Nem Orbán bontotta le a diktatúrát

A miniszterelnök nem vett részt a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének harmincadik évfordulójára szervezett megemlékezésen.

Amikor nem sokkal vasárnap dél előtt elkezdtek gyülekezni a Nagy Imre Alapítvány szervezésében a mártír miniszterelnök és társai 61 évvel ezelőtti kivégzésére és 30 évvel ezelőtti újratemetésére emlékezők, a kormány egyenkoszorúi már ott sorakoztak a Jászai Mari térre száműzött Nagy Imre szobornál. Az átköltöztetett szobornál tartott kormányzati megemlékezésen nem vett részt Orbán Viktor kormányfő, ő – mint az Facebook-posztjából kiderült – felesége társaságában tett virágot az Új Köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre sírjára.

– 1956 után Nagy Imre neve egyet jelentett a diktatúrát elsöpörni kívánó, de eltiport forradalommal. Nevét kiejteni sem volt szabad, annyira féltek tőle a hatalom emberei. Akárcsak ma. Nevét újra nem kívánják hallani, emlékezetét újra kitörlik a könyvekből, szobrát látni se akarják – fogalmazott a kivégzett miniszterelnök unokája, Jánosi Katalin a Jászai Mari téren nagyjából 150 fős hallgatóság előtt elmondott beszédében. Keserű értékelése után felidézte a harminc évvel ezelőtti gyászszertartást, ami szerinte is „visszafordíthatatlanná tette a rendszerváltást”, a feltámadás napja lett és „az új élet reményét hozta el mindannyiunk számára”. Jánosi Katalin szerint azonban hiába akar a politika hőst faragni Orbán Viktorból, mert hatásos beszédet mondott politikai karrierje elején, ő nem több egy „teljesen ismeretlen, véletlenül odakerült fiatalembernél”, s nem a Hősök terén, 1989-ben elmondott beszéde változtatta meg a magyar közéletet, nem ez bontotta le a diktatúrát, hanem az 56-os hősök és követőik.

– 1989. június 16-án a Hősök terén nagyapám koporsójánál állva, valószínűleg az ott lévő százezrekkel egyetemben elképzelni sem tudtam, hogy valaha egy új állampárt a Rákosi- vagy Kádár rendszerhez hasonló államhatalmi rendszert hoz létre, amely megszabni akarja létünk minden szegletét, a történelmi tényeket torzítva rémképpé formálja, nemcsak jelenünket és jövőnket, hanem múltunkat is – fogalmazott Jánosi Katalin.

A „30 éve szabadon” elnevezésű emlékév kormánybiztosa Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, így érthető, hogy saját múzeuma új kiállítással kezdi az emlékezést. A tárlatot Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nyitotta meg vasárnap délután. Az emlékévvel kapcsolatos rendezvényekre egy márciusi kormányhatározat alapján idén 3 milliárd forintot költhetnek el, jókora szeletét mindjárt a Hősök terén tartott esti Szabadságkoncertre, amelynek házigazdája Nagy Feró, s a fellépők többsége is olyan zenészekből verbuválódott, akik felnőtt fejjel figyelhették az 1989-es gyászszertartást.