Előfizetés

A brit külügyminiszter állítja, az EU igenis hajlandó még többet tárgyalni a Brexit-megállapodásról

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.06.16. 13:36
Jeremy Hunt
Fotó: Alberto Pezzali / NurPhoto
Az Európai Bizottság és több uniós vezető különben többször is határozottan leszögezte, hogy amit most Jeremy Hunt mond, az egyáltalán nem lehetséges.
A brit külügyminiszter szerint megfelelő brit javaslat esetén az Európai Unió hajlandó lenne újratárgyalni a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást, annak érdekében, hogy megoldás szülessen az ír-északír határellenőrzés problémájára. Jeremy Hunt, a kormányzó Konzervatív Párt és a kormány éléről távozó Theresa May utódlásáért folyó versengés egyik résztvevője a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette:
ha az európai vezetőket megkeresi "egy olyan brit miniszterelnök, akivel készek tárgyalni", és ötleteket terjeszt eléjük az ír határprobléma megoldására, akkor "hajlandók lennének a csomag újratárgyalására".

Az EU-val May kormánya által novemberben elért Brexit-megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor visszautasította. Az Európai Bizottság és több uniós vezető többször is határozottan leszögezte, hogy nem lehetséges a kilépési egyezségről folytatott tárgyalások újraindítása.
Hunt arra a kérdésre, hogy Emmanuel Macron francia elnök vagy Angela Merkel német kancellár kifejezte-e neki valaha is készségét a kilépési megállapodás újból megnyitására, a brit külügyminiszter a vasárnapi BBC-műsorban úgy fogalmazott: a két vezető politikus hajlandó lenne "szemügyre venni a csomag egészét", különösen azt, hogy a csomagnak a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerrel foglalkozó részét nem lehetne-e a jelenleginél sokkal részletesebbé tenni. Jeremy Hunt szerint ezzel el lehetne érni, hogy ne legyen szükség az ír-északír határkérdésben problémát okozó tartalékmegoldásra.
Az EU-val May kormánya által novemberben elért 585 oldalas Brexit-megállapodást és a jövőbeni kapcsolatrendszert egyelőre vázlatosan körvonalazó 26 oldalas politikai nyilatkozatot a londoni alsóház eddig háromszor visszautasította. A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora mindenekelőtt a megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt. E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a rendezési folyamat egyik fő vívmányaként felszámolt ellenőrzést Írország és Észak-Írország 499 kilométeres, jelenleg gyakorlatilag semmiféle fizikai formában nem létező határán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz. Leo Varadkar ír miniszterelnök az RTÉ ír közszolgálati rádiónak a hétvégén kijelentette: a backstop-mechanizmus nélkül nem képzelhető el Brexit-megállapodás, e záradék eltávolítása az egyezményből egyenlő lenne a megállapodás nélküli Brexittel. Varadkar szerint a backstop-megoldás a jogilag kötelező garancia arra, hogy Írország és Észak-Írország között soha ne legyen ismét fizikai határellenőrzés.

Boris Johnson esélyesebb

Jeremy Hunt a vasárnapi BBC-interjúban utalást tett arra, hogy miniszterelnökké választása esetén nem kötelezné el magát "bármilyen áron" a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapjának tartása mellett. Bírálta a vezetőválasztási verseny éllovasát, Boris Johnson volt külügyminisztert, aki a kampányban leszögezte, hogy ha ő lesz az új miniszterelnök, az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig elfogadott Brexit-megállapodás, akár nem.
A vezetőválasztási folyamat csütörtökön tartott első frakciószavazásán Boris Johnson végzett az első helyen: a 313 fős tory frakcióból 114-en szavaztak rá. Hunt a második helyre került 43 frakciószavazattal. A pártvezetői tisztségért tízen indultak. Az első fordulóban hárman kiestek, egy jelölt pedig visszalépett, így hatan vesznek részt a kedden esedékes második szavazási körben. A menetrend szerint jövő csütörtökre már csak két jelölt marad versenyben, és közülük - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lap megbízásából elvégzett friss felmérésében kimutatta, hogy a brit választók 47 százaléka szerint Boris Johnson miniszterelnökként meg tudná nyerni a következő parlamenti választást; Jeremy Huntról csak 15 százalék gondolja ugyanezt. Johnsont ugyanakkor a relatív többség megosztó személyiségnek tartja: a megkérdezettek 48 százaléka szerint a volt külügyminiszter nem tudná egységbe terelni a Brexit ügyében megosztott országot.

Aszad területeiről lőtték a szíriai török állásokat, orosz repülők viszonozták a tüzet

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.06.16. 12:02
A török hadsereg szíriában - illusztráció
Fotó: Mustafa Kamaci / Anadolu Agency
Először csütörtökön lőttek aknagránátokat Ankara állásaira, akkor három katona megsérült. Vasárnap csak anyagi kár keletkezett.
Néhány nap elteltével egy újabb török megfigyelőpontot ért aknagránátos támadás a szíriai kormányerők által ellenőrzött térségből az északnyugati Idlíb tartomány úgynevezett feszültségcsökkentési övezetében - közölte a török védelmi minisztérium vasárnap. A közlemény ezúttal is szándékosnak nevezte a támadást, amely az előzőhöz hasonlóan az övezeten belülről, Tall Bazan térségéből érte a kilences számú török megfigyelőpontot.
A létesítményben és a felszerelésben kisebb károk keletkeztek. A támadásra a török hadsereg a helyszínen állomásozó nehézfegyverzettel válaszolt a tárca szerint.

A török védelmi minisztérium először csütörtökön jelentette be, hogy 35 aknagránátot lőttek ki a Bassár el-Aszad szíriai elnök híveinek fennhatósága alatt álló Asz-Sariah környékéről a tízes számú megfigyelőállásra. Akkor három katona megsebesült. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján az esetre reagálva jelezte:
amennyiben a támadás folytatódik, Törökország megteszi a "szükséges" lépéseket.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtöki közleménye szerint harci repülőgépeik Ankara kérésére csapást mértek Idlíb tartományban militánsoknak azokra az állásaira, ahonnan tüzérségi eszközökkel lőtték a török hadsereg megfigyelőpontját. A támadások nem sokkal azután kezdődtek, hogy orosz kezdeményezésre, török közvetítéssel szerdán teljes tűzszünetről szóló megállapodás lépett életbe az idlíbi feszültségcsökkentési övezet területén.
Míg Moszkva a damaszkuszi vezetést támogatja a szíriai polgárháborúban, Ankara a mérsékelt ellenzékiek oldalán áll. Törökország és Oroszország tavaly szeptemberben a kazah fővárosban arról állapodott meg, hogy Szíria északnyugati részén egy 15-20 kilométeres sávban demilitarizált övezetet alakítanak ki, elválasztva a kormányerőket a felkelőktől. A zóna magában foglalja a lázadók utolsó bástyájának számító Idlíben kívül a szomszédos Latakia, Hama és Aleppó tartomány egyes részeit is. A török hadsereg 12 megfigyelőpontot állított fel a térségben. Noha bizonyos előírásokat az egyezményt követően sem tartottak be a szemben álló felek, és rendszeresek voltak a fegyveres provokációk is, április végéig viszonylagos béke uralkodott az övezetben.
A szíriai elnök márciusban leszögezte, hogy kész akár erővel is visszavenni a különböző ellenzéki milíciák fennhatósága alatt álló területeket, majd a kormányerők és a velük szövetséges orosz csapatok április végén offenzívát indítottak Idlíbben és Hamában. Idlíb nagy részét és a vele szomszédos Aleppó, Hama és Latakia tartomány egy részét a Haját Tahrír as-Sám (HTS) szélsőséges iszlamista ernyőszervezet tartja uralma alatt. A HTS élén a Dzsabhat Fatah es-Sám dzsihadista csoport áll, amely korábban an-Nuszra Front néven az al-Kaida szíriai ága volt.

Két repülő ütközött Új-Zélandon, és éppen csak kimaradt a balesetből egy helikopter

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.06.16. 10:18
Illusztráció
Fotó: ROSLAN RAHMAN / AFP
lképzelhető, hogy mindhárom jármű egyszerre kísérelt meg landolni, de a baleset pontos körülményeit még nem rekonstruálták a hatóságok.
Két kisrepülő a levegőben összeütközött Új-Zélandon, Masterton település melletti repülőtérnél vasárnap, írja a Reuters. Mindkét gép pilótája meghalt. Az egyik repülő négy ejtőernyőst is szállított, ők röviddel a baleset előtt kiugrottak, így nem lett bajuk. A másik egy kiképzőrepülő volt.
Jelen volt még egy leszálláshoz készülő helikopter is, amelyiknek viszont sikerült úgy manővereznie, hogy ne legyen részese a szerencsétlenségnek. Elképzelhető, hogy mindhárom jármű egyszerre kísérelt meg landolni, de a baleset pontos körülményeit még nem rekonstruálták a hatóságok.