálatok felgöngyölítették a támadásokkal kapcsolatba hozható hálózat nagyobb részét. 
Szerző
Témák
Sri Lanka
Frissítve: 2019.06.14. 22:13