Kicsúszott a Momentum az időablakon, elúszott a népszavazás esélye

Az EP-választás eredményének jogerőre emelkedésével újra kormánypárti többségű NVB dönt a párt népszavazási kérdéseiről.

Az újra módosult összetételű Nemzeti Választási Bizottság (NVB) dönt ma délután a Momentum négy népszavazási kezdeményezéséről, amelyeket a párt április 21-én nyújtott be a testülethez. A párt elnöke, Fekete-Győr András a stadionokkal, a legfőbb ügyész mandátumával, a kormány által közpénzből támogatott propagandakiadványokkal, valamint az ügynöklisták nyilvánosságával kapcsolatban adott be kérdéseket hitelesítésre.

A cél ezzel éppen az volt, hogy az európai parlamenti választás környékén döntsön az NVB, hiszen ebben az időszakban az amúgy 14 fős grémium kiegészült azokkal a pártokkal, amelyek listát állítottak a választásra és nincs frakciójuk (a képviselőcsoporttal rendelkező pártok egyébként is delegálnak tagot). Nagyjából április közepétől így a Momentum, a Kétfarkú Kutya Párt, a Munkáspárt és a Mi Hazánk delegáltjai is beülhettek a testületbe, emiatt az addigi fideszes-kormánypárti többség kisebbségbe került. Azaz a korábbinál nagyobb esély adódott arra, hogy a népszavazási kérdéseket átengedje az NVB, amely az esetek óriási többségében elutasítja a kezdeményezéseket. A Momentum vezetői reményüket is fejezték ki korábban, hogy „mivel a választások alatt az NVB több delegálttal kiegészülve működik, teljes kapacitással vizsgálja meg a kérdéseket”.

A választási bizottságnak ilyen esetekben 30 napja van a kérdések napirendre vételére, és a jelek szerint ezt ki is használják. Eddig ugyanis nem tárgyaltak a momentumos kérdésekről, a határidő pedig csütörtökön lejár. Csakhogy az EP-választás eredménye múlt hét kedden jogerőre emelkedett, így az NVB-ben visszaállt a szokásos taglétszám, az alig egy hónapos időablakból pedig kicsúszott a Momentum.

Túl sok gyakorlati jelentősége egyébként nem, inkább csak üzenetértéke lett volna, ha a kérdéseket hitelesíti a testület – fogalmaztak lapunknak választási szakértők. A hitelesítést (vagy a kérdések elutasítását) ugyanis szinte mindig megtámadják a Kúrián, a végső szót tehát ott mondják ki arról, hogy lehet-e egy adott kérdésben aláírásokat gyűjteni. A bírósághoz fordulásra 15 nap van, míg a Kúriának további 90 napja van a döntésre. Vagyis az önkormányzati választásig kizárt, hogy az népszavazási aláírásgyűjtés egyáltalán elinduljon, már csak azért is, mert ilyet a választások előtt és után 40 napig amúgy sem lehet végezni. A népszavazást pedig, még ha minden állomáson zöld utat is kap, legkorábban jövő tavasszal lehetne megrendezni.