Létezik egy egész országot lefedő jégkárelhárító rendszer, ami a hivatalos álláspont szerint egész Európában egyedülálló és tavaly harmadára csökkentette a korábbi veszteségeket. A fél országot letaroló vasárnapi jégvihar után óhatatlanul felvetődik a kérdés: vajon valóban jól működik-e az 1,8 milliárd forintból létrehozott beruházás, amelynek évente 1,5 milliárd forint a fenntartási költsége.
Az egri borvidék példáján jól érzékelhető, milyen anomáliák vannak a rendszerben. A közel hatezer hektáros területet huszonhárom generátor védi a jégkár ellen: ezek forró légáramlattal ezüst-jodidot juttatnak a jégképződés magaslatába, megbontva a jégkristályok szerkezetét, így az víz formájában hull le csapadékként. Egy működő talajgenerátor hatósugara nagyjából 3-5 km.
Ezt a rendszert 2014-ben, egy fillér állami támogatás nélkül, a szőlőtermelők által összeadott 23 millió forintból építették ki, s nagyjából évente ugyanennyi, közösen befizetett pénzből tartják fenn már ötödik éve. A védőernyő most is jól működött, a „széleire” - Ostoros, Novaj, Szomolya, Noszvaj területére – zúdult csak a jégeső, mert ide a viharos szél miatt most kevesebb hatóanyag került – magyarázta lapunknak Fábián Imre az Egri Hegyközség titkára. Hozzátette: korábban szerettek volna támogatást kérni a rendszer kiépítésére, de a pályázat úgy volt kiírva, hogy azon nem tudtak részt venni. Később ezt a keretet gyakorlatilag a kormányközeli Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „vitte el”, s építette ki 2018-ra a 986 generátorból álló országos hálózatot. Tavaly arról szóltak a hírek, hogy a májusi nagy esőzések idején a rendszer több helyen becsődölt, volt, ahol azért nem indították be a gépeket, mert nem volt térerő, s nem érkezett meg idejében az információ.
Az országos védőháló elvileg tíz négyzetkilométerenként egy generátort jelent. Az egri borvidékre három állami generátort telepítettek, de a helyiek szerint abszolút átgondolatlanul. - Az egyik például a hegyközség saját generátorától három méterre van, gyakorlatilag teljesen felesleges, hisz ugyanazt a hatókört fogja be – mondta el az egyik hegyközségi tag. Hozzátette: korábban felkérésre tesztelték az agrárkamara által használt, s egy állami cég által működtetett rendszert is, kecsegtetőbb volt ugyanis a fenntartási költsége, de egy hét után lóhalálában visszaálltak a saját korábbi szisztémájukra. - Nem jöttek időben az sms-ek, a kelleténél több ezüst-jodidot küldettek volna ki a levegőbe, máshová jelezték a viharzónát – idézte fel az okokat.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint azonban az állami jégkárenyhítési rendszer jól működik. - A vasárnap érkezett hidegfront nedvesebb levegőt hozott az ország területe fölé, amely elősegítette az extrém zivatarlánc létrejöttét. A generátoraink vasárnap reggel 9 órától éjszaka fél 2-ig üzemeltek. Az elmúlt héten Európa több országában is hasonlóan heves zivatarok vonultak végig, amelyekből 8-10 cm átmérőjű jégdarabok is estek. Köszönhetően a jégkármérséklő-rendszer országos működésének, a legtöbb helyen főként borsó vagy cseresznye méretű jég hullott, csak elvétve fordult elő dió nagyságú jég. A talajgenerátoraink használata nélkül hazánkban is hasonlóan nagy pusztítást végeztek volna a zivatarok – írták a kérdéseinkre küldött válaszukban. Hangsúlyozták: nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség, az azonban garantált, hogy a NAK által választott rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz. Szerintük a beruházás már az első évben bizonyította létjogosultságát: tavaly annak ellenére, hogy az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasza, nyara volt, a jégkárok 70 százalékkal, a jégkár aránya pedig az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül a harmadára esett vissza. Hozzátették: az országos jégkármérséklő rendszerrel évente több tízmilliárd forintos nagyságrendű kárt előznek meg a mezőgazdaságban, a polgári, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.
