Pulai: Nem véletlenül szeretik Kálmán Olgát a fideszesek

Publikálás dátuma
2019.06.18. 13:27

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Miképp lehet mozgósítani a bizonytalanokat az előválasztásra; miképp magyarázhatóak az egymásnak ellentmondó számok; a celebség vagy a városvezetői rutin hozza meg a sikert – interjú Pulai Andrással, a Publicus Intézet vezetőjével.
– 17 százalékosra mérte a biztos pártválasztók körében a DK népszerűségét a ZRI Závecz Research Intézet, míg az MSZP-t és a párbeszédet 8 százaléknyian kedvelik. Az előbbi főpolgármester-jelöltjét, Kálmán Olgát 37 százalék tartja alkalmasnak a város irányítására, az utóbbiét, Karácsony Gergelyt 46. Életszerű, hogy ennyire eltér a pártok és a jelöltek megítélése? – Önkormányzati választásokról beszélünk, ahol a személyiség mindent felülír. – Mindent? – Majdnem mindent. Emlékezzünk vissza a lélektani 2010-es választásra: a Fidesz kétharmaddal tarolt, több kerületi és városi MSZP-s polgármester mégis meg tudta tartani a pozícióját, például Kazincbarcika, Szeged, Ajka, a XIII. kerület, Kispest, és így tovább. És ez most fordítva is igaz lesz: akad ősszel jónéhány olyan város, ahol ellenzéki többség formálódik majd a közgyűlésben, de a polgármester megtartja a székét. – Azt mondja, a személyiség fontos. A Publicus Intézet kutatása azt mutatja: az ellenzéki és a bizonytalan szavazók számára a legkevésbé fontos szempont, hogy a főpolgármester(jelölt) karizmatikus személyiség legyen. Csakhogy az EP-választás – lásd: a DK felemelkedése – pont azt bizonyította: nincs fontosabb egy karizmatikus címerfiguránál. – Hiba lenne összehasonlítani a két megmérettetést. Az EP-választás egy szépségverseny, ahol az emberek arra szavaznak, aki az adott pillanatban a legszimpatikusabb nekik – és sutba dobnak minden más megfontolást. – A közvélemény-kutatások mintha mégsem számoltak volna ezzel az attitűddel. – A változások irányát mindenki jelezte előre, de a választói mozgás a mérések után gyorsult fel. De az egyértelmű, hogy amikor arról kell dönteni, hogy ki intézze az életüket, akkor az emberek sokkal kevésbé voksolnak pártkötődés és a jelölt szuggesztív volta alapján. Rengeteg olyan polgármester van, aki nem a látványos akciópolitikában hisz, de a városában nagyon hatékony. – És a Fidesz nincs tisztában ezzel az alapelvvel, hiszen több nagyvárosban egykori sportolókat, vagy épp volt műsorvezetőt indít a kormánypárt? – Ez a hatalom részéről egyfajta pánikreakció. Ott tesz ilyet a Fidesz, ahol az ellenzék összefogott, miközben a kormánypártnak nincs felépített, hiteles várospolitikusa. Nem vitás, a celebek ismertsége magas, így a kezdeti mérések jó számokat mutatnak, de amikor a város működtetéséről van szó, akkor ez az előny elporlad. – Az önkormányzati választásokon ott vannak a bizonytalanok, a kevésbé pártelkötelezettek. Egy előválasztás esetén releváns arról beszélni, nekik ki a favoritjuk, hiszen az aktus a jelek szerint a hardcore ellenzéki szavazókat mozgatja meg, pont azokat, akiknek a párt a fontos. – Ez nem vitás, ennek tudható be, hogy Karácsony Gergely sokkal jobban áll Tarlós Istvánnal szemben – mint amilyen az előválasztási pozíciója. De erről szól a jelenlegi kampány, hogy a jelöltek áttörjék a pártfalat, és a lehető legtöbb embert mozgósítsák. – És ez sikerülhet, hiszen az önkormányzati választáson alapvetően sokkal lanyhább a részvételi hajlandóság, mint az országgyűlésin? – És sokkal magasabb, mint az EP-szavazáson. A méréseinek azt mutatják, hogy az utóbbi fél év nem múlt el nyomtalanul, a tábor mozdul: például decemberben az ellenzéki szavazók több mint tíz százaléka hajlott Tarlós István újraválasztására, most ez a réteg egyértelműen ellenzéki városvezetőt akar. A főpolgármester-jelöltek egyértelműen felhívták magukra a figyelmet és építették reputációjukat – ez leginkább Karácsony Gergelyről mondható el, hiszen december közepe óta építi magát. – Fél év előnnyel fair azt mondani, hogy Kálmán Olgából kevéssé lenne jó várospolitikus? – Kálmán Olgának nem ez a fél év hiányzik – hanem az a tíz, amit Karácsony Gergely a politikában töltött, lépésről lépésre haladva: volt önkormányzati képviselő, pártvezető, országgyűlési honatya, és most kerületi polgármester. És ez a tudás hiányzik a választók szerint. – Demszky Gábor is gyakorlat nélkül ült a főpolgármesteri székbe. – A rendszerváltás kora az más, akkor mindenki amatőr volt. Azóta azonban beérett annyira a demokráciánk, hogy null-kilométeres politikusokat nehezen fogadnak el – többek között azért, mert az ilyen ember rendre alulmarad a tartalmi vitákban. – Nem az az előválasztás lényege, hogy aki győz, amögé mindenki felsorakozik – szakmai csapatával együtt? – Nem vitás fel lehet készíteni egy jelöltet, igaz, leginkább arra, miképp használja a kommunikációs paneleket. De azt semmi nem pótolja, hogy csavarszinten ismered a várost, és tudod, hogyha az egyiket meglazítod, hol esik szét a rendszer. – Az ellenzéki választó fejében nyilván a legfontosabb kérdés, hogy ki harcol meg a Fidesszel. Amikor a Publicus Intézet azt firtatta, hogy ki nyeri meg az előválasztást, az ellenzéki szavazók többsége Karácsony Gergelyt hozta ki győztesnek, a kormánypárti szavazók több mint háromnegyed Kálmán Olga elsőségét valószínűsítette. Van értelme mérni, hogy mit gondolnak a kormánypárti szavazók egy ellenzéki jelöltről? – Persze, hiszen ennek a kérdésnek nagyon fontos a másodlagos üzenete. A mérés nem azt mutatja, hogy a Fidesz hívei szeretik-e Kálmán Olgát vagy sem, hanem azt, hogy a saját szempontjaik szerint ki a hasznosabb számukra. Márpedig ők azt akarják, hogy Tarlós nyerjen – és a volt műsorvezetőt látják a kevésbé veszélyesnek.    
Szerző
Frissítve: 2019.06.18. 14:31

A Suzuki-gyár kapujához láncolta magát az MSZP alelnöke

Publikálás dátuma
2019.06.18. 13:03

Fotó: Komjáthi Imre Facebook oldala
Komjáthi Imre úgy véli, a kormány asszisztál a munkások kizsákmányolásához. A Suzuki szerint a képviselő téves információk birtokában kezdett figyelemfelkeltő akciót.
Láncokkal rögzítette magát az esztergomi Suzuki-gyár kapujához az MSZP-alelnök: Komjáthi Imre a kilóra eladott munkavállalók védelmében tart tiltakozó performanszot, és addig nem is menne el, amíg egy döntéshozó nem tárgyal vele. A szocialista politikus konkrét ügy kapcsán demonstrál, a Suzuki ugyanis kirúgta azt a 14 éve a cégnél dolgozó, kétgyerekes családapát, aki jobb híján a gyár előtti parkolóban alapította meg a Vasas helyi alapszervezetét – mint a Népszava korábban megírta, a férfit azonnali hatállyal, munkája minőségére hivatkozva bocsátották el. Komjáthi ugyanakkor hangsúlyozta, nem csak a vállalatról szól az akciója, hanem az egész rendszerről: „A magyar kormány kilóra eladja a munkavállalókat, kiszolgáltatja őket a nagytőkének és elfojtja a szakszervezetek törekvéseit.”  
Szerinte a suzukis eset kapcsán azért sem szabad szó nélkül elmenni, mert az élő példa lenne minden nagyvállalatnak, hogy következmények nélkül sanyargathatják a magyar dolgozókat. Komjáthi arról is beszélt, hogy a Suzuki szerinte más szabályokat is megsértett: hőségriadó idején szabálytalanul foglalkoztatták a munkavállalókat, több mint 33 fokos csarnokban nem biztosították nekik a pihenőidőt és a tiszta ivóvizet. Ráadásul, jogsértően nem engedték be gyártelepükre a Vasas- szakszervezet alelnökét sem, aki a helyi szervezeti tagokkal akart egyeztetni. 
Az akciót Török Zsolt (MSZP) filmezte aktivistaként, s közben arról beszélt, hogy harcolni kell a jogokért, hiszen csak a régióban 20-30 százalékkal jobban keresnek a magyaroknál az azonos pozícióban dolgozó, horvát, lengyel és cseh munkások. Komjáthihoz végül nem suzukisok, hanem rendőrök jöttek, egy udvarias rendőrnő pedig  már-már riporterként faggatta az MSZP-s vezetőt a demonstráció okairól. Beszélgetésükből fokról fokra vált egyértelművé, mennyire lesújtó a helyzet: a Vasas korábbi forgalomlassító akciói sem hatottak a vállalatra, a média pedig egyre kevésbé foglalkozik az üggyel.

Reagált a Suzuki

A Magyar Suzuki még a magát feleslegesen, önszántából a kerítéshez láncoló képviselőt is többször vízzel kínálta és itatta” – közölte a Magyar Suzuki Zrt. Szerintük a képviselő téves információk birtokában kezdett figyelemfelkeltő akciót, a munkavédelmi követelmények teljesülése tárgyában a keddi napon tartott ellenőrzés során a Komárom-Esztergom-Megyei Kormányhivatal tatabányai Járási Hivatal Foglalkoztatási, Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Munkaügyi és Munkavédelmi osztálya ugyanis semmilyen szabálytalanságot nem talált. „A Magyar Suzuki Zrt. a törvényi előírásokon túlmenően olyan intézkedéseket hozott, amelyek könnyítik és segítik a dolgozók munkavégzését. Az esztergomi Suzuki-gyár évek óta meghatározott intézkedési rend és szigorú szabályrendszer szerint tesz eleget annak, hogy hőségriadó esetén is biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeit. Az irányadó 3/2002 (II.8) SzCsM-EüM rendelet pontosan szabályozza, hogy az effektív hőmérsékletet (EH) hogyan kell megállapítani. Ennek megfelelően a vállalat a gyár minden üzemében több mérési ponton, különböző időszakokban mért hőmérséklet légsebességgel korrigált számítása adja meg az effektív hőmérsékletet, amelyet speciális mérőműszerekkel mérnek. A mérések eredménye alapján a Magyar Suzuki Zrt. hőségszünetet rendelt el 2019. június 14-én és 15-én. Az üzemek területén egész évben korlátlanul elérhető hűtött víz és szódavíz, illetve a vállalat a hőségre való tekintettel a hazaszállításkor is biztosított vizet a dolgozóinak. A dolgozói megelégedettségét szem előtt tartva a hőséggel terhelt időszakban ezt indokoltnak tartotta” – olvasható a közleményben. Azt írják, a vállalat a jövőben is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy megteremtse a munkavállalók számára a lehető legoptimálisabb munkakörülményeket. „Komolyan veszi a munkavállalóit és ezt elvárja másoktól is, ezért tisztelettel arra kéri a köz- és gazdasági élet szereplőit, hogy felelőtlen vádaskodások helyett körültekintően tájékozódjanak állításaik valóságtartalmával kapcsolatban. Ugyanakkor a Suzuki ezúton is megerősíti, hogy a szándékos rosszhírnévkeltés esetén megteszi a szükséges jogi lépéseket” – teszik hozzá.

Szerző
Frissítve: 2019.06.19. 10:45

Elszakadt a cérna: akcióban az orvosi kamara

Publikálás dátuma
2019.06.18. 11:29

Fotó: Népszava
Kérdőívben derítik ki, meddig hajlandók elmenni a kollégáik a nyomásgyakorlás következő lépéseként, miután a megegyezés ellenére sem kapták meg, amit a kormány ígért nekik.
Valljanak színt – kéri a Magyar Orvosi Kamara az orvosoktól, miután a megegyezés ellenére sem kapták meg a kormánytól, amit ígértek nekik. A kamara által szerkesztett kérdőívben azt tudakolják meddig hajlandók elmenni a kollégáik a nyomás gyakorlás következő lépéseként. A több mint 37 ezer hazai orvos e héten naponta megkapja majd a szavazásra buzdító köztestületi felszólítást arról, hogy akar-e, és ha igen, mit tenne a jobb bér- és munkakörülményeiért. Az önként vállalt túlmunka kollektív felmondása, országos demonstráció, a tárgyalóasztal melletti egyezkedés a kormánnyal éppúgy a része a kamara által felkínált válasz lehetőségeknek, mint az, hogy nem tesznek semmit. (Ha valóban egyidejűleg valamennyi orvos felmondja az önként vállalt túlmunkáját, az megbéníthatja az ellátást.)   A köztestület döntéshozó fóruma a tagokat szavazásra buzdító levelében közzé tette a kormányzat által május elején egyszer már jóváhagyott bértáblát is. Eszerint legkésőbb jövő év januárjától újabb orvosi béremelés kezdődne és összesen három lépcsőben két év alatt a kezdő szakorvosok is elérhetnék a milliós fizetést. A tábla újdonsága, hogy azt valamennyi Magyarországon dolgozó orvosra (fogorvosokra is) kiterjedne attól függetlenül, hogy hol dolgozik. Így például az egyetemet orvosként befejezők jövő januári bruttó bére nem lehetne bruttó 342 ezer forintnál kevesebb, és 2022-re 567 ezerre nőne. A szakorvosok esetében ez a kötelező bér 510 ezer forintról indulna és egymillió-tízezer forintra emelkedne az utolsó lépcsőben. A tudományos minősítéssel dolgozó kezdőbére 627 ezerről nőne egymillió- harmincnyolcezerre „Elszakadt a cérna, ezért felmérjük a terepet, aztán meglátjuk hogyan tovább” - mondta lapunknak Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke arra a kérdésre, hogy mi az a minimális szavazat, amely után lépnek. Hozzátette: úgy tűnt van egy eredményes megállapodás, amire azt mondták: májusban aláírjuk. Ez azonban elmaradt. A helyzet rendezéséhez minden feltétel adott, a politikai akaraton kívül. Azt is többször elmondtuk, hogy az egész ágazat rendbetételéhez (a bérekkel, a kórházi adósságokkal együtt) bő ezer milliárdra lenne szükség. Ez az összeg a 2018-as GDP növekmény egyharmada – mondta.   
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke
Fotó: Molnár Ádám / Népszava

Az orvosi kamara követelései

Az érdekképviseletekkel egyeztetett kötelező minimális béreket tartalmazó bértábla bevezetése haladéktalanul, de legkésőbb az ütemezés szerint. A bértábla valamennyi orvos számára azonosan kötelező legyen tekintet nélkül arra, hogy gyógyító munkáját kórházban, járóbetegellátóként, vagy az alapellátásban orvosként, fogorvosként végzi! No para! Tisztességes, értéktartó és kiszámítható fizetésért akarunk dolgozni, érdemi lépéseket követelünk ehhez a döntéshozótól a paraszolvencia megszüntetésére. Nem majd, hanem MOST! Nyugdíjas korú kollégáink, munkatársaink méltatlan, diszkriminatív helyzetét szüntessék meg. Azonos jogokat és feltételeket bármely más nyugdíjas munkavállalóval!

Levelet írtak a pénzügyminiszternek a fogorvosok is

Karászi Zsolt és Kárász Anikó társaik nevében ismét levelet írtak ezúttal Varga Mihály pénzügyminiszternek jelezték nyomatékosan: nem tudnak tovább várni. Mint írták: mintegy 3500 alap- és szakellátó fogorvos nem tud. és nem is akar a szakmunkásokat is megszégyenítő 2-3 ezer forintos órabérét dolgozni. A piaci ár töredékéért, 320 Ft-ért fogat húzni, 1700-2000 Ft-ért tömést készíteni, valamint számos beavatkozást nulla forintért, a saját költségén végezni. „Tisztességes bért és megélhetést, és ehhez megfelelő finanszírozást követelnek. A közfinanszírozott fogorvosi szolgálatok a jelenlegi finanszírozási keretek között elértek ahhoz a kritikus határhoz, ahol már nem csak a praxisokban dolgozó szakemberek egzisztenciája, hanem a mindennapi betegellátás biztonsága is veszélyeztetve van. Abban az esetben, ha az alapellátást végző fogászatok finanszírozásában záros határidőn belül nem lesz érdemben változás, látva az egyeztető tárgyalások eddigi sikertelenségét, helyzetük reménytelenségét, újabb nyilvános érdekérvényesítési akció várható a fogorvosi szakma részéről" - írták.

Szerző
Frissítve: 2019.06.18. 11:38