Az Alkotmánybíróság munkáját segítő beadványban kéri négy, magyar és lengyel jogvédő szervezet a közigazgatási bíróságokról szóló törvény alkotmányellenes rendelkezéseinek megsemmisítését – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság közleményéből.
A négy szervezet – a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International Magyarország és a lengyel Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFPCA) – ezzel csatlakoztak az ellenzéki politikusok által indított korábbi eljárásokhoz, mert szerintük a kormánytöbbség által elfogadott szabályok sértik a bírói függetlenséget, és politikai befolyásnak rendelik alá az igazságszolgáltatás működését.
Félretették, de nem örökre
Aggodalmuk nem alaptalan: bár a kormányzat bejelentette, hogy határidő nélkül elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését, és az elhalasztásról szóló jogszabályt jelenleg tárgyalja az Országgyűlés, az egyelőre nem biztos, hogy a kormánytöbbség le is mond a Trócsányi László igazságügyi miniszter által kidolgozott modellről.
„A közigazgatási bíróságokról szóló szabályok a jogrendszer és az Alaptörvény részei maradnak, és a nemzetközi egyezményeket, valamint a bírói függetlenséget is sértő szabályokat a jövőben bármikor életbe léptetheti a kormánytöbbség, ha elcsendesülnek a jogállamiság magyarországi sérelméről szóló nemzetközi viták" – mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
„Azért fordultunk az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület egyszer és mindenkorra mondja ki: a közigazgatási bíróságok kormányzati gyámság alá helyezése alaptörvény-ellenes, és sérti a bíróságok függetlenségét" – ezt már Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója emelte ki.
A hivatalnok bosszúja
Az Országgyűlés ellenzéki tagjai még télen fordultak az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvények vizsgálatát kérve. A kritikusok szerint a most jegelt törvények alapján miniszter szinte kontroll nélkül dönt arról, hogy milyen szakmai háttérrel lehet valaki bíró, továbbá a miniszter választja ki a bírói tisztségre jelentkezők közül a nyertes pályázót is, érdemi kontroll-mechanizmusok nélkül.
A szakértők úgy vélik, hogy olyan, felülről irányított, hierarchikus rendszer jönne létre, amely teret enged a politikai befolyásnak a bíróságok döntésében.
Azok a nehézségek, amelyekkel az Országos Bírói Tanácsnak szembe kell néznie, jól mutatják, milyen fontos a bíróságok igazgatásának hatékony ellenőrzése. A beadvány készítői szerint a közigazgatási bíróságok irányításának ellenőrzése a jelenlegihez képest is gyengülne, az ellenőrzésre hivatott testület nem rendelkezne érdemi hatáskörökkel a hierarchikus igazgatási rendszer kontrollállására. A
Felállításuk esetén a közigazgatási bíróságok politikailag érzékeny, gazdasági szempontból jelentős, valamint alapvető jogokat is érintő ügyekben döntenének. „Nem szabad esélyt hagyni annak, hogy egy ilyen veszélyes jogszabály maradjon a jogrendszerben, mert azt a jövőben a mindannyiunkat érintő választási, közbeszerzési vagy adóügyekben is bevetheti a kormánytöbbség" – mondta Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.
