Menekülteket szállító hajó süllyedt el az Égei-tengeren, 12 ember meghalt

Publikálás dátuma
2019.06.17. 12:39

Fotó: Sezgin Pancar / AFP
Tizenkét ember életét vesztette, amikor egy menekültet csempésző hajó ismeretlen okból elmerült a törtök partoknál. Több eltűntet még keresnek hatóságok.
Mintegy negyven emberrel a fedélzetén elsüllyedt egy migránsokat szállító kishajó hétfő reggel az Égei-tenger török partjainál. Az eset halálos áldozatainak száma időközben nyolcról 12-re emelkedett, miután a hatóságok négy újabb holttestet találtak a vízben – idézi a török parti őrség közlését az MTI. A szerencsétlenség Mugla tartomány Bodrum körzetében, a félsziget csücskében található Hüseyin-foknál történt, a görögországi Kósz szigetével szemben. Az utasok állampolgárságára a jelentés nem tért ki, a baleset oka pedig továbbra is ismeretlen.
A kishajó 32 méteres mélységben fekszik a tengerfenéken, a holttestek a roncsból kerültek elő. Miután a túlélők beszámolója alapján a kishajóban nagyjából negyvenen tartózkodtak, a török parti őrség két hajóval, egy helikopterrel és egy búvárcsapattal tovább folytatja a mentési munkálatokat a jármű környékén. Az Égei-tenger néhány éve az Európába igyekvők fő útvonalának számított, azonban a Brüsszel és Ankara között 2016-ban kötött egyezség értelmében - amely szerint Törökország visszafogadja a területéről illegálisan Görögországba érkezőket - jelentősen csökkent az átkelők száma. A menekültválság csúcspontján, 2015-2016-ban több mint egymillió ember jutott át Törökországból Görögországba. Tavaly ez a szám hozzávetőleg 50 ezerre esett vissza. Az Égei-tenger esetében az idei évben és a tavalyi év azonos időszakában az illegális határátlépési kísérletek számában nincs jelentős eltérés. A török parti őrség idén január 1. és május 31. között 9641, Görögországba tartó menekültet tartóztatott fel, míg ez a szám a tavalyi év azonos időszakában 9756 volt. 
Szerző
Frissítve: 2019.06.17. 15:48

Nem erőlteti a Gruevszki-ügyet a macedón kormányfő, a csatlakozás mindennél fontosabb

Publikálás dátuma
2019.06.17. 09:00

Fotó: Europa Forum Wachau
Az észak-macedón kormányfő az integrációs törekvések magyar támogatására épít, és elszigetelt jogi kérdésnek tekinti a Gruevszki-ügyet.
Zoran Zaev a hét végén az ausztriai göttweigi apátságban rendezett Wachau Európa Fórumon a Népszava kérdésére azt mondta: nem akarják, hogy problémákat okozzon a kétoldalú kapcsolatokban Nikola Gruevszki ügye. A volt macedón miniszterelnököt különböző visszaélések miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélték hazájában, de Magyarországra szökött, ahol menedékjogot kért és kapott. Hazája kérte a kiadatását, mindeddig eredménytelenül. „Ez jogi ügy, és jogi úton fogunk továbbra is eljárni, hogy megoldást találjunk” - mondta Zaev a Népszava kérdésére. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az egyik legnagyobb támogatója Észak-Macedónia NATO- és EU-tagságot célzó törekvéseinek. Ez a támogatás folyamatos, a magyar fél megoszt Szkopjéval minden tapasztalatot az integrációs folyamatot illetően, részben közvetlenül, kétoldalú alapon, részben például a visegrádi csoporton keresztül – tette hozzá, és kijelentette: továbbra is építeni fogják ezt a barátságot. A Gruevszki-kérdést mindettől elválaszthatónak tartja: mint mondta, a nemzetközi jogi szempontokhoz fogják tartani magukat, és reméli, hogy érvényesülni fog az igazságszolgáltatás. Zoran Zaev volt a legnagyobb érdeklődéssel övezett vendég az idén 24. alkalommal megrendezett Wachau Európa Fórumon. Az EU-országok csúcsvezetői csütörtökön találkoznak Brüsszelben, és az egyik eldöntendő kérdés az, hogy zöld utat biztosítsanak-e Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak a megkezdéséhez. Diplomáciai értesülések szerint néhány tagállam – így Franciaország és Hollandia – vonakodik attól, hogy ehhez hozzájáruljon, márpedig a kedvező döntéshez teljes konszenzusra lenne szükség. Az unió keleti tagállamai teljes mellszélességgel támogatják a bővítési folyamat beindítását a Nyugat-Balkán tekintetében, és ezt az álláspontot osztja Ausztria is, ami a göttweigi fórumon több ízben hangot kapott. A volt jugoszláv tagköztársaság évtizedeken keresztül állt vitában déli szomszédjával, Görögországgal, mert az egykori, történelmi Macedónia déli része a mai Görögország Macedónia nevű északi részével azonos, és Athén nem fogadta el, hogy északi szomszédját Macedóniának nevezzék. Az egykori Jugoszláviában ugyan ez volt a tagköztársaság neve, de az nem számított önálló államnak. Görögország a névvita miatt hosszú éveken át akadályozta, hogy Szkopje csatlakozhasson az európai, illetve az euroatlanti integrációs szervezetrendszerhez. Macedónia, a volt jugoszláv tagköztársaság – éles belpolitikai viták végkimeneteleként – végül hajlandó volt arra, hogy Észak-Macedóniára változtassa a nevét. A göttweigi fórumon elhangzottakból kicsendült az az aggodalom, hogy ha az EU most nem honorálja ezt a szkopjei rugalmasságot a csatlakozási tárgyalások megnyitására való hajlandósággal, akkor azzal veszélybe sodorhatja a reményteli folyamatot. Zaev büszkén jelentette ki a résztvevők előtt, hogy a névváltoztatást a lakosság 70 százalékával sikerült elfogadtatni. Hangsúlyozta: országa nem azonnali csatlakozást akar, hanem csak tárgyaláskezdetet, és a tárgyalások elősegíthetik majd a belső változásokat. Reményének adott hangot, hogy a csütörtöki EU-csúcson Szkopje kap valamilyen visszaigazolást, és hogy a csatlakozási tárgyalások még ez év vége előtt megkezdődhetnek.  

A kommunizmus utolsó stádiuma - interjú az egykori lengyel demokratikus ellenzék vezéralakjával

Publikálás dátuma
2019.06.17. 08:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Adam Michnik, az egykori lengyel demokratikus ellenzék vezéralakja, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője Európa múltjáról és jövőjéről beszélt.
- Ezt remélték 30 évvel ezelőtt? - Nem, nem erre számítottunk. Viszont én már akkor is láttam, hogy az igazi veszély nem a kommunizmus, hanem a nacionalista, populista autoriter rendszerek. Féltem, mert láttam, mi történik más országokban: a Kaukázusban, a Balkánon, a széteső Csehszlovákiában, hogyan támadtak menekülttáborokra a régi NDK-ban. Mindig óva intettem ettől mindenkit. Már akkor írtam egy cikket, amiben arra figyelmeztettem, hogy a kommunizmus utolsó stádiuma a nacionalizmus. - A magyar és a lengyel kormány ilyen nacionalista? - Természetesen. Inkább populisták, mint konzervatívak. Ez egyértelmű, csak meg kell hallgatni mit mondanak. A különbség, hogy Orbán Viktor sokkal intelligensebb, ügyesebb politikus, mint Jaroslaw Kaczynski. De nem akarom összehasonlítani, hol rosszabb a helyzet. Az fontos különbség, hogy Magyarországon szinte nincs ellenzék. Lengyelországban még legalább próbálkoznak. Egyszer jobban megy, másszor rosszabbul: a legutóbbi választásokon például Kaczynskiék 45 százalékot kaptak, az ellenzék 38-at, ami csak 7 százalék különbség. Ha Magyarországon is csak ennyi lenne, akkor az összes itteni barátom pálinkától boldogan ünnepelne! - Miért támogatja az emberek többsége mégis ezeket a nacionalista erőket? - Mint már mondtam, Magyarországon ennek a legfőbb oka, hogy az ellenzék teljesen szétesett. Lengyelországban pedig a Jos és Igazságosságnak (PiS) többsége volt ugyan, de nem abszolút többség, és ez még az őszi választásokra is megváltozhat. Ha arra keressük a választ, honnan az erejük, akkor azt is kérdezhetnénk, Nagy-Britanniában miért a Brexit-pártiak, az Egyesült Államokban miért Donald Trump nyert, és hogy lehet, hogy Franciaországban Marine Le Pen pártja több szavazatot gyűjtött be, mint Emmanuel Macroné? Nincs rá egyetlen válaszom. Ez egyfajta globális identitászavara a polgároknak. Az emberek a stabilitást keresik, és a legerősebbnek mindig a nacionalizmus tűnik. Az az erő, ami megvéd minket attól, ami idegen. Lengyelországban például egyáltalán nincsenek muszlimok, ám a menekültválság idején az emberek 80 százaléka mégis rettegett a muszlimoktól. Úgy, hogy nagy részük még életében nem látott egyet sem. Most pedig kiderült, hogy a lengyel államra a legnagyobb veszélyt a homoszexuálisok jelentik! Nekem még soha életemben nem ártott egy sem. Kész paranoia! - Történelmi léptékben is aggasztóak a folyamatok? - Életemben elég sok könyvet olvastam már ahhoz, - köztük Marxot, Engelst, Lenint és Sztálint – hogy tudjam, az életben nincs semmiféle törvényszerűség. Ami lesz, az csakis tőlünk, emberektől függ. Lengyelországban a szavazók 50 százaléka el sem ment szavazni! Ha nem tudjuk rávenni az embereket, hogy legalább elmenjenek szavazni, akkor úgy tűnik, ebben a mocsárban akarnak élni. - Főszerkesztőként hogy látja a sajtószabadság helyzetét? - A magyar helyzettel kapcsolatban nem vagyok kompetens, azok alapján, amit a lengyel újságokban olvastam, elég tragikus a helyzet. Az biztos, hogy ha Lengyelországban megnyerik a választásokat, mindent megtesznek, hogy lefejezzék a médiát. Sokat tanulhattak Orbán Viktortól, de a fő lecke az volt, hogy a nép legnagyobb ellensége Soros György. Már Lengyelországban is hallani, hogy mindenütt Soros pénzei után kutatnak. A kormánypárt választói úgy gondolkodnak, hogy akik most vannak hatalmon, azok lopnak, de mindenki lop, és ők legalább osztoznak ezen. Akik korábban voltak pedig csak loptak és maguknak tartották meg. Ahogy mondani szokás, a lengyeleknél nem az a baj, hogy szarban vannak, hanem, hogy ott kezdenek berendezkedni. 
Szerző