Irán egy bizalomerősítő konferencián lengette be az atomalku felmondását

Publikálás dátuma
2019.06.15. 16:52
Haszan Róháni iráni elnök, egy korábbi rendezvényen
Fotó: DON EMMERT / AFP
Ha nagyhatalmak nem állnak ki mellettünk, Teherán se tartja magát a nukleáris egyezményhez - figyelmeztetett az iráni elnök.
Irán folytatja a nagyhatalmakkal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodása előírásainak fokozatos felmondását, ha nem kap "pozitív jelzéseket" a többi aláírótól - jelentette ki Haszan Róháni iráni elnök szombaton az Ázsiai Együttműködési és Bizalomerősítő Konferencia dusanbei csúcstalálkozóján.
Róháni májusban közölte először, hogy Irán megkezdi az atommegállapodás részleges felmondását amiatt, hogy az Egyesült Államok tavaly egyoldalúan teljesen felmondta azt a maga részéről, és újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Hozzátette akkor, hogy ha a többi aláíró ország 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai szankcióktól, akkor az ország elkezdi az urándúsítást egy magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki. 
Teherán és Washington konfliktusa az elmúlt hetekben csak tovább élesedett, miután ismeretlen szabotőrök több tankerben is kárt tettek az Ománi-öbölben és a Hormuzi-szorosban. Amerika Iránt vádolta a robbantásos akciókkal, a felelősségét el nem ismerő közel-keleti ország pedig maga is alapos vizsgálatokat követel a tengeri támadások miatt. A szabotázsok valóban több ország érdekét is szolgálhatják: a Hormuzi-szorosban például az Egyesült Államok fontos kereskedelmi partnerének számító Szaúd-Arábia hajóit támadták meg,  az Ománi-öbölben történt robbantásos szabotázs viszont többek között egy japán hajót ért - épp aznap, amikor Abe Sinzó japán miniszterelnök Teheránban tárgyalt.
Szerző

Beiktatták hivatalába Szlovákia legfiatalabb köztársasági elnökét

Publikálás dátuma
2019.06.15. 13:51

Fotó: Vladimir Simicek / AFP
Zuzana Caputová személyében először került nő az államfői tisztségbe.
Beiktatták hivatalába Szlovákia új köztársasági elnökét szombaton Pozsonyban. A liberális politikus Andrej Kiskát váltotta fel az ország élén. Kiska korábbi bejelentése szerint pártot alapít és továbbra is aktív kíván maradni a szlovákiai politikai életben. A márciusban államfővé választott Caputová az ország legfőbb közjogi méltóságai, a kormány és a többi díszvendég jelenlétében a parlamentnek a pozsonyi Vigadóban tartott ünnepi ülésén az alkotmánybíróság elnöke előtt tette le a hivatali esküt. Az ünnepélyes eskütétel és a himnusz elhangzása után az új államfő beszédet mondott. A beiktatási ceremónia után a Szent Márton dómban, az egykori koronázó templomban hálaadó szentmisén vett részt, majd a Grassalkovich-palotában jelképesen gyakorlatilag is átvette az elnöki hivatal irányítását. A szlovákiai politikában újoncnak számító Zuzana Caputová a márciusi államfőválasztás második körében szerezte meg a győzelmet az érvényes szavazatok 58,4 százalékával. Ellenfele, Maros Sefcovic, a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) jelöltje, a voksok 41,59 százalékát kapta meg. Caputová sorrendben Szlovákia ötödik – egyben negyedik közvetlenül megválasztott – államfője.
Zuzana Caputová 1973. június 21-én Pozsonyban született. Negyvenöt évesen ő a legfiatalabb személy, akit köztársasági elnökké választottak. Jogászdiplomáját 1996-ban szülővárosában szerezte, majd a fővároshoz közeli Bazinban (Pezinok) telepedett le és dolgozott jogászként. Nagyon aktív volt a polgári, civil szektorban, elsősorban a környezetvédelem terén, amiért 2016-ban Goldman-díjat kapott. 2017-ben belépett az akkor formálódó Progresszív Szlovákia parlamenten kívüli pártba, amelynek 2018-ban alelnöke lett. Erről a tisztségéről az elnökválasztási kampány elején lemondott. Caputová 2018 szeptemberében elvált, két tinédzser korú lánya vele él. 2019 februárjában nyilvánosságra hozta, hogy új élettársa Peter Konecny, zenész és képzőművész, aki ezután közszereplései során is állandó kísérője lett. Az elnökválasztási kampányban Caputová a magyarok által lakott régiókat is meglátogatta, és kijelentette, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül minden szlovák állampolgár elnöke akar lenni. Nézetei a nemzetiségi kérdésben nem ismeretesek. A közelmúltban azonban közölte, hogy választási ígéretéhez híven a jövőben szeretne szorosabban együttműködni az országban élő nemzeti kisebbségekkel is, ezért soraikból egy héttagú kisebbségi tanácsadói testületet hoz létre. Ezzel a témával korábban a szlovák államfők nem foglalkoztak. A szlovák köztársasági elnök megbízatása öt évre szól, jogkörei meglehetősen korlátozottak. Az elnök a törvényalkotási folyamatban vétójoggal rendelkezik, a gyakorlatban azonban eddig igen ritkán esett meg, hogy az általa kifogásolt jogszabályokat a parlament ne szavazta volna meg újra. Zuzana Caputová már korábban bejelentette, hogy első külföldi útja június 20-án Prágába fog vezetni. A cseh és szlovák politikusoknál hagyomány, hogy első hivatalos külföldi útjuk a szomszédos országbeli partnerükhöz vezet. Csehország és Szlovákia 1918 és 1992 között Csehszlovákia néven egy államot alkotott.
Szerző

Csatát nyertek a hongkongi tüntetők, de háborút nem

Publikálás dátuma
2019.06.15. 11:31

Fotó: PHILIP FONG / AFP
Peking és Tajvan még nem kaphatja meg a kért bűnözőket és politikai menekülteket. Egyelőre.
Határozatlan időre felfüggesztették a nagy társadalmi ellenállást kiváltó kiadatási törvénytervezettel kapcsolatos minden munkát – jelentette be szombaton Carrie Lam hongkongi kormányzó.  Mint fogalmazott, a kormány nyílt és alázatos lesz, elfogadja a kritikát, és nem akar határidőt szabni a megállapodásnak; a hongkongiak békés és nyugodt életet szeretnének, és egy felelős kormánynak a lehető legrövidebb időn belül helyre kell állítania a társadalom nyugalmát. Carrie Lam egyúttal bocsánatot kért azért, amiért - szavai szerint - kormánya nem tudta meggyőzni a közvéleményt a tervezet helyességéről, de
közölte, hogy nem vonta vissza az előterjesztést. "Újra megpróbáljuk, amint a körülmények lehetővé teszik" - szögezte le.

 A következő lépésekről azután döntenek, hogy konzultáltak a pártokkal - tette hozzá. A Reuters hírügynökség értékelése szerint mégis ez az egyik legjelentősebb meghátrálás a különleges igazgatású kínai területen azóta, hogy a volt brit gyarmat 1997-ben visszakerült Peking fennhatósága alá, emlékeztet az MTI. 

Jogi kiskapu a kínai munkatáborokba

Mint lapunk korábban is írt róla, a kiadatási joggal kapcsolatos törvénymódosítást azért terjesztették be, mert egy bűnügy rávilágított a jelenlegi kiadatási törvények hiányosságaira. Chan Tong-kai, egy 20 éves hongkongi férfi 2018 februárjában Tajvanon meggyilkolta a barátnőjét, miután megtudta, hogy a fiatal nő egy másik férfi gyermekét várja. A gyilkosság után Chan visszatért Hongkongba, és mivel Hongkong és Tajvan között nincs ilyen egyezmény, a tajvani hatóságok hiába kérték a férfi kiadatását. Hongkongban pedig csupán a barátnője bankkártyájának és értéktárgyainak ellopása miatt emelhettek vádat ellene. 
A törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - adhasson ki gyanúsítottakat, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. 
Ám ez nem csak a Chan Tong-kai esetéhez hasonló bűncselekményekre lenne igaz, hanem a Peking által üldözött ellenzéki politikusok, aktivisták, értelmiségek esetében is érvényesülne.

 A diktatórikus érdekeknek kiskaput nyitó tervezett miatt heves tüntetések voltak, amelyeken több összecsapás történt a rendőrökkel: az elmúlt napokban több százezer tiltakozó vonult az utcára – a szervezők szerint a tömeg a csúcsponton elérte a milliós nagyságrendet. A halasztással a tüntetők egyelőre csak csatát nyertek, de háborút nem. A kérdés most az, a hongkongi kormány végleg, vagy csak átmenetileg függeszti fel törvénymódosítási tervét. 

Peking fojtó ölelésétől tartanak

„Hongkong 1997-ig brit gyarmat volt. Még a ’80-as években egyezett meg Margaret Thatcher brit kormányfő és Teng Hsziao-ping kínai vezető, hogy a várost „visszaadják”, azzal a kikötéssel, hogy ötven évig, tehát 2047-ig az alapvető társadalmi, politikai, jogi, gazdasági berendezkedését nem változtatják meg a kínaiak. Ez Peking számára is elfogadható megoldás volt, hiszen az aranytojást tojó tyúkot ők sem akarták levágni. Hongkong tehát azóta a Kínai Népköztársaság része, úgynevezett különleges közigazgatású terület, amire viszont más törvények vonatkoznak, mint Kína többi részére. Például saját mini alkotmánya, teljesen önálló és angolszász alapú jogrendszere van, de az autók is a bal oldalon közlekednek. Ez a Teng Hsziao-ping által – eredetileg egyébként Tajvanra – megálmodott „egy ország, két rendszer elv” – írta le röviden Hongkong és Kína történelmi viszonyát lapunk megkeresésére Salát Gergely. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének tanszékvezetője szerint azonban az elmúlt két évtizedben azt láthattuk, hogy ebből a kínaiak inkább az „egy országot”, a hongkongiak pedig a „két rendszert” hangsúlyoznák. Salát Gergely szerint a százezreket megmozgató felvonulások nem csak a törvénynek szólnak, hiszen nyilván a túlnyomó többség soha nem lesz kiadva Kínának. Úgy vélte, a hongkongiak jelentős része inkább attól tart, hogy ez egy újabb lépés a terület autonómiájának visszanyesése felé, hogy szépen lassan körbebástyázzák őket. Úgy értelmezik, hogy Peking nem tartja be a megállapodást, nem várja ki a 2047-et, hanem megpróbálja Hongkongot – legalábbis politikai szempontból – visszasüllyeszteni egy dél-kínai nagyváros szintjére.

Szerző
Frissítve: 2019.06.15. 12:37