A Firenzei dómban vesznek végső búcsút Franco Zeffirellitől

Publikálás dátuma
2019.06.16. 16:55

Fotó: Farabola / Leemage / AFP
A világhírű rendező koporsóját hétfőn ravatalozzák fel a Palazzo Vecchio híres Ötszázak termében. Temetése kedden lesz, gyásznapot hirdetett akkorra a firenzei polgármester.
Szülővárosában, Firenzében kedden tartják a 96 éves korában elhunyt Franco Zeffirelli olasz filmrendező gyászszertatását. A firenzei dómban Giuseppe Betori, a város érseke mutat be misét - közölték vasárnap Zeffirelli hozzátartozói. A szombaton elhunyt világhírű rendező koporsóját hétfőn fogják felravatalozni a Palazzo Vecchio híres Ötszázak termében, ahová több ezer embert várnak. "Mindenki elbúcsúzhat tőle Firenzében" - mondta a város polgármestere. Dario Nardella keddre gyásznapot hirdetett a toszkán városban. Zeffirellit a város főtemetőjében, a Porte Stanéban helyezik örök nyugalomra.
Franco Zeffirelli, aki nagyon ragaszkodott a szülővárosához, 1966-ban a várost sújtó és számos művészeti értékét megrongáló árvíz után dokumentumfilmet forgatott Per Firenze (Firenzéért) címmel. A film segítségével, amelynek a narrátora Richard Burton amerikai filmszínész volt, 20 millió dolláros támogatást sikerült összegyűjteni a helyreállítási és újjáépítési munkákhoz. A rendező Firenze óvárosába költöztette az alapítványát is, amelynek az volt a célja, hogy minél több ember számára elérhetővé tegye az életművét. "Ciao Maestro" - olvasható a búcsú a Zeffirelli Alapítvány honlapjának főoldalán. A 4000 négyzetméteres barokk épületben, amelyet a város ajándékozott a művésznek 92. születésnapja alkalmából, megszámlálhatatlan gyűjtemény található: vázlatok ezrei, operadíszletek pompázatos díszleteinek modellje, a hosszú életpályája alatt forgatott mintegy húsz film plakátjai. Az alapítvány értékes könyvtárában több mint tízezer művészeti, történelmi, irodalmi és színházi témákkal foglalkozó kötetet őriznek.
Bár filmrendezőként lett széles körben ismert, Zeffirelli több mint harminc színdarabot és operát is rendezett. Ő az egyetlen olasz, aki a brit uralkodó nemesi rangra emelt William Shakespeare műveinek megfilmesítéséért, négy Oscar-díj jelölést kapott a Rómeó és Júlia című filmjéért, amely elnyerte a legjobb operatőrnek és a legjobb jelmeznek járó aranyszobrot. Kilencvenhat évesen még egy Rigoletto-előadás rendezésére készült, amelynek a bemutatóját 2020. szeptember 18-ére tervezték az Ománi Szultánság maszkati Királyi Operaházában.
Franco Zeffirelli szombaton hunyt el római Appia Anticán álló házában, fogadott fiai, Pippi és Luciano, egy orvos és a San Tarcisio templom lelkésze voltak mellette. A művész, aki hosszú ideje tüdőgyulladásban szenvedett, már egy héttel korábban felvette a halotti szentségeket.

Meglepetés győztes a POSZT-on

Publikálás dátuma
2019.06.16. 16:34

Fotó: Kallos Bea
A hétvégén véget ért Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb előadás a Nemzeti Színház produkciója lett, amely a Sztalker Csoport alkotóival készült. A legtöbb díjat a pesti kőszínházak kapták.
Az egyik kolléga kissé markánsan és túlzóan úgy fogalmazott, hogy a Pécsi Országos Színházi Találkozó bizonyos rendezvényei a közönség kizárásával történnek. Ez nem igaz, annyi alapja azonban van, hogy a szombat esti gálaként meghirdetett zárórendezvényen leginkább a szakma képviselői voltak jelen a Kodály Központban, nem volt hagyományosan gálaműsor, inkább a díjak kiosztására szorítkoztak, ami egyébként nem feltétlenül baj. Az más kérdés, hogy miért volt ehhez szükség a Kodály Központra. Annál is inkább, mert nem csak a civil közönség maradt részben távol, hanem a városvezetés is. Az őszi önkormányzati választás miatt senki sem exponálta magát, sem a mostani, ám újra nem induló polgármester, sem a jelöltek. A minisztérium pedig főosztályvezetői szinten volt jelen és a beszédet mondó szívesen használta a pátoszos, elragadtatott kifejezéseket, tények, tervek, tendenciák helyett. Az is feltűnő volt, hogy milyen sokszor elhangzott, hogy a 20. POSZT jövőre Pécsett kell, hogy legyen. Ezt többen elmondták, de inkább vágyként, mint eldöntött realitásként. (Épp lapunkban jelent meg, hogy Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke szívesebben látná a POSZT-ot vándorfesztiválként, de a sorozat távolabbi jövőjének kérdése legkorábban az önkormányzati választások után kerülhet napirendre.) Ami a finanszírozást illeti, idén csaknem negyven millió hiányzott a költségvetésből, ez érződött is valamelyest. Kevesebb kísérő program volt, miközben több közönség vonzó produkció megjelent Pécsett, és valóban fájóan hiányoztak bizonyos szakmai viták. Egy a taoról szóló eszmecserére én is szívesen beültem volna, hátha bizonyos rég megválaszolatlan kérdések a nyilvánosság előtt, reakciókra késztetik az illetékeseket. De ilyen megbeszélést nem rendeztek Pécsett. Idén is szóba került viszont a fesztivál kapcsán a versenyprogram válogatásának problematikája. A 14 versenyelőadást idén Gulyás Gábor esztéta és Zalán Tibor író válogatta, segítőik Mispál Attila rendező és Csikós Attila író voltak. Úgy tudni, bizonyos előadások egyértelmű sikert arattak a közönség és a zsűri körében is, ám néhány előadás jelenléte komoly vitát váltott ki. De mivel ízlésről, esztétikai szempontokról van szó, ez nem nagy meglepetés. Az más kérdés, hogy arról lehet vitázni, hogy ki válogasson képzőművész, zenész, író, tervező, netán kritikus. (Néhány éve ez utóbbival kapcsolatban volt nagyobb vihar.) Ami a díjakat illeti, kisebb meglepetést keltett, hogy a legjobb előadás a Woyzeck lett, ami a Nemzeti Színház produkciója ugyan, de az alkotók többsége, egy fiatalokból álló műhelyhez, a Sztalker Csoporthoz kötődik. Lőkös Ildikó dramaturg, a zsűri tagja ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Igyekeztünk úgy dönteni, hogy az értékítélet mutasson valamilyen tendenciát, eszerint azért a Woyzeck kapta a fődíjat, mert egy progresszív csapat hozta létre, bár nem hibátlan előadás, de erős benne a közlési szándék és nagyon is a máról szól és egyértelműen olyan produkció, amelyre fel kell hívni a figyelmet és egyáltalán nem mellesleg jó színház.” Bodor Johanna koreográfus, a zsűri elnöke, a POSZT jövőjével kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta: „ Voltam POSZT-on szereplő, most már zsűriző, de mindig is figyeltem a fesztiválra. Engem a színház érdekel, azt szeretem. És szeretném, ha hagynának szeretni a színházat. Szeretném, ha ez nem kerülne semmilyen irányítás alá. Ha például előírnák, hogy csak Picassót lehet szeretni, az a művészet halálát jelentené. Fontos, hogy a fantázia és a mondanivaló maradjon szabad terület, és senki ne akarja megszabni a jövőben sem, hogy valaki mit és milyen módon alkot.” 

Főbb elismerések

A szakmai zsűri díjai:   Legjobb előadás: Woyzeck Nemzeti Színház, a Sztalker Csoport alkotóival Legjobb rendezés: Sebestyén Aba 10 Radnóti Színház Legjobb női főszereplő: Szirtes Ági Rozsdatemető 2.0 Katona József Színház Legjobb férfi főszereplő: Horváth Lajos Ottó és Trill Zsolt Caligula helytartója Nemzeti Színház és Gyulai Várszínház Legjobb női mellékszereplő: Csákányi Eszter Secondhand Örkény Színház Legjobb férfi mellékszereplő: Erdei Gábor Egy zabigyerek kék háttér előtt történetet mesél Tamási Áron Színház Legjobb 30 év alatti női színész: Mészáros Blanka Jeanne d’Arc Katona József Színház Legjobb 30 év alatti férfi színész Ifj. Vidnyánszky Attila A diktátor Vígszínház Legjobb színházi zene: Cári Tibor 10 Radnóti Színház Legjobb színpadi mozgás és koreográfia: A diktátor Vígszínház Koreográfus: Bóbis László Legjobb dramaturgi munka: Gábor Sára Secondhand Örkény Színház Legjobb jelmez: Giliga Ilka Idióta Csokonai Színház Legjobb díszlet: Cziegler Balázs Rozsdatemető 2.0 Katona József Színház

Szerző
Témák
POSZT Woyzeck
Frissítve: 2019.06.16. 17:23

Zeffirelli halálára: Szenvedélyek magaskultúrája

Publikálás dátuma
2019.06.16. 16:15

Fotó: PAOLO COCCO / AFP
Ha csak a Rómeó és Júliát jegyezné, akkor is a filmtörténet örök alkotója lenne.
Zeffirelli nevét akkor hallottam először, amikor a magyar tanárnőnk a gimnáziumban az olasz nagymester 1968-ban készült mozis adaptációjával hozta meg a kedvünket Shakespeare tragédiájához. Ekkor hintették el a tudatomban, hogy mit jelent az, hogy valaki nagy rendező. Ha csak a Rómeó és Júliát jegyezné, akkor is a filmtörténet örök alkotója lenne, hiszen ő tette minden korosztály számára kedveltté a világirodalom egyik legnagyobb tragédiáját – a műhöz komponált Nino Rota dallamairól és a gyerekszínészek szenvedélyes játékáról nem is beszélve. Nem véletlen, hogy élete másik legnagyobb műve az 1967-ben bemutatott A makrancos hölgy, amelyben Richard Burton és Elizabeth Taylor égett magas hőfokon – ezt a művet nyugodtan szintén odatehetjük a legjobb Shakespeare adaptációk közé. A hetvenes években is formában volt, ekkor készítette el az Assisi Szent Ferenc életét bemutató Napfivér, holdnővért, illetve a hat és fél órás monumentális nagyepikus „minisorozatát”, a Názáreti Jézust. Hollywoodban nem sok szeretet kapott, A Brooke Shields-szel 1981-ben forgatott Végtelen szerelem az életmű talán legnagyobb bukása, 1990-es Hamletről pedig mindenki azt a kérdést tette fel: de miért Mel Gibson kapta a címszerepet? Ám, azt, hogy az idős rendezőkben az út végén ott egy bölcs mestermű, a Tea Mussolinivel bizonyította, amelyben brit és amerikai nők sorsán keresztül mutatta be, milyen volt Benito Olaszországa. A Firenzében játszódó történet abszolút önéletrajzi ihletésű. És az is kiderül belőle, hogy Zeffirelli hogyan lehetett egyszerre mélyen vallásos, jobboldali politikus Silvio Berlusconi pártjában, mellette vállaltan homoszexuális. Sosem józan fejjel gondolkodott, a szenvedély vezérelte.