Előfizetés

Az 5G és ami a nyomában jön

Friss Róbert
Publikálás dátuma
2019.06.15. 11:00
Adatok milliárdjait összegezhetik ismeretlenek
Fotó: QINJIN
Ebben a panoptikumban a kormányoknak lehetőségük lesz totálisan megfigyelni és befolyásolni a társadalmakat.
„Angliának nincsenek örök barátai, Angliának nincsenek örök ellenségei, Angliának érdekei vannak” mondta állítólag még a XIX. században Lord Palmerston brit miniszterelnök. Aligha tévedünk, ha azt mondjuk: a nemzetállamokat a XXI. században sem az emberbaráti megfontolások vezérlik, sokkal inkább az érdekeik. A baj ezzel nem is az, hogy az önzést illusztrálja, vagy, hogy emberbaráti alapon egyetlen közösség sem működtethető. A baj az, ha azokat a bizonyos érdekeket teljesen félreértik (illusztráció Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból), s loholva utánuk nem csak a nemzeteket, hanem a világot sodorják örvénybe. Még nagyobb a baj, ha a fejlett kapitalizmus, amely - Slavoj Zizek szavaival – a legmesszebb ment a kollaboratív vagy kooperatív közjavak előállítása, vagyis a kapitalizmus meghaladása irányába, hirtelen megijed a "kapitalizmus legjobb ügyintézőitől”, mindenekelőtt Kínától. Kína a saját hosszú távú érdekeinek felismerésében mindig jóval előrébb járt a Nyugatnál, s így alighanem tévedünk, ha mondjuk a pekingi mércével mérve gyerekjáték Budapest-Belgrád vasútvonalat filantróp pénzköltésnek, vagy célszerű beruházásnak, egyfajta referenciaprojektnek tekintjük, s nem annak, ami: a kínai jelenlét megerősítésének az Unióban; zörgő falevélnek, amelynek árnyékában sokkalta komorabb jövő lapul. Kína ma biztonsági kockázat az EU számára, mondta erről Matthew Joyce, az USA európai katonai parancsnokságának politikai tisztje a Danube Institute napokban megrendezett kerekasztal-beszélgetésén, utalva az új selyemútként emlegetett Egy övezet, egy út gazdasági-külpolitikai projektre (amelyhez Magyarország is csatlakozott). Kína a méregdrága projektek hitelezésével próbálja gazdasági befolyását erősíteni, miközben a részt vevő országok könnyen adósságcsapdába kerülhetnek. Mindez fokozottan igaz az 5G digitális hálózatokra. De miért is ez az ijedtség az 5G-től? Ez az a távközlési rendszer – a digitális forradalom következő nagy hulláma -, amiben a kínai technológia jóval megelőzi a Nyugatot. Az 5G-rendszer teszi először lehetővé, hogy az adatok milliárdjait korrelatív, statisztikai módszerekkel valahol, valakik akár valós időben feldolgozhassák és konkrét – bár a közönség számára általában ismeretlen - érdekek szerint felhasználhassák. (Itt nyeri el csak igazán társadalmi fonákságát Palmerston mondása.) Kína élen jár ebben a korrelatív adatfeldolgozásban: az állampolgárok folyamatos követésében-megfigyelésében, magatartásuknak az állam érdekeinek megfelelő értékelésében, anélkül, hogy a legfontosabb kérdést – kinek, vagy milyen valóságos közösségnek a valóságos érdeke volna ez az „államérdek”? – feltenné bárki is. Sokak szerint a Huawei kínai óriáscég ellen indított amerikai támadás is csak arról szól, hogy az amerikaiak ráeszméltek: a kínai cég jelentős előnyre tett szert az 5G fejlesztésében. Járulékosan: a Huawei az utóbbi évtizedben az okostelefonok piacán is meghatározó helyet harcolt ki, az Apple-t maga mögé utasítva a második legnagyobb okostelefon-gyártó lett a világon a Samsung után. A kínai cég potenciálját mutatja, hogy költségvetésében a kutatás-fejlesztésre 15 milliárd dollárt terveznek. Az informatika fejlesztésében a legutóbbi időkig a Nyugat diktálta az iramot, de ennek társadalmi következményeiről megfeledkeztek a felhasználók, s most rémülten téblábolnak. Hogy értsük, miért, idézzük Slavoj Zizek szlovén filozófust, aki legutóbbi könyvében azt írja: „A társadalomszerveződés konkrét szintjén a fenyegetést az állam és a magánszektor világosan kitapintható törekvése jelenti az együttműködéssel előállított közjavak fölötti ellenőrzés megszerzésére: a személyes érintkezést privatizálja – az idő elfecsérlésének legsokoldalúbb eszközét -, a Facebook, a szofvert a Microsoft, a keresést a Google”. Most pedig következő lépésként az „általános értelem” (valamely társadalom kollektív intelligenciája, tudása és a társadalmi együttműködés) kisajátítása következhet. 
Arcfelismerő rendszer Malajziában
Fotó: AIZUDDIN SAAD
A társadalom totális kisajátításának szándéka talán nem véletlenül Kínában született meg. A nyugati technológiát évszázadokig lekopírozó Kína a jövő lényegét tapintotta ki: míg a történelemben eddig az anyagi erőforrások játszották a fő szerepet, s a technológiát csak a nyers erő uszálya hurcolta, a XXI. századra a technológia vezérel, a vélt vagy valós ellenség leküzdéséhez nem feltétlenül szükséges atomarzenál, elég egy gombnyomás, hogy megbénuljon egy földrész élete, vagy megoldható bármely társadalom teljes kontrollja, befolyásolása. Ebben áll a XXI. század kihívása. Ám, amikor az Egyesült Államok elnöke rémületében felrúgja a kapitalista világrend alapértékét, a szabad kereskedelem elvét, s kereskedelmi háborút kezd Kínával (a Huaweijel), a lehetetlenre vállalkozik: XX. századi módszerekkel akarja ugyanis megválaszolni a XXI. század kérdéseit. Miközben nem ismeri fel, hogy a globalizmusban ez nemzeti öngyilkosság, mi nem tudjuk eldönteni, mi zavarja jobban: az amerikaiak lemaradása a kínaiak mögött a digitális világ kiépítésében, vagy az, hogy nem az Egyesült Államok tarthatja feltétlenül totális ellenőrzése alatt az új, digitális világot. Szellemi fogyatékosságnak tudjuk be azt is, hogy az Egyesült Államok a nemzeti bezárkózás jegyében elhanyagolja Európát, az Európai Unió megbontására törekszik, hogy sorban hagyja ott a multilaterális fórumokat. Erős kétségeink vannak a Huawei nem bizonyított „kémkedésével” kapcsolatban is, s nem csak azért, mert az adatlopás és az adatok kiszolgáltatása az államnak éppen az amerikai digitális mamutoknál igazolódott be. A „nemzetbiztonsági kockázat”, amellyel elhanyagolt szövetségeseit, a nyugati világot Trump elnök harcba szólítja a Kína elleni kereskedelmi háborúban csupán magyarázkodás arra, hogy nem akarna lemondani az édes gyümölcsről, amely az „általános értelem” privatizálása, a társadalom totális ellenőrzésének és befolyásolása nyomán teremne. Az sem véletlen, hogy hirtelen egymásra talált Kína és Oroszország, ahol kínai segítséggel máris megkezdődött az 5G hálózat kiépítése. A napokban Peking mellé állt a kereskedelmi háborúskodásban Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki azzal vádolta Washingtont, hogy önzésével valódi háborúba taszíthatja a világot. „A féktelen gazdasági egoizmus a kereskedelmi és valódi háborúk receptje” – mondta Putyin a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon. Több mint a történelem elgondolkodtató fintora, hogy egy autoriter rendszer úgy véd meg egy másik autoritert, hogy a liberális demokrácia fő piaci elvét, a szabad kereskedelmet kéri számon a Nyugat vezető demokráciáján. A valódi érdekek azonban Putyinnál is rejtve maradnak: ő maga is fut Peking után. Kína részéről pedig inkább politikai érdekkapcsolat ez, gazdasági szempontból a Nyugathoz képest Oroszország továbbra sem igazán jelentős partner. Bizonyára érti, amit Washingtonban is sokan megértettek. Mint a napi.hu részletesen beszámolt róla, a napokban két amerikai szakértő is beszélt a Danube Institute által rendezett kerekasztal-beszélgetésén az 5G valóságos kockázatairól. Ezek szerint a Huawei elleni szankciók oka, hogy az USA szerint a kínai cég adatokat gyűjt és kémkedik. A Huawei olyan vállalati kultúrával rendelkezik, amelyben a piaci eredményeket etikailag megkérdőjelezhető módszerekkel éri el. A New York Times is írt néhány példáról: a vállalat stratégiai megállapodást kötött a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület közbiztonsági szervével egy "közös innovációs labor" létrehozására, amelyben a Huawei a közbiztonsági iparág technikai megoldások beszállítója lesz. A kínai vállalat csúcsminőségű termékeket és szolgáltatásokat biztosít egy "biztonságosabb és okosabb társadalom" kialakításához. Ez a lap szerint az ott élő emberek megfigyeléséről szól. Az „indoktrinációs táborokról” - ahol ujgurok és más muszlimok millióit nevelik át olyan "világi" állampolgárokká, akik nem veszélyeztetik a kommunista rezsimet. A program segíti a táborba küldendő vagy az eljárás alatt álló emberek azonosítását és a szabadon engedésük utáni nyomon követésüket - írja a a lap. Az amerikaiak azt mondják: a Huawei az általa kezelt információkhoz úgy viszonyul, mint egy állami titkosszolgálat. Kína a vádakra azzal vág vissza, hogy ezek csak kitalált pletykák, bizonyítékokat nem sikerült még prezentálni. Az viszont tudvalevő tény, hogy Kína orwelli világot épít ki: szinte az egész államot behálózza a mesterséges intelligencia által vezérelt arcfelismerő rendszer, amely iránt más diktatúrák is komoly érdeklődést mutatnak. Kína szerint ugyanis a Huawei vezető szerepet tölt be az 5G applikációk és a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésében, az USA lépése pedig nem más, mint a protekcionizmus ördögi formája, ami sokkal messzebbre mutat, mint a büntetővámok. Kína a nemzetközi közösség segítségét is kérte, mert szerinte ez nem csak a Huaweiről vagy Kínáról szól, hanem a globális szabályokon alapuló kereskedelmi környezetről, ami mindenki hasznára válik. Ez megint csak ugyanannak a lepelnek a túloldala. Mert Robert Spalding, az amerikai légierő helyettes vezérkari főnökének különleges asszisztense a Danube Institute kerekasztal-beszélgetésén arra figyelmeztetett: Kína azért kezd egyre fenyegetőbbé válni a nyugati demokráciákra, mert azokon az eszközökön keresztül, amelyeket a nyugati államok a társadalmaik fejlődésére és a demokratikus berendezkedés megszilárdítására használtak, most a saját nézeteinek és érdekeinek kiterjesztésére kezdi használni. Míg a második világháború után volt egy olyan nézet hogy a gazdasági fejlődéssel és prosperitással elindul egy demokratizálódási folyamat, a piaci liberalizáció is, most az látni, hogy ezek a tendenciák vissza is fordíthatóak. Spalding szerint a finanszírozáson, kereskedelmen, beruházásokon, az interneten, a médián túl látható az a lassú folyamat, amelyen keresztül olyan narratívát hoznak be a tekintélyelvű kormányok, amelyek ellentétesek azokkal az elvekkel, amelyeket a második világháború után felállítottak a nyugati államok. Az 5G nem csak új generációja a technológiának, hanem olyan digitális világhoz vezet, ahol az olyan értékek, mint a személyi szabadság, a jogállamiság, magántulajdon védelme, nem léteznek. - Ma olyan világban élünk, ahol az emberek nincsenek tudatában annak, ha elnyomják őket, még azt sem tudják, hogy ki az elnyomójuk – fogalmazott Spalding. Olyan digitális panoptikumot építettünk, ahol a gépi tanulás, a közösségi média és egyéb gazdasági elemek révén a kormányoknak - különösen az autokratikus kormányoknak - lehetővé válik a társadalmak technológia alapú megfigyelése és befolyásolása. Az 5G bevezetése pedig még erőteljesebb rendszerek létrehozását teszi lehetővé a gépek integrálása révén. A szakember szerint az USA most a szövetségeseivel egy olyan konszenzust próbál kialakítani, amely rávilágít, milyen veszélyek fenyegetik a demokráciákat egy globalizált, internet vezérelte világban, ahol a demokratikus és a totalitárius rendszerek egymás mellett léteznek, és ami lehetővé teszi a XXI. században is, hogy az eddig felállított demokratikus értékek tovább tudjanak létezni. Bár egyelőre konkrétan és nyíltan csak az USA szólított fel a Huawei elleni bojkottra, s csak az Unió szélén lebegő Nagy-Britannia kormánya jelentette be, hogy felülvizsgálja a kínai távközlési óriáscég szerepvállalását az 5G hálózataik kiépítésében, az EU és Kína viszonyában is váltás történt – idézi Matthew Joyce-t, az USA európai katonai parancsnokságának politikai tisztjét a Danube Institute kerekasztal beszélgetéséről Szabó Zsuzsanna a napi.hu-n. Az EU már nemcsak olyan együttműködő partnerként határozza meg Kínát, amelynek néhány dologban más a véleménye, hanem vitapartnerként és gazdasági riválisként is. Lehet, hogy ez a váltás megtörtént, de eddig csak azt látjuk, hogy az Európai Unió is leragadt a XX. század fecsegő felszínén. Egy-két év múlva a technológiai óriáscégeknek, a Facebooknak és a Google-nek is komoly adókat kell fizetniük attól függetlenül, hogy mely országokban vannak fizikailag is jelen, s hogy milyen profitot mutatnak ki az egyes államokban – írta a brit Financial Times, amely szerint a G20-ak pénzügyminiszterei egyezségre jutottak, hogy radikálisan meg kell változtatni a nemzetközi adózás rendjét. A miniszterek a Japánban lévő Fukuokában tárgyaltak, s úgy tűnik, az új adózási rend 2020 végétől életbe léphet. „Új gazdasági modell alakult ki, amely a digitális tevékenységre és az adatok tömeges értékesítésre és cseréjére alapul” – mondta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter. A kínaiak ellen háborút viselő amerikaiaknak persze nem tetszenek az amerikai óriásokat érintő európai adó-ötletek. Az eddigiek azt igazolják, hogy a nyugati demokráciák kezdenek ráébredni, milyen veszélyeket rejt társadalmi berendezkedésükre a digitális robbanás újabb hulláma. Nem a Huawei-ről és még csak nem is csak Kínáról, a szabad kereskedelemről vagy a nemzetbiztonságról van szó. Hanem arról: mit tud tenni saját életben maradásáért a liberális demokrácia. Érvényesek maradnak, maradhatnak-e az egyének hagyományos szabadságjogai, mindenekelőtt a közhatalom ellenőrzése, miközben az egó maga is cukros madzagként zabálja azt a technológiát, amelynek hamarosan totális kiszolgáltatottja lehet. Egy olyan közhatalom áldozata, amely nemcsak totális ellenőrzésének, hanem befolyásának eszközeit is birtokolhatja és bitorolhatja, kihasználva az „általános értelem” manipulációjának minden eszközét. Zizek azt írja: „Mivel a társadalmunkban legfőbb értékké magasztosul a szabad döntés, ezért a társadalmi ellenőrzés vagy uralom nem jelenhet meg a szubjektum szabadságát sértő tényezőként: az egyén szabadnak éli meg önmagát, s az ellenőrzésnek vagy uralomnak ezzel a tapasztalattal tökéletesen egybevágónak kell látszania, e látszatnak kell azt fenntartania”. Ez a szabadság látszata, annak hazugsága. Most már csak az a kérdés maradt: akarunk-e ilyen látszat szabadságban – hazugságban - élni?

Mint a gomba eső után

A svéd Ericsson mobil hálózati berendezés gyártó vállalat júniusi Mobility Report jelentése szerint az idén már 10 millió 5G mobil előfizetői kapcsolat létesül világszerte, és számuk öt éven belül 1,9 milliárdra emelkedik. Az Ericsson prognózisa így 400 millióval növelte meg az 5G előfizetők 2024-es számára tett egy évvel ezelőtti előrejelzését. A mobil előfizetések száma 2024-re 8,8 milliárdra emelkedik a 2018-as 7,9 milliárdról. Az okostelefonos mobil előfizetések száma pedig a tavalyi 5,1 milliárdról 7,2 milliárdra nő. Ezen belül a 2G/3G előfizetéseké 1,0 milliárddal csökken, a 4G kapcsolatoké 1,2 milliárddal emelkedik, az 5G előfizetéseké pedig 1,8 milliárddal nő. 

Itt a kánikula: jóval több ásványvizet, jégrémet és sört veszünk a boltokban

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.15. 10:38
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A hőség érzékelhető változást okozott a vásárlói szokásokban is, a déli időszakban visszaesik a forgalom az üzletekben.
Jelentősen megnőtt az elmúlt napokban az ásványvizek, üdítők, sörök és jégkrémek forgalma a hőség miatt az MTI-t tájékoztató áruházláncok szerint. Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója az MTI-nek elmondta: az elmúlt napokban ásványvízből több mint duplája, üdítőből, sörből és jégkrémből pedig csaknem 50 százalékkal több fogyott, mint egy átlagos hőmérsékletű nyári napon. Az üzletlánc számít arra, hogy a kánikula erősödésével e termékek forgalma tovább emelkedik. A kommunikációs igazgató szerint ellátási gondok nincsenek, a CBA üzletei felkészültek a megnövekedett keresletre. A hőség érzékelhető változást okozott a vásárlói szokásokban is, erősebbek lettek a reggeli és a kora délelőtti, illetve a késő délutáni és az esti órák, viszont a déli időszakban visszaesik a forgalom az üzletekben – tette hozzá.     A Tesco-Global Áruházak Zrt. azt MTI-t arról tájékoztatta, hogy a tavalyi trendeket is figyelembe véve készültek az idei szezonra, így már a meglehetősen esős májusra nagyobb készleteket halmoztak fel az érintett termékekből. A Tesco áruházaiban is azt tapasztalják, hogy az időjárás erősen befolyásolja a forgalom alakulását. Az extrém meleg miatt az ásványvizek és az üdítők forgalma több mint negyedével nőtt az előző hetihez képest, fagylaltokból és jégkrémekből pedig kétszer annyi fogyott, mint a múlt héten. A hűtött tejitalok forgalma 80, a grillsajtoké 50, a szezonális sertés és baromfihúsoké 60, a virsliké pedig 50 százalékkal haladta meg az előző hetit. Az Auchan Magyarország Kft. tájékoztatása szerint a hét nagyon meleg napjaiban az ásványvizek, üdítők, sörök, fagylaltok, jégkockák, valamint a medencék, kültéri nyári játékok és a kerti bútorok forgalma ugrott meg kiemelkedően. Ezekből a termékekből az előző héthez viszonyítva 50 százalékkal többet adtak el. A vállalat minden esetben törekszik arra, hogy a keresett termékek rendelkezésre álljanak áruházaiban. Ennek érdekében több szállítóval is együttműködnek, és ha szükséges, helyettesítő termékekkel fedik le a kínálatot – közölték. A Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. szintén azt jelezte, hogy a megnövekedett keresletet kezelni tudja a társaság logisztikai rendszere és üzlethálózata. A Spar tájékoztatása szerint üdítőkből a nyári időszakban 25-30 százalékkal több fogy, mint szezonon kívül. A jégkrém szezonális cikk, amiből a nyár kivételével a többi évszakban drasztikusan kevesebbet vesznek. A márciushoz viszonyítva egy nyári hónapban 6-10-szeres mennyiség fogy a jégkrém kategóriába tartozó termékekből. Az idei szezon jóval gyengébben indult a szokatlanul esős és hideg május miatt. A söröknél egyszámjegyű növekedést prognosztizálnak erre az évre, kiemelték ugyanakkor, hogy folytatódott az elmozdulás a minőségi és az ízesített termékek irányába.

Csillagászati árak, már darabra adják a gyökeret a piacokon

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2019.06.15. 07:00
Alaposan körül kell nézni, ha olcsóbban akarjuk megúszni a bevásárlást
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Alaposan próbára teszi idén a zöldség-gyümölcstermelőket az időjárás. A több hónapos aszály után hetekig esett az eső, majd hirtelen beköszöntött a kánikula. Az árak emelkednek.
A piacokon most a szárazságra, kánikulára panaszkodnak a termelők. A vásárlóknak pedig mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha zöldséget, vagy gyümölcsöt szeretnének venni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai megerősítik a fogyasztók szubjektív érzését, drágulnak az élelmiszerek. Idén áprilishoz mérve májusban csaknem egy százalékkal nőttek az élelmiszer árak, ám ezen belül az idényáras termékek, burgonya, zöldség, gyümölcs egy hónap alatt másfél százalékkal emelkedtek. Az éves adatok is árrobbanásra utalnak, hiszen az élelmiszerek ára 5,6, az idényárasoké pedig 15 százalékkal emelkedett.  Ennek elsődleges oka a szélsősége időjárás, a tavaszi fagy, a tavaly novembertől május közepéig tartó aszály, majd a kéthetes esőzés, illetve az azt követő hirtelen kánikula.   Az eperszezonnak a hetekig tartó esőzés is véget vetett, a kifutó készleteket 600 forinttól árusítják, míg a két legfontosabb szezonális gyümölcs, a cseresznye és a meggy ára repülőrajtot vett. A korai cseresznyét az esőzés gyakorlatilag „kivégezte”, a túlzott nedvesség miatt a szemek kirepedeztek, étkezésre alkalmatlanná váltak. Így a pultokon az ép cseresznye 800-1600, a meggy 800-1400 forintért kapható. Az árakat ebben az esetben a fajta és a minőség szabja meg. A málna, a szeder már rég óta a luxus kategóriát képviseli a piacokon és kilója 3500-4000 forint között változik.  A június közepétől szüretelhető és a későn érő fajták, ha nem is jó, de közepes mennyiségű termést hoznak – mondta a Népszavának Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FeuitVeB) alelnöke. A nagyjából július végéig tartó cseresznyeszezon várhatóan a jelenlegi áraknál alacsonyabb szinten stabilizálódhat. A meggytermés az előzetes becslések szerint 30-40 százalékkal marad el az átlagos 90 ezer tonnától. Részletesebb gyümölcs termésbecslést jövő hétre ígért a szövetség elnöke.  A piacokon sok helyütt 160-180 forintért adják szálanként a petrezselyemgyökeret, a friss zellert 300-350 forint forintért kínálják, a petrezselyemgyökérből, igaz csomóban, 4-5 szál 450-500 forint, kimérve - ahol van -, kilója 900-2000 forint közötti áron kerülhet a kosárba. Az újburgonya lecövekelt a kilónként 400-450, a zöldborsó az 500-550 forintos árnál. Sárgarépa kilója már 500 forinttól kapható, a paprika 750-800, paradicsomot fajtától függően 300-800 forintos áron lehet megvenni, de a koktélparadicsom kilónkénti ára 1200-1600 forintot is kóstálhat. A zöldborsót 500-600 forintért kínálják a termelők, a fokhagyma kilója 1200-1300 forint. A hagyma, illetve gyökérfélék vetésterülete nem csökkent érdemben 2018-hoz képest. Március-áprilisban öntözni kellett a palántákat. A májusi eső így valóban aranyat ért, és ezek a növények jól átvészelték a szárazságot. Helyenként ugyan előfordul terméskiesés, de korántsem annyi, mint tavaly – mondta a Népszavának Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke. Igaz, tette hozzá, nem mindegy, meddig tart a jelenlegi kánikula, mert ezt egyik zöldség sem szereti. A szántóföldiek többsége plusz 25-30 Celsius fok között fejlődik a legjobban, most 35 Celsius fokhoz közelít a forróság. Bár kedvezőbb a jelenlegi zöldséghelyzet, mint a tavalyi, de a betakarításig mg sok minden történhet- tette hozzá. Nemcsak a termelőknek, de a fogyasztóknak is rossz hír, hogy tovább csökkent a burgonya termőterülete. A kínálat visszaesése pedig növeli az árakat és egyelőre ez a folyamat megállíthatatlannak tűnik. Az ipari paradicsom vetése az időjárás miatt késett, de jónak tűnik a termés. A mennyiségről, illetve a minőségről az augusztus-szeptemberi betakarítás után lehet kimondani a végső szót. Étkezési paradicsomot jószerivel kizárólag üvegházban, illetve fóliasátrakban termesztenek. Ez nagyobb termelési biztonságot jelent, bár a költségek is magasabbak. Szabadföldi paprikát Magyarországon ma már alig 500 hektáron termesztenek. Az esőzések ennél a növénynél is késleltették a palántázást, ráadásul bizonyos gombabetegségek máris megjelentek. A káposzta és karfiolféléknek kimondottan kedvezett a májusi hűvösebb időjárás. A zöldborsó betakarítása június elején megkezdődött és jó termésről szólnak a hírek. A kései fajtákban viszont most kezdődik a szemképződés és ez a hőség nem kedvez sem a mennyiségnek, sem a minőségnek, hiszen ez a növény plusz 20 Celsius fokon érzi igazán jól magát. Ha a zöldségek többségének a betakarításáig nem történik drámai időjárási esemény, idén Európában és Magyarországon is jó közepes termésre számíthatunk- mondta Ledó Ferenc.  

A zöldség jobban "bírja" a szárazságot

A gyümölcsültetvények alig negyedét öntözik a termelők, így az egyre gyakrabban beköszöntő aszály nagy kockázatot jelent a számukra. A szabadföldi zöldség termőterületeknek viszont ma már a háromnegyedét öntözik a gazdák. Ezért a termelők derűlátóbbak a gyümölcstermelőknél, bár az időjárás azért ebben a szegmensben is okozott károkat.