Beiktatták hivatalába Szlovákia legfiatalabb köztársasági elnökét

Publikálás dátuma
2019.06.15. 13:51

Fotó: Vladimir Simicek / AFP
Zuzana Caputová személyében először került nő az államfői tisztségbe.
Beiktatták hivatalába Szlovákia új köztársasági elnökét szombaton Pozsonyban. A liberális politikus Andrej Kiskát váltotta fel az ország élén. Kiska korábbi bejelentése szerint pártot alapít és továbbra is aktív kíván maradni a szlovákiai politikai életben. A márciusban államfővé választott Caputová az ország legfőbb közjogi méltóságai, a kormány és a többi díszvendég jelenlétében a parlamentnek a pozsonyi Vigadóban tartott ünnepi ülésén az alkotmánybíróság elnöke előtt tette le a hivatali esküt. Az ünnepélyes eskütétel és a himnusz elhangzása után az új államfő beszédet mondott. A beiktatási ceremónia után a Szent Márton dómban, az egykori koronázó templomban hálaadó szentmisén vett részt, majd a Grassalkovich-palotában jelképesen gyakorlatilag is átvette az elnöki hivatal irányítását. A szlovákiai politikában újoncnak számító Zuzana Caputová a márciusi államfőválasztás második körében szerezte meg a győzelmet az érvényes szavazatok 58,4 százalékával. Ellenfele, Maros Sefcovic, a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) jelöltje, a voksok 41,59 százalékát kapta meg. Caputová sorrendben Szlovákia ötödik – egyben negyedik közvetlenül megválasztott – államfője.
Zuzana Caputová 1973. június 21-én Pozsonyban született. Negyvenöt évesen ő a legfiatalabb személy, akit köztársasági elnökké választottak. Jogászdiplomáját 1996-ban szülővárosában szerezte, majd a fővároshoz közeli Bazinban (Pezinok) telepedett le és dolgozott jogászként. Nagyon aktív volt a polgári, civil szektorban, elsősorban a környezetvédelem terén, amiért 2016-ban Goldman-díjat kapott. 2017-ben belépett az akkor formálódó Progresszív Szlovákia parlamenten kívüli pártba, amelynek 2018-ban alelnöke lett. Erről a tisztségéről az elnökválasztási kampány elején lemondott. Caputová 2018 szeptemberében elvált, két tinédzser korú lánya vele él. 2019 februárjában nyilvánosságra hozta, hogy új élettársa Peter Konecny, zenész és képzőművész, aki ezután közszereplései során is állandó kísérője lett. Az elnökválasztási kampányban Caputová a magyarok által lakott régiókat is meglátogatta, és kijelentette, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül minden szlovák állampolgár elnöke akar lenni. Nézetei a nemzetiségi kérdésben nem ismeretesek. A közelmúltban azonban közölte, hogy választási ígéretéhez híven a jövőben szeretne szorosabban együttműködni az országban élő nemzeti kisebbségekkel is, ezért soraikból egy héttagú kisebbségi tanácsadói testületet hoz létre. Ezzel a témával korábban a szlovák államfők nem foglalkoztak. A szlovák köztársasági elnök megbízatása öt évre szól, jogkörei meglehetősen korlátozottak. Az elnök a törvényalkotási folyamatban vétójoggal rendelkezik, a gyakorlatban azonban eddig igen ritkán esett meg, hogy az általa kifogásolt jogszabályokat a parlament ne szavazta volna meg újra. Zuzana Caputová már korábban bejelentette, hogy első külföldi útja június 20-án Prágába fog vezetni. A cseh és szlovák politikusoknál hagyomány, hogy első hivatalos külföldi útjuk a szomszédos országbeli partnerükhöz vezet. Csehország és Szlovákia 1918 és 1992 között Csehszlovákia néven egy államot alkotott.
Szerző

Csatát nyertek a hongkongi tüntetők, de háborút nem

Publikálás dátuma
2019.06.15. 11:31

Fotó: PHILIP FONG / AFP
Peking és Tajvan még nem kaphatja meg a kért bűnözőket és politikai menekülteket. Egyelőre.
Határozatlan időre felfüggesztették a nagy társadalmi ellenállást kiváltó kiadatási törvénytervezettel kapcsolatos minden munkát – jelentette be szombaton Carrie Lam hongkongi kormányzó.  Mint fogalmazott, a kormány nyílt és alázatos lesz, elfogadja a kritikát, és nem akar határidőt szabni a megállapodásnak; a hongkongiak békés és nyugodt életet szeretnének, és egy felelős kormánynak a lehető legrövidebb időn belül helyre kell állítania a társadalom nyugalmát. Carrie Lam egyúttal bocsánatot kért azért, amiért - szavai szerint - kormánya nem tudta meggyőzni a közvéleményt a tervezet helyességéről, de
közölte, hogy nem vonta vissza az előterjesztést. "Újra megpróbáljuk, amint a körülmények lehetővé teszik" - szögezte le.

 A következő lépésekről azután döntenek, hogy konzultáltak a pártokkal - tette hozzá. A Reuters hírügynökség értékelése szerint mégis ez az egyik legjelentősebb meghátrálás a különleges igazgatású kínai területen azóta, hogy a volt brit gyarmat 1997-ben visszakerült Peking fennhatósága alá, emlékeztet az MTI. 

Jogi kiskapu a kínai munkatáborokba

Mint lapunk korábban is írt róla, a kiadatási joggal kapcsolatos törvénymódosítást azért terjesztették be, mert egy bűnügy rávilágított a jelenlegi kiadatási törvények hiányosságaira. Chan Tong-kai, egy 20 éves hongkongi férfi 2018 februárjában Tajvanon meggyilkolta a barátnőjét, miután megtudta, hogy a fiatal nő egy másik férfi gyermekét várja. A gyilkosság után Chan visszatért Hongkongba, és mivel Hongkong és Tajvan között nincs ilyen egyezmény, a tajvani hatóságok hiába kérték a férfi kiadatását. Hongkongban pedig csupán a barátnője bankkártyájának és értéktárgyainak ellopása miatt emelhettek vádat ellene. 
A törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - adhasson ki gyanúsítottakat, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. 
Ám ez nem csak a Chan Tong-kai esetéhez hasonló bűncselekményekre lenne igaz, hanem a Peking által üldözött ellenzéki politikusok, aktivisták, értelmiségek esetében is érvényesülne.

 A diktatórikus érdekeknek kiskaput nyitó tervezett miatt heves tüntetések voltak, amelyeken több összecsapás történt a rendőrökkel: az elmúlt napokban több százezer tiltakozó vonult az utcára – a szervezők szerint a tömeg a csúcsponton elérte a milliós nagyságrendet. A halasztással a tüntetők egyelőre csak csatát nyertek, de háborút nem. A kérdés most az, a hongkongi kormány végleg, vagy csak átmenetileg függeszti fel törvénymódosítási tervét. 

Peking fojtó ölelésétől tartanak

„Hongkong 1997-ig brit gyarmat volt. Még a ’80-as években egyezett meg Margaret Thatcher brit kormányfő és Teng Hsziao-ping kínai vezető, hogy a várost „visszaadják”, azzal a kikötéssel, hogy ötven évig, tehát 2047-ig az alapvető társadalmi, politikai, jogi, gazdasági berendezkedését nem változtatják meg a kínaiak. Ez Peking számára is elfogadható megoldás volt, hiszen az aranytojást tojó tyúkot ők sem akarták levágni. Hongkong tehát azóta a Kínai Népköztársaság része, úgynevezett különleges közigazgatású terület, amire viszont más törvények vonatkoznak, mint Kína többi részére. Például saját mini alkotmánya, teljesen önálló és angolszász alapú jogrendszere van, de az autók is a bal oldalon közlekednek. Ez a Teng Hsziao-ping által – eredetileg egyébként Tajvanra – megálmodott „egy ország, két rendszer elv” – írta le röviden Hongkong és Kína történelmi viszonyát lapunk megkeresésére Salát Gergely. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének tanszékvezetője szerint azonban az elmúlt két évtizedben azt láthattuk, hogy ebből a kínaiak inkább az „egy országot”, a hongkongiak pedig a „két rendszert” hangsúlyoznák. Salát Gergely szerint a százezreket megmozgató felvonulások nem csak a törvénynek szólnak, hiszen nyilván a túlnyomó többség soha nem lesz kiadva Kínának. Úgy vélte, a hongkongiak jelentős része inkább attól tart, hogy ez egy újabb lépés a terület autonómiájának visszanyesése felé, hogy szépen lassan körbebástyázzák őket. Úgy értelmezik, hogy Peking nem tartja be a megállapodást, nem várja ki a 2047-et, hanem megpróbálja Hongkongot – legalábbis politikai szempontból – visszasüllyeszteni egy dél-kínai nagyváros szintjére.

Szerző
Frissítve: 2019.06.15. 12:37

Bevetik a gazdasági fegyvert is Oroszországban

Publikálás dátuma
2019.06.15. 11:30

Fotó: Igor Zarembo / Sputnik
Vlagyimir Putyin zöld jelzést adott a Kalinyingrádi területen létesítendő mélyvízi kikötő építésének.
A Lengyelország, Litvánia és a Balti-tenger közé ékelt exklávé stratégiailag igen fontos Oroszország számára, amit az is alátámaszt, hogy itt van a balti-tengeri haditengerészeti és katonai bázis. Az egykori kelet-poroszországi Königsberg a második világháború eredményeként került a Szovjetunióhoz. Különösen azóta, hogy kiéleződött a viszony Oroszország és nyugati partnerei között, a területen nagyszabású katonai fejlesztés folyik, amit leginkább a balti államok és Lengyelország él meg fenyegetésként. Amit most elterveztek Moszkvában, azt Lengyelország igazi kihívásnak tekinti, mivel konkurenciát teremtve elcsábíthatja Gdansktól a szállítókat. A tekintélyes varsói Gazeta Wyborcza a Kalinyingrádi terület kormányzójára hivatkozva azt állítja, hogy a komplexum évente 48 millió tonna szállítmány fogadására lesz képes, nagyjából annyira, mint amennyit a megnövekedett teherforgalom mellett tavaly a gdanski kikötő lebonyolított. A „Kommerszant” című orosz lap szerint 200 milliárd rubelt emésztene fel a nagy terv megvalósítása, amely magában foglalja a kikötőhöz vezető autó- és vasútvonalak építésének költségeit is. A költségvetés 50 milliárddal járulna hozzá, a többihez befektetőket keresnének. A lap hosszan sorolja kétségeit, hogy sikerülhet-e egyáltalán létrehozni az új szállítási útvonalat. Putyin nem kételkedik. Július elsejéig a terület hatóságainak ki kell dolgozniuk és be kell mutatniuk a beruházás üzleti terveit. Már egy 2014-ben hozott kormányhatározatban Jantarnijt jelölték ki a mélyvízi kikötő helyéűl. Első lépésként Pionyerszkij városban már megkezdték az új személy- és árúszállításra alkalmas terminál építését. A hajógyárakban épülnek azok a kompok, amelyek a Kalinyingrádi terület és a Szentpétervár alatti Uszt-Luga kikötő között közlekednének. A folytatásról sok vita folyik. A befektetők ugyanis nem lelkesednek az ötletért és nem látnak benne perspektívát. A probléma abban rejlik, hogy a teherszállítás csak az Európai Unió területének igénybevételével valósítható meg, ám az EU egyáltalán nem érdekelt abban, hogy a gdanski és a litván Klaipéda kikötőjének versenytársát segítse előnyhöz jutni. Nem kétséges, hogy a tarifák emelésével igyekeznek majd ellehetetleníteni az oroszokat. De van még egy konkurens: a szentpétervári nagy kikötő, amelynek konténer-szállításai már most sem rentábilisak. A Kalinyingrádi terület kormányzója mindezek ellenére azzal érvel, hogy máris nagy az érdeklődés arab és kínai befektetők részéről. Nem beszélve a nagy hazai szállítókról, akik szívesebben vennének igénybe hazai kikötőt külföldi helyett. Ezt viszont mások kétségbe vonják. Abban viszont nagy vita nem lehet, hogy ha egyszer a Kreml felszólítja a hazai szállítókat, hogy a kalinyingrádi terület kikötőjét részesítsék előnyben, akkor nagy ellenállásra nem kell számítani. Mindent felülír Putyin szava. Márpedig: Putyin a kikötő építését stratégiailag fontos lépésnek tekinti. Ezért, ha a gazdasági szempontok elé helyezik a politikaiakat, akkor minden elképzelhető. Még az is, hogy egy gazdaságilag gyenge lábakon álló tervet megvalósítsanak. Korábban Moszkva rakétarendszerek telepítésével válaszolt a lengyelországi amerikai katonai jelenlét fokozására. Most egy újabb fegyvert is bevet: a gazdaságit.  
Szerző