Csillagászati árak, már darabra adják a gyökeret a piacokon

Publikálás dátuma
2019.06.15. 07:00
Alaposan körül kell nézni, ha olcsóbban akarjuk megúszni a bevásárlást
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Alaposan próbára teszi idén a zöldség-gyümölcstermelőket az időjárás. A több hónapos aszály után hetekig esett az eső, majd hirtelen beköszöntött a kánikula. Az árak emelkednek.
A piacokon most a szárazságra, kánikulára panaszkodnak a termelők. A vásárlóknak pedig mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha zöldséget, vagy gyümölcsöt szeretnének venni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai megerősítik a fogyasztók szubjektív érzését, drágulnak az élelmiszerek. Idén áprilishoz mérve májusban csaknem egy százalékkal nőttek az élelmiszer árak, ám ezen belül az idényáras termékek, burgonya, zöldség, gyümölcs egy hónap alatt másfél százalékkal emelkedtek. Az éves adatok is árrobbanásra utalnak, hiszen az élelmiszerek ára 5,6, az idényárasoké pedig 15 százalékkal emelkedett.  Ennek elsődleges oka a szélsősége időjárás, a tavaszi fagy, a tavaly novembertől május közepéig tartó aszály, majd a kéthetes esőzés, illetve az azt követő hirtelen kánikula.   Az eperszezonnak a hetekig tartó esőzés is véget vetett, a kifutó készleteket 600 forinttól árusítják, míg a két legfontosabb szezonális gyümölcs, a cseresznye és a meggy ára repülőrajtot vett. A korai cseresznyét az esőzés gyakorlatilag „kivégezte”, a túlzott nedvesség miatt a szemek kirepedeztek, étkezésre alkalmatlanná váltak. Így a pultokon az ép cseresznye 800-1600, a meggy 800-1400 forintért kapható. Az árakat ebben az esetben a fajta és a minőség szabja meg. A málna, a szeder már rég óta a luxus kategóriát képviseli a piacokon és kilója 3500-4000 forint között változik.  A június közepétől szüretelhető és a későn érő fajták, ha nem is jó, de közepes mennyiségű termést hoznak – mondta a Népszavának Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FeuitVeB) alelnöke. A nagyjából július végéig tartó cseresznyeszezon várhatóan a jelenlegi áraknál alacsonyabb szinten stabilizálódhat. A meggytermés az előzetes becslések szerint 30-40 százalékkal marad el az átlagos 90 ezer tonnától. Részletesebb gyümölcs termésbecslést jövő hétre ígért a szövetség elnöke.  A piacokon sok helyütt 160-180 forintért adják szálanként a petrezselyemgyökeret, a friss zellert 300-350 forint forintért kínálják, a petrezselyemgyökérből, igaz csomóban, 4-5 szál 450-500 forint, kimérve - ahol van -, kilója 900-2000 forint közötti áron kerülhet a kosárba. Az újburgonya lecövekelt a kilónként 400-450, a zöldborsó az 500-550 forintos árnál. Sárgarépa kilója már 500 forinttól kapható, a paprika 750-800, paradicsomot fajtától függően 300-800 forintos áron lehet megvenni, de a koktélparadicsom kilónkénti ára 1200-1600 forintot is kóstálhat. A zöldborsót 500-600 forintért kínálják a termelők, a fokhagyma kilója 1200-1300 forint. A hagyma, illetve gyökérfélék vetésterülete nem csökkent érdemben 2018-hoz képest. Március-áprilisban öntözni kellett a palántákat. A májusi eső így valóban aranyat ért, és ezek a növények jól átvészelték a szárazságot. Helyenként ugyan előfordul terméskiesés, de korántsem annyi, mint tavaly – mondta a Népszavának Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke. Igaz, tette hozzá, nem mindegy, meddig tart a jelenlegi kánikula, mert ezt egyik zöldség sem szereti. A szántóföldiek többsége plusz 25-30 Celsius fok között fejlődik a legjobban, most 35 Celsius fokhoz közelít a forróság. Bár kedvezőbb a jelenlegi zöldséghelyzet, mint a tavalyi, de a betakarításig mg sok minden történhet- tette hozzá. Nemcsak a termelőknek, de a fogyasztóknak is rossz hír, hogy tovább csökkent a burgonya termőterülete. A kínálat visszaesése pedig növeli az árakat és egyelőre ez a folyamat megállíthatatlannak tűnik. Az ipari paradicsom vetése az időjárás miatt késett, de jónak tűnik a termés. A mennyiségről, illetve a minőségről az augusztus-szeptemberi betakarítás után lehet kimondani a végső szót. Étkezési paradicsomot jószerivel kizárólag üvegházban, illetve fóliasátrakban termesztenek. Ez nagyobb termelési biztonságot jelent, bár a költségek is magasabbak. Szabadföldi paprikát Magyarországon ma már alig 500 hektáron termesztenek. Az esőzések ennél a növénynél is késleltették a palántázást, ráadásul bizonyos gombabetegségek máris megjelentek. A káposzta és karfiolféléknek kimondottan kedvezett a májusi hűvösebb időjárás. A zöldborsó betakarítása június elején megkezdődött és jó termésről szólnak a hírek. A kései fajtákban viszont most kezdődik a szemképződés és ez a hőség nem kedvez sem a mennyiségnek, sem a minőségnek, hiszen ez a növény plusz 20 Celsius fokon érzi igazán jól magát. Ha a zöldségek többségének a betakarításáig nem történik drámai időjárási esemény, idén Európában és Magyarországon is jó közepes termésre számíthatunk- mondta Ledó Ferenc.  

A zöldség jobban "bírja" a szárazságot

A gyümölcsültetvények alig negyedét öntözik a termelők, így az egyre gyakrabban beköszöntő aszály nagy kockázatot jelent a számukra. A szabadföldi zöldség termőterületeknek viszont ma már a háromnegyedét öntözik a gazdák. Ezért a termelők derűlátóbbak a gyümölcstermelőknél, bár az időjárás azért ebben a szegmensben is okozott károkat. 

Szerző
Témák
zöldség

Ellentmondó lépések a magyar-orosz gázjátszmában

Publikálás dátuma
2019.06.14. 21:08

Fotó: Kovács Attila / MTI
Tegnap Moszkva, ma Budapest lépett egyet a nagy nemzetközi gázpartiban – csak épp ellenkező irányba.
Oroszország hajlandó az Ukrajnával érvényben lévő jelenlegi gázszállítási megállapodás meghosszabbításával biztosítani az európai fogyasztók ellátását - jelentette ki Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter, miután csütörtökön Moszkvában tárgyalt Maros Sefcoviccsal, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökével. A két ország közötti, 2019 végén lejáró gáztovábbszállítási szerződés kapcsán ugyanakkor úgy látja: Ukrajna még nem áll készen törvényeinek uniós feltételek szerinti módosítására. Ebben a helyzetben a legegyszerűbb megoldásnak tartja a szerződéshosszabbítást. Igaz, ezt számos további feltételhez is kötik. Így „konstruktivitást”, illetve „elfogadható és versenyképes” szállítási tarifákat várnak el az ukránoktól. Emellett peren kívüli egyezséget ajánlanak az orosz gázszállításokért felelős állami Gazprom és az ukrán Naftohaz közötti, választott bírósági eljárásokban. Az ukrán féltől ennek kapcsán - szavai szerint - még nem kaptak ajánlatot. Sefcoviccsal ugyanakkor megállapodott arról, hogy szeptember második felében, az ukrán választások és az új kijevi kormány megalakulása után újabb háromoldalú találkozót tartson Oroszország, Ukrajna és az EU. Közölte: a Gazprom hajlandó felújítani a 2015-ben leállított közvetlen gázszállításokat Ukrajnának, egyszersmind 25 százalékkal csökkenteni az árat. (Azóta uniós államok – például Németország – látják el - főképp orosz - gázzal Ukrajnát.) Az Oroszországból Európába észak felől épített Északi Áramlat 2, illetve a Törökországon keresztül déli irányból közelítő Török Áramlat nevű vezeték elkészültével a várakozások szerint jelentősen visszaeshet az ukrajnai útvonalon Kelet- és Közép-Európa felé érkező földgáz mennyisége 2020 elejétől – jegyzik meg. Mindezekkel némi ellentmondást mutat a Szijjártó Péter, valamint Aleksandar Antic szerb bányászati és energetikai miniszter között pénteken Budapesten megkötött gázügyi megállapodás kapcsán kiadott közlemény. A külgazdasági és külügyminiszter szavai szerint ugyanis a megegyezés nyomán csak 2021-re válnának lehetővé a gázszállítások Szerbia felől Magyarországra. (A jelenlegi összeköttetés csak észak-déli irányú továbbításra alkalmas.) A déli szállításokkal kapcsolatos erőfeszítéseiket – nem először - azzal indokolta, hogy Oroszország és Ukrajna között még nem jött létre a jövő évi gázszállítási megállapodás. Az ezt nagy mértékben árnyaló előző napi moszkvai közlésre nem tért ki. A szerb szakminiszter elmondta: országukban 120 kilométeren már lefektették a szükséges csöveket, ami 2020-ra teszi lehetővé magyar irányú forgalmazást. Szijjártó Péter szerint a hazai beruházások mértéke attól függ, a szeptemberben várható pályázaton a kereskedők milyen igényeket támasztanak. Mindazonáltal évente legfeljebb tízmilliárd köbméterre számítanak. Szijjártó Péter megismételte: a helyzetre tekintettel a Gazprommal abban állapodtak meg, hogy a jövőre Ukrajna felől várt kétmilliárd köbméter gázt már idén megkapjuk, amivel 100 százalékra töltjük a tárolóinkat. További kétmilliárd köbmétert Ausztria felől kapunk meg. Emellett szokás szerint a szövetségeseinket hibáztatta azért, hogy Oroszországon túl mástól nem kapunk gázt.

Hőségriadóban semmi sem védi a dolgozót

Publikálás dátuma
2019.06.14. 18:44
Illusztráció
Fotó: AFP
Szerdától a legmagasabb szintű hőségriasztás van érvényben, de a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkavédelmi bizottságának elnöke szerint a részletes szabályok hiányában sokszor csak a munkaadók jóindulatán múlik, hogy mennyire segítik a munkavégzést ilyen körülmények között.
Kondor Norbert arra emlékeztet, hogy a munkavédelmi törvény szerint a munkáltató felelős a biztonságos munkavégzés követelményeinek megteremtéséért, de ez jelenleg csak annyit jelent, hogy „pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell a helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet”, valamint nagy melegben a munkavállalók részére legalább félóránként hideg védőitalt kell biztosítani. Ennél sokkal több azonban a hatályos jogszabályokból nem derül ki, vagy nem egyértelmű a szabályozás. Az építkezéseken például a hőmérséklet mellett a szélsebességet és a páratartalmat is figyelni kellene, szabadban félóránként kell hideg vizet adni a dolgozóknak, de már az sem világos, hogy óránként öt vagy tíz percnyi munkaszünetet kell-e biztosítani. Az sincs rögzítve sehol, hogy ezt az időt az emberek hol tölthetik el, mert a tűző nap alatt – hűtött helyiség hiányában – aligha képesek felfrissülni. A szakemberek hőségriadó idején arra szólítják fel a strandolókat, hogy dél körül ne tartózkodjanak a szabadban, de az építőmunkásnak tennie kell a dolgát? – teszi fel a kérdést a szakszervezeti vezető. Az érdekvédő szerint a jogalkotónak, vagyis a kormánynak kellene megfelelő választ adnia, hiszen az utóbbi években egyre szélsőségesebbé váló időjárás új kihívások elé állítja a dolgozók szervezetét is.  
Szerző