Hézagos a jégkárok elleni védelem

Publikálás dátuma
2019.06.18. 06:00

Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Diónyi jég hullott az ország számos településén vasárnap, elverve házakat, termést – pedig az elhárítás működött.
Létezik egy egész országot lefedő jégkárelhárító rendszer, ami a hivatalos álláspont szerint egész Európában egyedülálló és tavaly harmadára csökkentette a korábbi veszteségeket. A fél országot letaroló vasárnapi jégvihar után óhatatlanul felvetődik a kérdés: vajon valóban jól működik-e az 1,8 milliárd forintból létrehozott beruházás, amelynek évente 1,5 milliárd forint a fenntartási költsége. Az egri borvidék példáján jól érzékelhető, milyen anomáliák vannak a rendszerben. A közel hatezer hektáros területet huszonhárom generátor védi a jégkár ellen: ezek forró légáramlattal ezüst-jodidot juttatnak a jégképződés magaslatába, megbontva a jégkristályok szerkezetét, így az víz formájában hull le csapadékként. Egy működő talajgenerátor hatósugara nagyjából 3-5 km. Ezt a rendszert 2014-ben, egy fillér állami támogatás nélkül, a szőlőtermelők által összeadott 23 millió forintból építették ki, s nagyjából évente ugyanennyi, közösen befizetett pénzből tartják fenn már ötödik éve. A védőernyő most is jól működött, a „széleire” - Ostoros, Novaj, Szomolya, Noszvaj területére – zúdult csak a jégeső, mert ide a viharos szél miatt most kevesebb hatóanyag került – magyarázta lapunknak Fábián Imre az Egri Hegyközség titkára. Hozzátette: korábban szerettek volna támogatást kérni a rendszer kiépítésére, de a pályázat úgy volt kiírva, hogy azon nem tudtak részt venni. Később ezt a keretet gyakorlatilag a kormányközeli Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „vitte el”, s építette ki 2018-ra a 986 generátorból álló országos hálózatot. Tavaly arról szóltak a hírek, hogy a májusi nagy esőzések idején a rendszer több helyen becsődölt, volt, ahol azért nem indították be a gépeket, mert nem volt térerő, s nem érkezett meg idejében az információ. Az országos védőháló elvileg tíz négyzetkilométerenként egy generátort jelent. Az egri borvidékre három állami generátort telepítettek, de a helyiek szerint abszolút átgondolatlanul. - Az egyik például a hegyközség saját generátorától három méterre van, gyakorlatilag teljesen felesleges, hisz ugyanazt a hatókört fogja be – mondta el az egyik hegyközségi tag. Hozzátette: korábban felkérésre tesztelték az agrárkamara által használt, s egy állami cég által működtetett rendszert is, kecsegtetőbb volt ugyanis a fenntartási költsége, de egy hét után lóhalálában visszaálltak a saját korábbi szisztémájukra. - Nem jöttek időben az sms-ek, a kelleténél több ezüst-jodidot küldettek volna ki a levegőbe, máshová jelezték a viharzónát – idézte fel az okokat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint azonban az állami jégkárenyhítési rendszer jól működik. - A vasárnap érkezett hidegfront nedvesebb levegőt hozott az ország területe fölé, amely elősegítette az extrém zivatarlánc létrejöttét. A generátoraink vasárnap reggel 9 órától éjszaka fél 2-ig üzemeltek. Az elmúlt héten Európa több országában is hasonlóan heves zivatarok vonultak végig, amelyekből 8-10 cm átmérőjű jégdarabok is estek. Köszönhetően a jégkármérséklő-rendszer országos működésének, a legtöbb helyen főként borsó vagy cseresznye méretű jég hullott, csak elvétve fordult elő dió nagyságú jég. A talajgenerátoraink használata nélkül hazánkban is hasonlóan nagy pusztítást végeztek volna a zivatarok – írták a kérdéseinkre küldött válaszukban. Hangsúlyozták: nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség, az azonban garantált, hogy a NAK által választott rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz. Szerintük a beruházás már az első évben bizonyította létjogosultságát: tavaly annak ellenére, hogy az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasza, nyara volt, a jégkárok 70 százalékkal, a jégkár aránya pedig az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül a harmadára esett vissza. Hozzátették: az országos jégkármérséklő rendszerrel évente több tízmilliárd forintos nagyságrendű kárt előznek meg a mezőgazdaságban, a polgári, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.
Szerző
Témák
jégkár

Előválasztás – Megvan a szavazólap sorrendje

Publikálás dátuma
2019.06.17. 21:54

Fotó: Draskovics Ádám
A hétfő délutáni határidőig három aspiráns adta le a jelöltséghez szükséges kétezer aláírást.
Hétfő délutánig lehetett jelentkezni az ellenzéki előválasztásra, amelyen eldől, hogy ki lesz az ellenzéki pártok által támogatott kihívója Tarlós Istvánnak az őszi főpolgármester-választáson. Ennek feltétele az volt, hogy az aspiránsok kétezer érvényes aláírást nyújtsanak be a Magyar György ügyvéd vezette Civil Választási Bizottságnak. Az MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás jelöltjének, Karácsony Gergelynek, a Momentum aspiránsának Kerpel-Fronius Gábornak, valamint a DK támogatásával induló Kálmán Olgának már az első napokban összegyűlt a szükséges szignó, ám egyelőre egyikük stábja sem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy pontosan hány aláírást adtak le. Több induló nem lesz. (Magyar György tájékoztatása szerint összesen kilencen vették fel az aláírásgyűjtő-íveket.) Sorsolás után az is eldőlt, hogy a szavazólapokon az első helyen Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás jelöltje szerepel majd, a második a momentumos Kerpel-Fronius Gábor lesz, míg a a Demokratikus Koalíció által támogatott Kálmán Olgának a harmadik hely jutott.   Az interneten való voksolásra június 12-étől lehetett regisztrálni, egészen 20-áig, a szavazás kezdetéig. A folyamat 26-áig tart, a tervek szerint még aznap eredményt is hirdetnek. Szavazni Budapest főbb csomópontjain felállított sátrakba lehet majd.

Schmuck kiszállt

Mégsem indul az előválasztáson Schmuck Andor, miután Kálmán Olga szóban, Karácsony Gergely pedig a szórólapján is jelezte: garantálják a szépkorúak utazási kedvezményét. Schmuck – állítása szerint – így is teljesítette a kétezer szükséges ajánlást az induláshoz, mostantól pedig „az eredeti terveknek megfelelően” készül a belvárosi önkormányzati választásra, ahol polgármester-jelöltként indul. A visszalépett jelölt egyébként Karácsony Gergelyt Deák Ferenchez, Kálmán Olgát Zrínyi Ilonához hasonlította a mandiner.hu-nak adott interjúban, szerinte közülük kell majd választani Tarlós István ellenében.

Szerző
Témák
előválasztás

A melegrekord és a csapadékrekord is megdőlt a hétvégén

Publikálás dátuma
2019.06.17. 21:12

Fotó: Shutterstock
Kiskunhalason 35,7 fokkal új napi hőségrekord született.
A napi melegrekord és a csapadékrekord is megdőlt vasárnap - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a honlapján. Azt írták: 
„2019. június 16-a sokáig felejthetetlen napként vonul be a magyarországi klímatörténelembe”. Kiskunhalason 35,7 fokkal új napi melegrekord született.

Ugyanakkor a fülledt, nagyon meleg levegőben vasárnap délután hatalmas zivatarfelhők képződtek, amelyekből az ország több pontján felhőszakadás és jégeső is kialakult. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazon 19 óra előtt tört ki heves zivatar, amit 1-2 centis jég is kísért, majd éjszakába nyúlóan folyamatos, de gyengülő intenzitású csapadék hullott. Ennek következtében
összesen 144,4 milliméter hullott - idén eddig a legtöbb.

Megjegyezték azt is, hogy Magyarországon viszonylag ritka a 100 milliméternél nagyobb napi csapadékmennyiség, és rendszerint hegyvidéki területeken fordul elő ebben az időszakban. Legutóbb 2019. május 29-én Dédestapolcsányban észleltek ekkora felhőszakadást, akkor a településen villámárvíz alakult ki; de a Bükkben 2018-ban is átélhettek óriási zivatart: a Bánkúton június 10-én lezúdult 173 milliméter esővíz a többi közt Szilvásváradon is utakat mosott el, pincéket öntött el - írták. Kitértek arra is, hogy hirtelen kialakuló zivatarok a következő napokban is előfordulhatnak az országban, de kedden a Dunántúl nagyobb részén már jóval kisebb valószínűséggel.
Szerző
Témák
hőség
Frissítve: 2019.06.17. 22:27