Szabad szemmel - Amit Orbán itthon mond, azt nem ismétli meg az Európai Tanács ülésein

Publikálás dátuma
2019.06.16. 09:39

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 16.
Euractiv    Az unió egyik korábbi vezető diplomatája szerint a Visegrádi Csoport időnként olyan jeleket küld a többi tagállamnak, hogy csak ellenkezni képes, ám semmiféle érdemi javaslatot nem tesz. Pierre Vimont, aki annak idején főtitkárként segített létrehozni az EU Külügyi Szolgálatát, ma pedig a Carnegie Europe elemzője, szívesen megtudná, mi is a négyek pontos álláspontja az igencsak vitatott migráció ügyében. Pl. hogy miként állnak hozzá az 1951-es nemzetközi Menekültügyi Egyezményhez, támogatják-e a szabad mozgás jogát a schengeni övezeten belül, és hogy mi a véleményük a menedékjogról. A szakértő szándékosan nem használta a téma kapcsán a szolidaritás, illetve felelősség kifejezéseket. Merthogy pillanatnyilag úgy látszik: Magyarország és Lengyelország egyszerre támogatja és utasítja el a közös fellépést ezen a területen. Hozzátette, hogy ezek a kormányok odahaza igencsak kinyitják a szájukat, de Brüsszelben már sokkal csendesebbek. Nemigen szólalnak meg. Amit Orbán mond Budapesten, azt nem ismétli meg az Európai Tanács ülésein. Pedig kár, mert jó volna, ha tisztáznák a partnerek előtt, mit is gondolnak. Ha mindenki marad a szorító saját sarkában és csupán a többieket bírálja, akkor nem jutunk előbbre. Így viszont nagy a veszély, hogy többsebességes EU jön létre, és egyes országok a másodligába kerülnek. Ezt azonban el kellene kerülni. A szakértő n nem ért egyet azzal, hogy ha egy kormány nem fogad be menedékkérőket, akkor ezért az alapok egy részének megvonásával torolják meg. Hiába helyezi kilátásba Merkel és Macron, mert az elképzelés kedvezőtlenül hat az európai tervre. Inkább az Európai Bíróságra kellene bízni a dolgokat ilyen esetekben. De az interjúalany lehetségesnek tartja a közös külpolitika esetében azt is, hogy áttérjenek a többségi döntés elvére, mert azzal nyomást lehetne gyakorolni a vonakodó tagokra. Bár pl. ez a kvóták esetében nem sikerült a visegrádiak ellenállása folytán.   Spiegel  A halottak háborújának nevezi a lap azt, ami az első világháborús katonatemető kapcsán a többségében magyarok lakta erdélyi Úzvölgyében lejátszódott, hozzátéve, hogy a vita diplomáciai válsághoz vezet a két ország között. Pedig a település szinte a világ végén található, zúzott kővel borított úton lehet oda eljutni, áram nemigen van, a mobiltelefon nem működik. A legtöbb román idáig nem is hallott róla, ám most mégis a szalagcímekbe került, mert román nacionalisták rátámadtak a magyar kisebbség tagjaira. Ilyen összecsapások a 90-es évek óta nem fordultak elő. Akkor Marosvásárhelyen öten vesztették életüket és az ország a polgárháború szélére került. Most az RMDSZ felmondta a kormány támogatását és a jövő héten megszavazza a bizalmatlansági indítványt. De hogy ezúttal ki mozgatta a szálakat, azt nem lehet tudni. Smaranda Enache, a neves polgárjogi harcos jól megtervezett és célzott provokációról beszél. Úgy látja, hogy a magyarellenesség mindig felbukkan az utóbbi 30 évben, amikor választás közeleg, vagy valamilyen válság ütött be. Márpedig most a hatalom leszerepelt az európai választáson, Dragneát pedig börtönbe csukták. Ugyanakkor a Belügyminisztérium idáig nem tudta hitelt érdemlően megmagyarázni, miért nem rendelt ki elég rendőrt, amikor tudni lehetett, hogy baj lesz. Illetve miért nem zárta le az egész völgyet. Ám a közvélemény jelentős része józanul reagált. Enache szerint ebben az tükröződik, hogy fejlődött a civil társadalom. A történteket ezzel együtt figyelmeztető jelnek tartja, főként, amikor erősödik a populizmus és egyes uniós kormányok szélsőjobbra csúsznak.      FT  A mai populista vezetők gazdaságpolitikájának feltűnő vonása a korábbiakhoz képest, hogy meglepően fegyelmezett – írja a Citi Bank feltörekvő piacokért felelős fő közgazdásza. David Lubin a többi között azt hozza fel példaként, hogy Orbán Viktor alatt lényegesen visszaesett a költségvetési hiány, így az államadósság már csupán 68 % a 9 évvel ezelőtti 74 %-hoz képest. A magyarázat az, hogy az ilyen vezetők nemzeti önállóságra törekednek, ezért igyekeznek elkerülni, hogy a külföldi tőkétől függjenek. Keményen kézben tartják a makrogazdaság gyeplőjét, kerülik a költségvetés kapcsán a fegyelmezetlenséget, nehogy ki legyenek szolgáltatva az idegen tőkének. Így akarják kiszűrni a globalizáció káros hatásait, amikor arról van szó, hogy országuk saját magára támaszkodik. A magyar kormány ezért fizeti oly szívesen vissza a külső adósságokat. Orbán inkább a hazai magán megtakarításokból fedezi a hiányt, még akkor is, ha annak kamata sokkal magasabb, mint amennyit a külföldi hitelezők kapnának. Ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy sok mai demagóg politikus esetében elmosódik a választó vonal a populizmus és a nacionalizmus között. Utóbbi pedig azt diktálja nekik, hogy ne engedjék hátukba kerülni a világot. Ez határozza meg, hogy mennyit költenek. Ebből a szempontból Oroszország szolgál modellként, mármint, hogy miként kell elszigetelni egy országot a nemzetközi pénzügyektől. Hat ez ügyben a korábbi gazdasági katasztrófák emléke, ez a konzervatív politika felé tereli őket, nehogy megismétlődjenek a korábbi hibák. De a magyar, lengyel, mexikói, orosz populista irányvonalba belejátszik a szerencse is. Így az, hogy Magyarország és Lengyelország az EU tagjaként nagy pénzeket kap Brüsszelből. Ezzel a tényezővel csupán az a baj, hogy könnyen véget érhet. De egyelőre biztos, hogy a mai populisták közül sokan váratlanul igencsak fogékonyak a gazdasági fegyelmezettségre.  
Szerző
Témák
lapszemle

Trump a látszatát is kerüli egy amerikai-orosz ellentétnek, lehazaárulózta az erről cikkező lapot

Publikálás dátuma
2019.06.16. 09:30
Trump és Putyin - illusztráció
Fotó: ALEXANDER NEMENOV / AFP
A New York Times arról írt, egyre több az amerikai kibertámadás az agresszív moszkvai politikára válaszul, a Pentagon pedig nem meri mondani ezt az elnöknek.
Donald Trump amerikai elnök "virtuális hazaárulással" vádolta meg szombat este a Twitteren a New York Times című napilapot, mert utóbbi beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok megsokszorozza behatolásait az orosz informatikai rendszerekbe.
"A New York Times hibájából az a kép fog kialakulni, hogy az Egyesült Államok jelentősen növeli kibertámadásait Oroszország ellen. Ez virtuális hazaárulás, mert nem igaz"

- szögezte le az elnök bejegyzésében. Ismét azzal vádolta meg a lap újságíróit, hogy "a nép ellenségei", valamint hogy korruptak.
A New York Times azt jelentette szombaton, hogy Washington figyelmeztetésképpen növeli behatolásait az orosz rendszerekbe, hogy Moszkva hagyjon fel hasonló akcióival az amerikai informatikai rendszerek ellen, valamint hogy súlyosabb konfliktus esetére a két ország között, fel tudjon készülni egy kibertámadásra. A lap által idézett, meg nem nevezett tisztségviselők azt mondták: az elnököt nem tájékoztatták a sűrűsödő amerikai műveletekről, mégpedig azért nem, mert
a védelmi minisztérium és a hírszerzés "tart Trump reakciójától - esetleg megtiltja azokat -, vagy kifecsegi őket külföldi vezetőknek, mint ahogy 2017-ben beszélt egy kényes szíriai műveletről az orosz külügyminiszter füle hallatára"

- írták. A lap, amely rendszeresen közöl Trumpnak nem tetsző oknyomozó cikkeket, gyakran tárgya az elnök sajtóval szembeni haragjának.

Balesetezett egy leszálló Boeing Newarkban (videó)

Publikálás dátuma
2019.06.16. 08:47
Illusztráció
Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto
Többen könnyebben megsérültek a szerencsétlen leszállás közben.
Kemény földet érés és elpattanás után komoly sérülések keletkeztek a United Airlines Boeing 757-200-as repülőgépében az amerikai Newark-Liberty repülőterén, szombaton helyi idő szerint kora délután, írja az airportal.hu. Pattogás közben a gép balra sodródott, és a bal oldali főfutó és az orrfutó a futópályán kívül, de még a szilárd burkolaton állt meg.
A baleset okai egyelőre ismeretlenek. A fedélzeten 166 utas és hat fő hajózó személyzet volt, és bár a jelentések szerint többen könnyebb sérüléseket szenvedtek, kórházi ellátást senki sem igényelt.
Szerző
Témák
repülés
Frissítve: 2019.06.16. 09:45