Elismerte hibáját a Boeing a 737 MAX típusú gépek kapcsán

Publikálás dátuma
2019.06.17. 07:28
Egy 737 Max száll fel a 2016-os Farnborough Airshow-n
Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
Nem volt következetes a cég kapcsolattartása – így írta körül Denis Muilenburg, a cég vezérigazgatója, hogy másfél évig hallgattak egy, több száz ember halálához vezető hibáról.
Nem volt következetes a Boeing kapcsolattársa a légügyi szabályozással, a vásárlókkal és az utasokkal – idézi a hvg.hu a cég elnök-vezérigazgatójának nyilatkozatát. A Boeing vezetője elismerte, hogy cége hibát követett el a 737 MAX típusú gépekkel kapcsolatban, és időbe telik a bizalom visszaszerzése két személyszállító gépük lezuhanása után.
Denis Muilenburg, a vállalat elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott, a cég kapcsolattartása a légügyi szabályozással, a repülőket megvásárlókkal és az utazókkal „nem volt következetes, és ez elfogadhatatlan”. Az amerikai légügyi hatóság azért hibáztatja a vállalatot, mert több mint egy évig elhallgatta előtte, hogy a típus gépeiben a pilótafülke riasztóberendezése nem működik, mégpedig szoftverhiba miatt. A 737 MAX gépeket átmenetileg kivonták a forgalomból azután, hogy március 10-én a felszállás után szinte azonnal lezuhant az etióp légitársaság Boeing-gépe, és öt hónappal korábban balesetet szenvedett az indonéziai Lion Air szintén Boeing 737 MAX gépe. A két katasztrófában 346 ember vesztette életét.  A Boeing vezetése már másfél éve tudott a 737 MAX repülőgépek típushibáiról, de hallgatott róluk - írta korábban a The Wall Street Journal. A lap értesülései szerint a gyár vezetői már az első modellek gyártása után észlelték a problémákat, de nem jelezték a szövetségi légügyi hatóságnak (FAA). Az indonéziai Lion Air légitársaság gépének tavaly októberi katasztrófája után is csak néhány légitársasággal és néhány pilótával osztották meg az információkat, de akkor is csak részlegesen - állította az amerikai lap.. Muilenburg abban bízik, hogy a szoftver májusban befejezett frissítése utánmég ebben az évben visszakerülhet a típus a forgalomba.
Szerző

Fél napig tartott a példátlan, ötvenmillió embert érintő áramszünet

Publikálás dátuma
2019.06.17. 06:44

Fotó: JUAN VARGAS / AFP
Egész Argentína és Uruguay áram nélkül maradt.
Csaknem teljesen visszatért az áramszolgáltatás vasárnap estére Argentínában, Uruguayban és Paraguayban, miután reggeltől a lakosságuk legnagyobb részét érintően áramszünet volt. Mintegy 50 millió ember már kora reggel, 7 óra tájban nélkülözni volt kénytelen az áramot, és csak tizenkét órával később tért vissza a normális állapot. Paraguayi tájékoztatás szerint az Argentínával közösen működtetett Yacyretá vízerőmű generátorai álltak le egyelőre ismeretlen okból. Argentínában és Uruguayban leállt a vasúti közlekedés, nem működtek sehol a közúti jelzőlámpák. Paraguaynak csupán a déli részét érintette a kimaradás. Az Edesur argentin áramszolgáltató szóvivője példa nélkülinek nevezte az áramszünetet. "Ez az első alkalom, hogy ehhez hasonló történt az egész országban" - mondta. Az argentin energiaszolgáltató titkárság vezetője, Gustavo Lopetegui az áramszolgáltatás visszaállítása után tartott sajtóértekezletén úgy fogalmazott: "Valami nagyon súlyos dolog történt, aminek nem lett volna szabad megtörténnie". A hatóságok csak annyit közöltek eddig, hogy "nem emberi beavatkozásnak" tulajdonítható a hosszú ideig tartó áramkimaradás, hanem "technikai" probléma okozta azt. Az uruguayi elektromos művek (UTE) jelezte, hogy tizenöt nap múlva lehet majd tisztázni a történteket, miután begyűjtik és feldolgozzák a műszaki balesettel kapcsolatos technikai adatokat.
Szerző

Szabad szemmel: Orbán 30 éve a szabadság védelmezésétől Putyinig

Publikálás dátuma
2019.06.17. 06:25

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 17.
Guardian  A magyarok Nagy Imrére emlékeztek, miközben Orbán Viktor egyre keményebb kézzel irányítja az országot és az a vád ellene, hogy átírja a történelmet. A vasárnapi tiszteletadásra csupán pár százan mentek el, nem úgy, mint 30 éve, amikor jó 100 ezren voltak jelen a meggyilkolt miniszterelnök és társainak újratemetésén a Hősök terén. A mai kormány szélsőjobbos, időnként oroszbarát politikát folytat, noha Orbán 3 évtizede igencsak radikálisként indult. Adam Michnik ezt úgy fogalmazza meg, hogy akkoriban a szabadságot védelmezte, ma viszont olyan politikus, aki Putyin cimborája és felszámol mindent, ami független, civil és szabad az országban. Most azt hányják a szemére, hogy lecsap a történelem és a tudomány területén az önálló kutatásra és igyekszik tisztára mosni Horthyt, aki összejátszott a nácikkal. Nagy Imre megítélése ellentmondásos, mert az 56-os forradalomról megemlékeznek ugyan, ám vezetője elszánt kommunista volt, ezért manapság kellemetlen hős. Orbán nem volt jelen az ünnepségen, de a feleségével együtt magánemberként megkoszorúzta a sírt a 301-es parcellában. Az évforduló egybeesik az 56-os Intézet elleni fellépéssel. Az igazgató, Rainer M. János azt mondja, abba a Veritasba akarják beolvasztani őket, amelynek feladata, hogy a történelemről kreáljon és népszerűsítsen nacionalista-populista nézeteket. Őket viszont senki sem kérdezte meg, de hát Magyarországon mostanság csak így mennek a dolgok – hangsúlyozzák független kutatók. Az MTA szintén kormányellenőrzés alá került, és történészek attól félnek, hogy központosítás és cenzúra áldozata lesz a virágzó szellemi, illetve egyetemi élet egésze. A CEU már vesztett és kénytelen Bécsbe átköltöztetni az oktatás egy részét. Rainer szerint veszélyben van a tanszabadság, akár csak a szabad közösségek. Ő ezzel együtt derűlátó, hogy az igazi kutatói kollektívák folytatják munkájukat.
Informationszentrum 3. Welt Magyarországon 75 évvel a holokauszt után meghamisítják a történelmet, éspedig azon az alapon, hogy a múltat a győztesek írják. Hogy az ország szembenézzen a történtekkel, azt akadályozza a magyarságot dicsőítő hivatalos emlékezetpolitika. Pedig az ország annak idején rekordot javított: ennyi embert ilyen rövid idő alatt sehol másutt nem szállítottak a lágerekbe, ami nem lett volna lehetséges a magyar államapparátus lelkes és fegyelmezett támogatása nélkül. Ám a Terror Háza is úgy tünteti fel, mintha a háborús bűnöket csakis a nyilasok idején követték volna el, noha javarészük a Horthy-rezsim idején játszódott le. A Szabadság téren a német megszállási emlékmű szintén manipulál, mert tagadja mindazt, ami Magyarországon a 2. világháború előtt és alatt, ezen belül is főként a nyilaskeresztesek uralma idején történt. Az elemzés a nacionalista emlékezetpolitika bizonyítékaként említi, hogy a Várban mellszobrot avattak Koszorús Ferenc emlékére, továbbá, hogy a politika méltatja Héjjas Ivánt, aki szimpla rablógyilkos volt az 1. világháború után a különítményesek élén. Maga Orbán pedig igyekezett elkendőzni, hogy Horthy több pogromot is eltűrt és Európában elsőként hozott törvényeket a zsidók ellen. A miniszterelnök 2010 után előbb teljesítette a vele lepaktáló szélsőjobb követeléseit, hogy azután átvegye annak ideológiáját. Most pedig már készül a Trianon-emlékmű. Ellenben nem lesz semmiféle szobor az Auschwitzba hurcolt zsidók tiszteletére. Rájuk nem akar emlékezni az orbáni Magyarország.  
Frankfurter Rundschau  Magyarországon a katolikus egyház nem követi fenntartás nélkül Orbán Viktor menedékpolitikáját. A Püspöki Konferencia ugyan jóváhagyta a migránsok ellen hozott állami intézkedéseket, ám állást foglalt amellett, hogy segíteni kell a bajbajutottaknak. De mert az egyház tömegtámogatottsága nem túl jelentős, ráadásul anyagilag függ a kormánytól, ezért nem léphet fel nyíltan a miniszterelnök ellen. Ezt írja a Münsteri Egyetem egyik vallásszociológus professzora annak kapcsán, hogy a jobbos-populista pártok különösen sikeresek az olyan, katolikus gyökerű államokban, mint Olaszország, Magyarország és Lengyelország. Ám mint rámutat, ennek okai meglehetősen összetettek. Sok évszázadra tekint vissza, hogy a politika Istenhez és a szentekhez folyamodik. Az okok országról országra változnak. Az olaszoknál a hatalom összekapott a Vatikánnal a menekültek, illetve a közintézményekben kifüggesztett keresztek ügyében. A lengyeleknél a klérus felső vezetése egyértelműen a PiS mögött áll, ám a gyerekek ellen elkövetett szexuális visszaélések miatt az egyház védekezésre kényszerül. Főleg a fiatalok és a városlakók közül egyre kevesebben járnak templomba A katolicizmus, az állam és a politika viszonyában három modellt lehet nyomon követni. Az egyik Franciaországra jellemző, ahol történelmi vita van az egyház és a világi állam között. Az olaszoknál és a spanyoloknál a vallás szövetséget köt a hatalmon lévő pártokkal, ami azonban hosszú távon végzetesnek bizonyulhat. Végül pedig van az, amikor az idegenek elleni védekezés szempontjait követve az egyház a nemzeti identitás gyűjtőpontja lesz, ám ehhez gyakorta nemzeti mítoszok járulnak, lásd Lengyelországot, amely nyugati bástyának tartja magát az orosz ortodoxiával szemben. Mindenesetre megállapítható, hogy az állam és a jobboldali populizmus szoros kapcsolata folytán a vallási jelképek hasznosak lehetnek a hatalmi politika számára is.  
Süddeutsche Zeitung Kelet-Európában nehéz küzdelem zajlik a korrupció ellen. Sok oka van annak, hogy visszaélnek a hatalommal a magyaroknál, románoknál, görögöknél és bolgároknál, viszont Észtország azt bizonyítja, hogy lehet ezt másként is csinálni. Az csupán látványos részsikernek számít, hogy Romániában rács mögé dugták Dragneát. De az ország rá is van szorulva, hogy végre történjen valami, hiszen az EU legkorruptabb államai közé tartozik. A Transparency International indexén csupán Magyarország, Görögország és Bulgária múlja alul. A románoknál a vesztegetést mindenütt tetten lehet érni, aminek oka a hatalmas, ám rosszul fizetett közszolgálati szféra, az urambátyám-rendszer hagyománya, a hiányos jogtudat, valamint az, hogy nincsenek független ellenőrző intézmények, nyomozók és bírák. És a korrupt apparátus visszavág: Dragnea kiszabadulhat, ha az Alkotmánybíróság törli az ellene hozott ítéletet. Kelet-Európában szorosan összefügg korrupció, demokrácia és jogállam. Magyarország például a tekintélyelvű Orbán-rezsim első 7 éve alatt 9 helyet esett vissza a Transparency International listáján. Példáját követhetik a lengyelek. Mostanában fölöttébb megszaporodtak arrafelé a gyanús esetek.
Der Spiegel  Az Európai Néppárt elnöke, Joseph Daul szürke eminenciásnak számít Brüsszelben: az ő jóvoltából lett Weber az EPP csúcsjelöltje, ám a francia politikus immár teher a konzervatívok frakcióvezetője számára, noha nélküle nem születnek igazán fontos döntések a tagpártok központjaiban. E pillanatban úgy áll, hogy az állam- és kormányfők soraiban nagy az ellenkezés Weberrel szemben. Ráadásul megvan kötve Merkel keze, mert a koalíciós partner szociáldemokraták inkább Timmermanst favorizálják. A Néppárt nem túl jó választási eredményében szerepet játszott Daul, például azzal, hogy nem szerződtetett profi szakembereket a kampányra. Azon kívül még az sem dőlt el, hogy maradhat-e a Fidesz a pártcsaládban. Idevág, hogy Juncker szűk körben arról ironizál: ha valaki belépésre jelentkezik Daulnál, csak azt kell válaszolnia, hogy semmiképpen sem szocialista és máris fel van véve. Emellett az sem válik a javára manapság, hogy a csendes diplomácia híveként éppen a sokat emlegetett hátsó szobákban politizál. Az elnök éppen akkor gyengül meg, amikor dönteni kell Weber sorsáról. Macronnál hiába kilincsel.
Süddeutsche Zeitung  Az európai zöldek fontos posztot akarnak maguknak az unióban – társelnökük arra figyelmeztet, hogy nélkülük nem lehet stabil többséget létrehozni Strasbourgban, mert akkor a konzervatívok, szocialisták és liberálisok döntései az olyanoktól függnének, mint a korrupt Orbán, Babis és Dragnea. Lamberts jelezte, hogy választási előretörésük után a környezetvédők nem érik be morzsákkal, igényt tartanak valamelyikre az 5 vezető tisztsége közül. Számukra leginkább az EP elnöki posztja vagy a külügyi főmegbízott feladatköre jön szóba. Ehhez kapóra jön nekik, hogy a közvélemény kutatások alapján tagpártjuk Németországban már megelőzte az uniópártokat. A folyamatban lévő egyeztetésekről szólva Lamberts dicséri kereszténydemokratákat. A liberálisokról azt mondja, hogy azok nem egységesek, a szocialisták közül pedig sokan továbbra is koloncnak tekintik a zöldeket. Macron ugyanakkor nem hajlandó kompromisszumokra, pedig Brüsszelben azokon múlik minden. Kulcskérdésnek nevezi a migrációt, a biztonságot és védelmet, valamint az agrárpolitika átalakítását.
Szerző
Frissítve: 2019.06.17. 07:05