Előfizetés

322,35 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.17. 08:21
Illusztráció: Shutterstock
Alig változott a forintárfolyam a főbb devizákkal szemben a hét vége folyamán a nemzetközi devizakereskedelemben.
 Az eurót péntek este 322,14 forinton jegyzeték, hétfőn reggel fél nyolckor pedig kissé magasabban, 322,35 forinton. 
A dollárt a péntek esti 287,44 forint után 287,42 forinton, a svájci frankot pedig 287,71 forint után 287,66 forinton jegyzeték hétfőn reggel.

Adócsomag sikerpropagandával, mégis jelentős terhekkel

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2019.06.17. 07:30
Az éttermek mellett a szálláshelyet adók is kisebb áfával számolhatnak
Fotó: Shutterstock
Egyszerűsödik, de továbbra is jelentős adminisztrációs terhet jelent az ügyfelek számára az adózás 2020-ban. A reklámadó megfizetését uniós nyomásra függesztik fel.
A kormányzati propaganda ugyan azt hangoztatja, hogy a jövő évi adómértékek nem növekednek, s már ebből a szempontból "történelmi fordulatot" emlegetnek, azonban ez koránt sincs így. A szálláshelyszolgáltatók számára megjelenik a turizmus fejlesztési adó. S magasabb lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék (eszo) is. Rejtély, hogy ennek összegét miképpen állapították meg éppen havi 7710 forintban. Idén ugyanis napi 250 forint a járulék mértéke, amiből egyértelműen kiszámítható a havi 7500 forint. (Ezt a járulékot azok a magánszemélyek fizetik meg, akik így válnak egészségbiztosítottá, más jogviszonyuk nem lévén.) Folyamatosan emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója is. Az Európai Unió kívánsága az, hogy ez érje el a kiskereskedelmi áruk 60 százalékát, amit a Pénzügyminisztérium szerint 2021-re teljesítünk. Gyenge versenyképességünk javításának egyik eszköze lehet a bürokrácia mérséklése, ám a nyári adócsomag csak részben felel meg ezeknek a céloknak - értékelte a nemrég benyújtott tervezetet Zara László. Az Adótanácsadók Egyesületének elnöke - szakmája képviselőivel egyetemben - ugyan örül annak, hogy a döntéshozók meghallották évek óta ismételt kérésüket, hogy töröljék el a társasági adóelőlegek (tao) kötelező év végi kiegészítését, de mert a helyi iparűzési adóra (hipa) ezt nem terjesztették ki, még mindig nem csökkennek majd megfelelő mértékben a vállalkozások adminisztrációs terhei. Várhatóan már az idén eltörlik adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget, ami a társasági adó mellett érinti az innovációs járulékot és az energiaellátók jövedelemadóját is. A feltöltési kötelezettség kihat a tao-felajánlásokra számító sportklubok gazdálkodására, miután az utolsó negyedévi apanázs akár fél évet is késhet. A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke július 1-jétől a 2 százalékponttal 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken, amiről már korábban megszületett a döntés. Az Adótanácsadók Egyesülete szerint ez ugyan hasznos lépés, mert a vállalkozásoknak megtakarítást jelent, de véleményük szerint még mindig nem kompenzálja a folyamatosan növekvő bérterheket. A törvényjavaslat szerint a szochót is kiváltó kisvállalati adó (kiva) 1 százalékponttal, 13 százalékról 12 százalékra mérséklődik. Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) érdektelenségre hivatkozva kivezeti a kormány, az ezt az adózási formát használóknak év végéig választaniuk kell a tao, a kiva és a kisadózók adója (kata) közül. Az adótanácsadók véleménye szerint a vállalkozások adóztatása töredezett, ezért már korábban is javasolták, hogy a járulékokat egy összegben lehessen bevallani és befizetni, amibe a szakképzési járulékot is be kellene építeni. Jövőre megtörténnek az összevonások: a nyugdíjjárulékot, a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerőpiaci járulékot már egy adófajtaként tartják majd nyilván. A bevallások részletezettségéről vélhetően később rendelkezik a kormány. Az adóösszevonások nem ritkák, világszerte élnek ezzel a módszerrel - mondta a Népszava érdeklődésére H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója. Véleménye szerint a mostani adminisztratív okokból történő adónem-csökkentések, illetve megszüntetések után Magyarországon még mind túl sok adófajta marad. Ugyanakkor például a kulturális (porno) adó megszüntetése észszerű döntés volt, ugyanis nem származott belőle az államnak bevétele. A reklámadó mértéke a jövő évtől 0 százalékos lesz, ezzel kapcsolatban az egyesület megjegyzi, hogy ez nem a magyar kormány elhatározása szerint történik így, hanem az uniós kényszer, az éles kritika hatására. Ráadásul nem is szüntetik meg teljesen ezt az adófajtát, csak felfüggesztik a befizetését, éppen ezért az egyesület véleménye szerint a "lebegtetés" nehezíti a hosszú távú tervezést. Jelentős lépés lesz a szálláshely-szolgáltatások áfájának 18 százalékról 5 százalékra mérséklése, de növeli az adminisztrációs terheket, hogy a 4 százalékos turizmus fejlesztési hozzájárulást a szállásadóknak is meg kell majd fizetni.

Diálmunka változatlan feltételekkel

Bár érdemi változás nem történt a diákmunka szabályozásában, aktualitása miatt érdemes áttekinteni, hogyan kell adózniuk a  nyári munkát vállaló diákoknak. A kiindulási pont, hogy ők ugyanúgy adóznak és fizetnek járulékot, mint a felnőtt dolgozók. A nappali tagozaton tanuló diák munkavállalónak ugyanakkor nem kell járulékot fizetnie, azonban egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványa bevonásáig az állam garantálja. Bármely 16 évesnél idősebb diák munkát vállalhat, de 18. év alatt csak szülői engedéllyel teheti. Iskolai szünetben már a 15 évesnél idősebb tanulók is dolgozhatnak. A 18 évesnél fiatalabbak viszont nem túlórázhatnak, és éjszaka sem dolgozhatnak. A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanulónak legyen adóazonosító jele. Az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkáért kapott pénz nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnak le belőle. Ezt az iskolaszövetkezet be is fizeti az adóhatóságnak, de az éves szja-bevallást a diáknak készíti el a NAV.

A Volkswagen már 1,77 milliárd eurót fordított a dízelbotrány jogi költségeire

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.06.16. 15:49
Illusztráció
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE / AFP / dpa
Így is sikerült 2019 első negyedében 3 milliárd eurós nyereséget elérnie a konszernnek.
A Volkswagen konszern már 1,77 milliárd eurót költött a dízelbotrány miatti tanácsadói és ügyvédi költségekre - számolt be róla vasárnap a Handelsblatt online kiadása. A lap beszámolója szerint a közel 572 milliárd forintnyi összeg a konszern összes márkájánál - beleértve az Audi és Porsche márkákat is - felmerülő jogi költségeket magában foglalja. Ezt a Volkswagen szóvivője is megerősítette a lapnak.
A konszern dízelbotránnyal kapcsolatos jogi költségei várhatóan tovább emelkednek, mivel számos vizsgálat és eljárás van még folyamatban.
A Volkswagen konszern az idei első negyedévben 3,02 milliárd eurós nyereséget ért el, kisebbet a tavalyi első negyedévi 3,3 milliárd eurónál. Az alacsonyabb nyereséghez nagyban hozzájárultak a dízelbotránnyal kapcsolatban a negyedév során felmerült és elszámolt jogi költségek is.