Nagy Imre;

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke koszorúz Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének harmincadik évfordulóján Nagy Imre szobránál.

- Nem Orbán bontotta le a diktatúrát

A miniszterelnök nem vett részt a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének harmincadik évfordulójára szervezett megemlékezésen.

Amikor nem sokkal vasárnap dél előtt elkezdtek gyülekezni a Nagy Imre Alapítvány szervezésében a mártír miniszterelnök és társai 61 évvel ezelőtti kivégzésére és 30 évvel ezelőtti újratemetésére emlékezők, a kormány egyenkoszorúi már ott sorakoztak a Jászai Mari térre száműzött Nagy Imre szobornál. Az átköltöztetett szobornál tartott kormányzati megemlékezésen nem vett részt Orbán Viktor kormányfő, ő – mint az Facebook-posztjából kiderült – felesége társaságában tett virágot az Új Köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre sírjára.

– 1956 után Nagy Imre neve egyet jelentett a diktatúrát elsöpörni kívánó, de eltiport forradalommal. Nevét kiejteni sem volt szabad, annyira féltek tőle a hatalom emberei. Akárcsak ma. Nevét újra nem kívánják hallani, emlékezetét újra kitörlik a könyvekből, szobrát látni se akarják – fogalmazott a kivégzett miniszterelnök unokája, Jánosi Katalin a Jászai Mari téren nagyjából 150 fős hallgatóság előtt elmondott beszédében. Keserű értékelése után felidézte a harminc évvel ezelőtti gyászszertartást, ami szerinte is „visszafordíthatatlanná tette a rendszerváltást”, a feltámadás napja lett és „az új élet reményét hozta el mindannyiunk számára”. Jánosi Katalin szerint azonban hiába akar a politika hőst faragni Orbán Viktorból, mert hatásos beszédet mondott politikai karrierje elején, ő nem több egy „teljesen ismeretlen, véletlenül odakerült fiatalembernél”, s nem a Hősök terén, 1989-ben elmondott beszéde változtatta meg a magyar közéletet, nem ez bontotta le a diktatúrát, hanem az 56-os hősök és követőik.

– 1989. június 16-án a Hősök terén nagyapám koporsójánál állva, valószínűleg az ott lévő százezrekkel egyetemben elképzelni sem tudtam, hogy valaha egy új állampárt a Rákosi- vagy Kádár rendszerhez hasonló államhatalmi rendszert hoz létre, amely megszabni akarja létünk minden szegletét, a történelmi tényeket torzítva rémképpé formálja, nemcsak jelenünket és jövőnket, hanem múltunkat is – fogalmazott Jánosi Katalin.

A „30 éve szabadon” elnevezésű emlékév kormánybiztosa Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, így érthető, hogy saját múzeuma új kiállítással kezdi az emlékezést. A tárlatot Gulyás Gergely kancelláriaminiszter nyitotta meg vasárnap délután. Az emlékévvel kapcsolatos rendezvényekre egy márciusi kormányhatározat alapján idén 3 milliárd forintot költhetnek el, jókora szeletét mindjárt a Hősök terén tartott esti Szabadságkoncertre, amelynek házigazdája Nagy Feró, s a fellépők többsége is olyan zenészekből verbuválódott, akik felnőtt fejjel figyelhették az 1989-es gyászszertartást.

Fekete emlékezésA Hősök tere szélén csendben gyülekezett egy csoport a koncert előtt, lehettek százan, mindannyian feketében. Szóvivőjük, Donáth László megengedően úgy fogalmazott, nem tiltakozni jöttek a koncert ellen, más emberek játékát nem akarják tönkretenni, de ki akarják fejezni, hogy számukra ez a nap nem örömünnep. Az, hogy a 30 évvel ezelőtti gyászszertartás díszleteit ábrázoló molinót feszítették ki és alatta a gyász színébe öltözve némán emlékeztek néhány percig, az evangélikus lelkész szerint az akkori események jelképe, de benne van az is, hogy megmutassák másoknak az általuk képviselt emberi tartást, politikai értékrendet és méltóságot.

Tolnát, Baranyát, Bács-Kiskunt és Pestet sem kímélte a szélsőséges időjárás. Zuhogott a jég és autók merültek el többé-kevésbé az utcákon hömpölygő sárban.