Nem erőlteti a Gruevszki-ügyet a macedón kormányfő, a csatlakozás mindennél fontosabb

Az észak-macedón kormányfő az integrációs törekvések magyar támogatására épít, és elszigetelt jogi kérdésnek tekinti a Gruevszki-ügyet.

Zoran Zaev a hét végén az ausztriai göttweigi apátságban rendezett Wachau Európa Fórumon a Népszava kérdésére azt mondta: nem akarják, hogy problémákat okozzon a kétoldalú kapcsolatokban Nikola Gruevszki ügye. A volt macedón miniszterelnököt különböző visszaélések miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélték hazájában, de Magyarországra szökött, ahol menedékjogot kért és kapott. Hazája kérte a kiadatását, mindeddig eredménytelenül.

„Ez jogi ügy, és jogi úton fogunk továbbra is eljárni, hogy megoldást találjunk” - mondta Zaev a Népszava kérdésére. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az egyik legnagyobb támogatója Észak-Macedónia NATO- és EU-tagságot célzó törekvéseinek. Ez a támogatás folyamatos, a magyar fél megoszt Szkopjéval minden tapasztalatot az integrációs folyamatot illetően, részben közvetlenül, kétoldalú alapon, részben például a visegrádi csoporton keresztül – tette hozzá, és kijelentette: továbbra is építeni fogják ezt a barátságot. A Gruevszki-kérdést mindettől elválaszthatónak tartja: mint mondta, a nemzetközi jogi szempontokhoz fogják tartani magukat, és reméli, hogy érvényesülni fog az igazságszolgáltatás.

Zoran Zaev volt a legnagyobb érdeklődéssel övezett vendég az idén 24. alkalommal megrendezett Wachau Európa Fórumon. Az EU-országok csúcsvezetői csütörtökön találkoznak Brüsszelben, és az egyik eldöntendő kérdés az, hogy zöld utat biztosítsanak-e Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak a megkezdéséhez. Diplomáciai értesülések szerint néhány tagállam – így Franciaország és Hollandia – vonakodik attól, hogy ehhez hozzájáruljon, márpedig a kedvező döntéshez teljes konszenzusra lenne szükség. Az unió keleti tagállamai teljes mellszélességgel támogatják a bővítési folyamat beindítását a Nyugat-Balkán tekintetében, és ezt az álláspontot osztja Ausztria is, ami a göttweigi fórumon több ízben hangot kapott.

A volt jugoszláv tagköztársaság évtizedeken keresztül állt vitában déli szomszédjával, Görögországgal, mert az egykori, történelmi Macedónia déli része a mai Görögország Macedónia nevű északi részével azonos, és Athén nem fogadta el, hogy északi szomszédját Macedóniának nevezzék. Az egykori Jugoszláviában ugyan ez volt a tagköztársaság neve, de az nem számított önálló államnak. Görögország a névvita miatt hosszú éveken át akadályozta, hogy Szkopje csatlakozhasson az európai, illetve az euroatlanti integrációs szervezetrendszerhez.

Macedónia, a volt jugoszláv tagköztársaság – éles belpolitikai viták végkimeneteleként – végül hajlandó volt arra, hogy Észak-Macedóniára változtassa a nevét. A göttweigi fórumon elhangzottakból kicsendült az az aggodalom, hogy ha az EU most nem honorálja ezt a szkopjei rugalmasságot a csatlakozási tárgyalások megnyitására való hajlandósággal, akkor azzal veszélybe sodorhatja a reményteli folyamatot. Zaev büszkén jelentette ki a résztvevők előtt, hogy a névváltoztatást a lakosság 70 százalékával sikerült elfogadtatni. Hangsúlyozta: országa nem azonnali csatlakozást akar, hanem csak tárgyaláskezdetet, és a tárgyalások elősegíthetik majd a belső változásokat. Reményének adott hangot, hogy a csütörtöki EU-csúcson Szkopje kap valamilyen visszaigazolást, és hogy a csatlakozási tárgyalások még ez év vége előtt megkezdődhetnek.