A francia kormány 350 ezer euróval segíti a Notre-Dame körüli kiskereskedőket

Publikálás dátuma
2019.06.17. 19:35

Fotó: LIONEL BONAVENTURE / AFP
Mintegy ötven üzletnek vannak nehézségei a tűzvész óta, amely mintegy 150 családnak jelent megélhetési gondokat.
Háromszázötven ezer eurós segélyt nyújt a francia kormány az áprilisi tűzvészben megrongálódott párizsi Notre-Dame körüli kiskereskedőknek - jelentette be hétfőn Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter.   
„A közvetlen támogatásból a Notre-Dame környezetében található olyan üzletek részesülnek, amelyeknek éves forgalma nem haladja meg az egymillió eurót, s amelyek tönkremennének a segítség nélkül”

– mondta a tárcavezető a kereskedőkkel és az önkormányzati képviselőkkel folytatott megbeszélését követően.
A néhány kereskedőt érintő intézkedést megelőzően az érintett üzletek már haladékot kaptak a járulék- és adókötelezettségeik befizetésére.

Le Maire elmondta, mindezeken túl hosszú távú gondolkodás is kezdődik a székesegyház körüli kereskedelmi egységek jövőjéről a következő években, miután a helyreállítás több évig fog tartani, így egyes boltokat nehéz lesz megközelíteni a felvonulási munkálatok miatt. A kormány viszont szavatolni kívánja az üzletek működését.
A Notre-Dame negyed kereskedelmi egyesülete szerint mintegy ötven üzletnek vannak nehézségei a tűzvész óta, amely mintegy 150 családnak jelent megélhetési gondokat.

A székesegyházban két hónappal ezelőtt, április 15-én tört ki tűzvész, amelynek következtében leégett a tetőszerkezet és leomlott a kúp alakú huszártorony. Emmanuel Macron francia államfő elképzelése szerint öt éven belül újjáépítik a Notre-Dame-ot, de számos szakértő úgy véli, ennél hosszabb időre lesz szükség.
Szerző
Témák
Notre Dame

Görlitz elkerülte a szégyent, de a neheze csak most kezdődik

Publikálás dátuma
2019.06.17. 19:05
Octavian Ursu
Fotó: Sebastian Kahnert / AFP / DPA
A kereszténydemokrata CDU jelöltje nyerte meg a választást a szászországi városban.
Németországban egyre többen figyelnek a kelet-németországi történésekre. Szeptember 1-jén ugyanis Brandenburgban és Szászországban, október 27-én pedig Türingiában rendeznek tartományi választást. Bár nem az ország legjelentősebb tartományairól van szó, az itteni választók ezúttal a szövetségi politika jövőjét is meghatározhatják. Ha ugyanis az SPD mindhárom tartományban leszerepel, még kevesebb érv szól majd a nagykoalíció folytatása mellett. Most azonban nemcsak a szociáldemokraták küzdenek súlyos válsággal, hanem az európai parlamenti választás óta a CDU is valóságos zuhanórepülésbe kezdett, egy sor közvélemény-kutatás szerint országosan a Zöldek vették át a vezetést. Önmagában ez még nem is lenne tragédia, hiszen a környezetvédők rendkívül Európa-barát politikát folytatnak. Az aggasztó inkább az, hogy a környezetvédők a keletnémet területeken javítottak ugyan népszerűségükön, de nem elég erősek, így nem képesek pótolni azt az űrt, amit az SPD és a CDU hanyatlása okoz. Ez pedig a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) pártnak kedvez. A legutóbbi felmérések szerint az AfD vezet mind Szászországban, mind pedig Brandenburgban. Sovány vigasz, hogy Türingiában csak a harmadik a CDU és a Balpárt mögött. Ebben a kiélezett helyzetben a görlitzi polgármesterválasztásnak is kivételes szerepe volt. A lengyel határnál fekvő, 56 ezres szászországi városnak sosem volt ekkora a politikai jelentősége. A vasárnapi voksolást ugyanis egyfajta tesztnek tartották a két és fél hónap múlva esedékes tartományi voksolás közeledtével. Minden jel arra vallott, hogy az AfD első ízben polgármestert delegálhat egy német város élére. A voksolás első fordulójában, május végén ugyanis a párt jelöltje, Sebastian Wippel végzett az élen, hat százalékkal előzte meg a szintén a második körbe jutott kereszténydemokrata politikust, Octavian Ursut. Az sem a CDU bukaresti születésű, 1990-ben Romániából Németországba vándorolt politikusának esélyeit növelte, hogy az akkori európai parlamenti választással egy időben rendezett szászországi önkormányzati voksoláson a kereszténydemokraták várakozások alatt szerepeltek, s az AfD vált a tartomány legerősebb politikai erejévé. Szomorú fintora a sorsnak, hogy éppen abban a Görlitzben várt a végső győzelemre egy populista politikus, amely bő tíz éve „európai városnak” kiáltotta ki magát. Wippel, aki egykor rendőrként szolgált, a kampány során azt sulykolta az emberekbe, hogy Görlitz a félelem városa lett. Bár a bűnözés 2007 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza, valóban gondot jelentenek a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények és a betörések. Wippel szerint ezekért elsődlegesen az „új bevándorlók” a felelősek. „Az a helyes, ami Németországnak is jó. Az a helyes, ami a német nemzetnek jó. S ami helyes, azt meg kell tenni. Én meg fogom tenni” – hangoztatta egy riasztó kor retorikáját idézve Wippel. A lengyel-német határ védelmét, a rendőri ellenőrzés javítását, több köztéri kamera felállítását helyezte kilátásba. A második forduló előtt az AfD több vezetője is ellátogatott Görlitzbe, hogy az exrendőrt segítse. A köztéri kamerákra épülő megfigyelés javítása Ursu programjában is szerepelt. Ő azonban elsődlegesen az óvárosban lévő híd megfigyelésére koncentrált. Az ehhez szükséges kamerákat, felszereléseket július végén szállítják majd Görlitzbe – állította. Szerencsére nem a legrosszabb forgatókönyv következett be a vasárnapi második fordulóban, Octavian Ursu ugyanis több mint tíz százalékkal utasította maga mögé Sebastian Wippelt. Amint a Berliner Zeitung véleménycikkében fogalmazott, még a keletnémetek is azért képesek meglepetéssel szolgálni. Az AfD szerint Ursu csak annak köszönhette győzelmét, hogy mindenkivel, „még a szélsőballal” is képes volt együttműködni. A második forduló előtt a demokratikus erők valóban széleskörű együttműködést hoztak létre, hogy megakadályozzák a szégyent, s megmutassák Európának: Görlitz továbbra is befogadóváros marad, amely nyitott a világra. Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke üdvözölte Ursu győzelmét. Egyúttal köszönetet mondott a többi pártnak is a széleskörű támogatásért. A romániai születésű politikus, aki majdnem harminc éve azért vándorolt Görlitzbe, mert a helyi zenekar trombitása lehetett, a kampányban pártokfeletti jelöltként lépett fel. Vasárnapi sikerének ezért nem csak a CDU támogatói örültek, hanem mindenki, aki fontosnak tartja a demokratikus alapértékeket. Ám az öröm nem tarthat sokáig, hiszen a tartományban a szeptemberi választásra kell koncentrálni, s arra, hogy az egész tartomány elkerülje a szégyent, az Alternatíva első helyét. A vasárnapi eredmény is igazolta, hogy az AfD-nek sikerült létrehoznia egy jelentős és stabil szavazóbázist. Aggasztó, hogy a görlitziek 45 százaléka szavazott egy egyértelműen kirekesztő politikára, amelynek a hatékony ellenszerét egyelőre szövetségi szinten sem találták meg. Igaz, hogy országosan az AfD nagy áttörése nem következett be, az EP választáson csak valamivel több mint 10 százalékot kapott, Németország keleti részén azonban sikeres ez a kirekesztő politika, ami azért is sajátos, mert az eltelt szűk három évtizedben jelentősen csökkentek a keleti és nyugati országrész közötti különbségek, s az egykori NSZK rengeteg pénzt ölt az egykori NDK felzárkóztatásába.
Frissítve: 2019.06.17. 19:52

Meghalt a volt egyiptomi elnök, Mohamed Murszi

Publikálás dátuma
2019.06.17. 18:20
Former Egyptian President Mohamed Morsi addressing the UN 2012
Fotó: Photo12/Ann Ronan Picture Library
Egy bírósági tárgyalás közben lett rosszul.
Rosszul lett és meghalt hétfőn Mohamed Murszi megbuktatott egyiptomi államfő egy bírósági tárgyalás közben - jelentette az egyiptomi állami televízió.   
A jelentés szerint a 67 éves Murszi éppen egy meghallgatáson vett részt Kairóban az ellene kémkedési vádakkal indított bírósági eljárás keretében, amikor elájult, majd rövid időn belül meghalt, mielőtt még kórházba tudták volna szállítani.

Bírósági források szerint percekkel a halála előtt a meghallgatáson arról beszélt, hogy „számos olyan titok” birtokában van, amelyek felfedése akár a szabadulását is biztosíthatná, mégsem mondhatja el ezeket, mert az ártana Egyiptom nemzetbiztonságának. Murszi fia, Ahmed is megerősítette apja halálhírét a Facebookon.
A 2012-ben hatalomra lépő Mohamed Murszi, Egyiptom demokratikusan megválasztott elnöke ellen hatalmas tömegek tüntettek,

majd a hadsereg - Abdel-Fattáh esz-Szíszi akkori védelmi miniszter vezetésével - 2013-ban el is távolította őt tisztségéből, mert azzal vádolták, hogy támogatja az iszlamista mozgalmakat, elsősorban az azóta betiltott Muzulmán Testvériséget. Szíszit azután elnökké választották, és erős kézzel leszámolt az iszlamistákkal és más ellenfeleivel. A Muzulmán Testvériséget terrorszervezetnek nyilvánították, és 2013 óta több tízezer embert vettek őrizetbe. 
A volt elnök azóta börtönben volt, és több perben elítélték.

Húszéves börtönbüntetését töltötte erőszakra való felbujtásért: az ítélet szerint Murszi erőszakos összecsapásokra buzdította híveit az ellene tüntető tömeggel szemben 2012 végén. A megbuktatott államfőre emellett egy 25 éves börtönbüntetést is kiszabtak bizalmas dokumentumok kiszivárogtatása miatt Katarnak.  Mohamed Szudan, a Muzulmán Testvériség egyik londoni vezetője úgy vélte: Murszi halála „előre kitervelt gyilkosság” volt, mert az egykori elnöktől megtagadták a gyógyszereket és a látogatásokat, és alig lehetett bármit tudni egészségi állapotáról.
Murszit a dél-kairói Tora börtön egy különleges szárnyában őrizték, ahol jogvédők szerint a fogva tartási körülmények messze elmaradtak az egyiptomi és nemzetközi standardoktól.

Szerző
Témák
Egyiptom
Frissítve: 2019.06.17. 20:14