Újabb oktatási területet einstandolna a kormány

Az OKJ-s képzések rendszerébe is belenyúlnának, kevesebb tárgyból lehetne választani, a vizsgáztatás viszont állami hatáskörbe kerülhet.

Újabb totális átalakítás előtt áll a szakképzés - írja a 24.hu. A hírportál értesülései szerint a kormány egy Szakképzés 4.0 nevet viselő stratégiával változtatna a '93-as kiadása óta már kilencedszerre módosított szakképzési törvényen, a lapnak nyilatkozó szakemberek szerint pedig rengeteg veszélyt rejt magában a koncepció.

A Szakképzés 4.0 stratégiában például több félrevezető statisztika is szerepel– állítja a portál. A felnőttkori tanulásban résztvevők számának bemutatáskor az iskolai és nem iskolai rendszerű képzések összehasonlításánál nem említették meg, hogy épp az ábrázolt időszakban zajlottak olyan állami megrendelésre futó projektek („Diplomamentő”, „IKER I-II.”), amelyeket központi kiírás alapján felnőttképző vállalkozásokon keresztül lehetett elvégezni.

A jelenlegi felnőttképzési rendszer elsősorban a képzők oktatási kínálatán alapul és nem kellő rugalmassággal reagál a gazdaság munkaerő-piaci igényeire – áll a Szakképzés 4.0-ban, ami a a lap képzésekre rálátó forrása szerint képtelenség, hiszen egy piaci alapon működő vállalkozás csak akkor lehet életképes, ha ki tudja szolgálni a fizetőképes keresletet. Azaz hiába kínál egy felnőttképző cég olyan tanfolyamot, amire láthatóan nincs igény.

Az újbóli átalakítást célzó intézkedések köszönhetően a szakképzés és felnőttképzés vizsgáztatási rendszere is teljesen átalakulna: noha 2017-ben az állami intézmények által szervezett OKJ-vizsgák az összes vizsgák számának 10 százalékát sem érték el, addig most itt is teljes államosítás készül.

A jelenlegi rendszerben dolgozók egyelőre nem látják, ez az intézkedés miként szolgálná a képzésben részt vevők érdekeit. A lap egyik forrása úgy fogalmazott, hogy ez valószínűleg inkább a maradék 90 százalék vizsgadíjának begyűjtéséről szól, annak ellenére, hogy a vizsgaszervezési jogosultság állami „lenyúlása” az EU-s, szolgáltatások szabad áramoltatása elvet sértené.

A stratégiában szerepel, hogy az OKJ-t racionalizálni kell, ami azt jelenti, hogy csökkenteni kell a jegyzékben szereplő képesítések számát. Ennek következtében az OKJ kevesebb mint kétszáz szakmát tartalmazna, illetve ezentúl lesznek úgynevezett betanító jellegű képzések.

A 24.hu úgy tudja, hogy módosítják a szakképesítéshez kötött munkakörök jegyzékét is, ezek csökkentése várható. Az intézkedés várható másik fajsúlyos következménye, hogy a külföldi munkavállalás sokkal nehezebbé válhat, hiszen egy OKJ-s végzettség megszerzése ehhez elengedhetetlennek számít. Ezzel az intézkedéssel megnehezítették a különböző szakképesítéssel rendelkező magyar munkavállalók tömeges külföldre áramlását.

A szakképzés általános problémája a tanulók lemorzsolódása is - a lap szerint vizsgák alkalmával már az is előfordul, hogy az intézmény igazgatója nem hagyja, hogy megbuktassák a rosszul teljesítő diákot, így kerülve el a lemorzsolódási arány esetleges növekedését. A kieső diákok mellett azonban a tanárhiány is rengeteg nehézséget okoz a szakképzés és a felnőttképzés mindennapjaiban. Van olyan szakképző iskola, ahol már több éve csak nyugdíjas korú tanár oktat, mivel fiatal oktatók hiányában kénytelenek „visszafoglalkozatni” az időseket. Van olyan intézmény is, amelybe nemrég egy mérnök jelentkezett, hogy érdekelné a szakoktatói pálya, azonban egy napot sem töltött el ott a látott körülmények és az ajánlott fizetés miatt.

Ezek alapján kérdés, hogy miként szeretnék az állami intézmények szerepvállalását növelni, amikor a stratégia készítőinek leírásából kiderül, hogy nem megfelelő az átadott ismeret szintje, és folyamatos kapacitásproblémákkal küzdenek.