Kicsúszott a Momentum az időablakon, elúszott a népszavazás esélye

Publikálás dátuma
2019.06.17. 10:19

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Az EP-választás eredményének jogerőre emelkedésével újra kormánypárti többségű NVB dönt a párt népszavazási kérdéseiről.
Az újra módosult összetételű Nemzeti Választási Bizottság (NVB) dönt ma délután a Momentum négy népszavazási kezdeményezéséről, amelyeket a párt április 21-én nyújtott be a testülethez. A párt elnöke, Fekete-Győr András a stadionokkal, a legfőbb ügyész mandátumával, a kormány által közpénzből támogatott propagandakiadványokkal, valamint az ügynöklisták nyilvánosságával kapcsolatban adott be kérdéseket hitelesítésre. A cél ezzel éppen az volt, hogy az európai parlamenti választás környékén döntsön az NVB, hiszen ebben az időszakban az amúgy 14 fős grémium kiegészült azokkal a pártokkal, amelyek listát állítottak a választásra és nincs frakciójuk (a képviselőcsoporttal rendelkező pártok egyébként is delegálnak tagot). Nagyjából április közepétől így a Momentum, a Kétfarkú Kutya Párt, a Munkáspárt és a Mi Hazánk delegáltjai is beülhettek a testületbe, emiatt az addigi fideszes-kormánypárti többség kisebbségbe került. Azaz a korábbinál nagyobb esély adódott arra, hogy a népszavazási kérdéseket átengedje az NVB, amely az esetek óriási többségében elutasítja a kezdeményezéseket. A Momentum vezetői reményüket is fejezték ki korábban, hogy „mivel a választások alatt az NVB több delegálttal kiegészülve működik, teljes kapacitással vizsgálja meg a kérdéseket”. A választási bizottságnak ilyen esetekben 30 napja van a kérdések napirendre vételére, és a jelek szerint ezt ki is használják. Eddig ugyanis nem tárgyaltak a momentumos kérdésekről, a határidő pedig csütörtökön lejár. Csakhogy az EP-választás eredménye múlt hét kedden jogerőre emelkedett, így az NVB-ben visszaállt a szokásos taglétszám, az alig egy hónapos időablakból pedig kicsúszott a Momentum. Túl sok gyakorlati jelentősége egyébként nem, inkább csak üzenetértéke lett volna, ha a kérdéseket hitelesíti a testület – fogalmaztak lapunknak választási szakértők. A hitelesítést (vagy a kérdések elutasítását) ugyanis szinte mindig megtámadják a Kúrián, a végső szót tehát ott mondják ki arról, hogy lehet-e egy adott kérdésben aláírásokat gyűjteni. A bírósághoz fordulásra 15 nap van, míg a Kúriának további 90 napja van a döntésre. Vagyis az önkormányzati választásig kizárt, hogy az népszavazási aláírásgyűjtés egyáltalán elinduljon, már csak azért is, mert ilyet a választások előtt és után 40 napig amúgy sem lehet végezni. A népszavazást pedig, még ha minden állomáson zöld utat is kap, legkorábban jövő tavasszal lehetne megrendezni.

Kedvet kaptak

Az utóbbi alig egy hónapban 11 újabb népszavazási kezdeményezést nyújtottak be magánszemélyek az NVB-hez. A többi között az idősotthonok térítési díjáról, a legalacsonyabb és legmagasabb nyugdíjak összegének közelítéséről, az idősek elleni bűncselekmények büntetésének szigorításáról, a miniszterelnök nemzetbiztonsági átvilágításáról, illetve a hozzátartozók vagyonnyilatkozatainak nyilvánosságáról kerültek elő kérdések.

Szerző

Vakáció előtti segélykiáltás a kórházi beszállítóktól

Publikálás dátuma
2019.06.17. 10:08
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az állami egészségügyi intézmények tartozásának kifizetését és áfa csökkentést kérnek a kormánytól.
A kórházi adósságok azonnali felszámolását kéri az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) kormánytól és egyben azt is, hogy legkésőbb július közepéig rendezze május végére lejárt számlákat. Mint azt közleményükben írták: 2011 végén a kormány azért biztosított 46 milliárd forint pluszforrást a kórházaknak, hogy azok 2012-ben, az állami fenntartásba vételkor "tiszta lappal indíthassák" a működésüket. A maradéktalan adósságrendezés azonban sem akkor, sem az azóta eltelt hét és fél évben nem valósult meg. Az idén július elsején hatályba lépő új egészségügyi finanszírozási rend a 2011. évihez hasonló alkalmat teremt arra, hogy a tartozások tekintetében az egészségügyi intézmények nulláról indulhassanak. Ez által nemcsak az új finanszírozási modell, hanem az egyes intézmények gazdálkodási teljesítménye is jobban mérhetővé válna. Az idei év első öt hónapjában átlagban csaknem 4,5 milliárd forinttal nőtt az egészségügyi intézmények lejárt tartozásállománya, és május végére meghaladta a 37 milliárd forintot. A 40 milliárd forint közeli adósság már a kórházak működését veszélyezteti, és a beszállítók közül elsősorban azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak jelent súlyos terheket, amelyeket a kormány a kiemelt támogatásáról biztosított. Az OSZ véleménye szerint az állami fenntartás nyolcadik évében illene megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy a beszállító cégek tízmilliárdokkal finanszírozzák a hazai egészségügyi intézményeket. Rásky László, a szervezet főtitkára szerint aggodalomra ad okot, hogy sem az idei költségvetés, sem a jövő évi tervezet nem tartalmaz külön forrást a kórházi adósságok rendezésére. Hozzátette: az adósság megfizetése mellett célszerű lenne, ha a kormány 5 százalékra mérsékelné az állami fenntartású intézményekbe szállított egészségügyi termékek általános forgalmi adóját, hiszen az állami egészségügyben az áfát az állam a saját magának fizeti meg. Ezzel az intézkedéssel tízmilliárdos nagyságrendben lehetne csökkenteni a hazai egészségügy forrásigényét
Szerző

Kicsavart fák, elöntött utcák maradtak a vasárnapi vihar után

Publikálás dátuma
2019.06.17. 10:03
Villámok cikáznak az égbolton Nagykanizsa felett
Fotó: Varga György / MTI
Borsodban negyven, Szabolcsban közel harminc hívást kaptak a tűzoltók, autóra dőlt betonoszlophoz, megrongált háztetőkhöz is riasztották őket.
Viharkárok adtak munkát vasárnap Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelentős részén a tűzoltóknak, akik mintegy negyven alkalommal vonultak kidőlt fákhoz, leszakított elektromos és távközlési vezetékekhez, megrongált háztetőkhöz, kéményekhez - közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság az MTI-vel.
A kárelhárítás több helyen még jelenleg is tart A műszaki mentések során főként kidőlt fák és leszakadt faágak eltakarítása adott munkát az egységeknek, három esetben  pedig az összegyűlt nagy mennyiségű csapadékvizet kellett kiszivattyúzniuk. Voltak olyan bejelentések, amikor lakóépületben okozott kárt a vihar, Szomolyán pedig a lezúduló hatalmas csapadék miatt volt szükség a beavatkozásra, de egyik esetnél sem történt személyi sérülés. Csincsénél vasúti felsővezeték szakadt le, a tűzoltók száznyolcvan utasnak nyújtottak segítséget, hogy el tudják hagyni a szerelvényt.
A borsodinál valamivel jobb volt a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, itt „csak” 27-szer riasztották a tűzoltókat a vasárnapi vihar miatt. Nyíregyházán, Érpatakon, Tiszavasváriban, Kisar és Fehérgyarmat között, valamint Fábiánháza és Mérk között úttestre dőlt fát távolítottak el. Tiszalökön egy nagy faág döntött ki betonoszlopot, amely ráesett egy személyautóra, Tyukodnál pedig telefonoszlopot tört ketté és telefonvezetéket szakított le egy fa - mondta a távirati irodának Dudás Szilvia, a térség katasztrófavédelmi szóvivője. A pincékben összegyűlt csapadékvíz szivattyúzásához kérték a tűzoltók segítségét Rakamazon, Bujon, Balsán, Kálmánházán és Újfehértón. Rakamazon az úttesten átfolyó csapadékvízben akadt el egy autó, Nyíregyházán pedig munkagödörbe szakadt személygépkocsit szabadítottak ki a tűzoltók.
Fejér megyében pedig a két utcát is elöntő Súri-patak okozott gondot: Bakonycsernyén a József Attila utcát és a Táncsics Mihály elöntötte utcát a sok csapadéktól felduzzadó patak, a helyszínen vannak a székesfehérvári és a móri tűzoltók, akik megkezdték az értéktárgyak, valamint a kisállatok mentését.
Szerző