Salvini keménykedése miatt elszigeteli magát Róma az EU-ban

Publikálás dátuma
2019.06.19. 10:30
Salvini és Pompeo Washingtonban
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Fontos posztok nélkül maradhat Itália az Európai Unióban. Mindez Matteo Salvini belügyminiszter agresszív politikájának az eredménye.
Megvalósult Matteo Salvini álma. Az olasz belügyminisztert, a jobboldali populista Liga elnökét hétfőn, hosszadalmas lobbizások után, Washingtonban fogadta Michael Pompeo külügyminiszter. Bár Donald Trump nem volt jelen, így is Salvini nagy álma valósult meg, hiszen a jelenlegi amerikai vezetés nagy csodálója. Meg is jegyezte, hazája akar az Egyesült Államok legnagyobb európai szövetségese lenni.
Salvini azzal büszkélkedett, Trump menekültpolitikáját ülteti át a gyakorlatba, bár amint egy interjúban közölte, a családok szétválasztását a maga részéről nem támogatja. Trump kommunikációját a külvilággal szinte lemásolja, csak nüansznyi különbségek vannak e tekintetben kettejük között: míg Trump a Twitteren döbbenti meg folyamatosan a világot, Salvini különösen az Instagramon aktív, szinte lépést sem tesz anélkül, hogy ne posztolna magáról valamilyen képet. Az olasz belügyminiszter nagyon tevékeny, no nem tárcavezetői minőségében, hírek szerint idén még a 20 napot sem töltött a római minisztériumban, mert – ahogy fogalmaz – ő a nemzetével akar együtt lenni.
Bár a közvélemény-kutatások egyelőre Salvinit igazolják, hiszen a Liga népszerűsége 35 százalék körüli, néha azért a folyamatos PR-kampány és az önfényezés mellett nem ártana az ország ügyeivel is foglalkoznia. Bár tavaly decemberben Olaszország elkerülte az Európai Bizottság túlzottdeficit eljárását, most rosszabb a helyzet, mert egyértelmű, hogy nem tudja teljesíteni akkori 2019-re vonatkozó vállalásait: a GDP 2,04 százalékára tervezett hiánya a 2,40 százalékot is meghaladhatja. Ezért egyre komorabb fellegek gyülekeznek Itália ege felett, a túlzottdeficit eljárás elkerülésére mind csekélyebb az esély. Giuseppe Conte miniszterelnök ugyan azt közölte, nem hajlandó a nevét adni egy ilyen szégyenhez, a koalíciós partnerek, a Liga és az Öt Csillag Mozgalom (M5S) csak abban állapodtak meg, hogy nem hajlandóak pótköltségvetést elfogadni. Salvini pedig ragaszkodik az adócsökkentésekhez, mert szerinte így felgyorsul a belső fogyasztás és a hiány is csökkenni fog, szakértők szerint azonban ez a metódus még a világ egyetlen országában sem működött, s nem valószínű, hogy a hatalmas adóssághalmot maga előtt gördítő Róma lenne az üdítő kivétel. A kormánykoalíció tagjai mintha élveznék is, hogy folyamatosan packáznak az Európai Bizottsággal, ennek azonban az lesz a következménye, hogy az ország teljesen elszigetelődik, méghozzá a lehető legrosszabb időszakban, akkor, amikor el kell osztani az Európai Unió legfontosabb posztjait. A „casting” fontos szakaszhoz érkezik, hiszen csütörtökön és pénteken erről tanácskoznak Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfői. Jelenleg három fontos posztot is olasz személyiség tölt be: Antonio Tajani az Európai Parlament elnöke, Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Mario Draghi pedig 2011 óta az Európai Központi Bank elnöke. Kizárt, hogy a posztok elosztása után Olaszország megőrizné ily mértékű befolyását, az a valószínűbb, hogy mindent elveszít. Salvini az európai parlamenti választás előtt 19-re húzott lapot, azt remélte, hogy akár az általa fémjelzett populista frakció az Európai Néppárténál (EPP) is erősebb lesz. Orbán Viktor kormányfő is az olasz belügyminiszterhez dörgölőzött abban a reményben, hogy az EPP a populistákkal fog össze, ezzel a magyar miniszterelnök európai befolyása is jelentősen nő. Az eredményt ismerjük, a terv nem vált valóra. Salvini frakciója 73 képviselővel múlt héten alakult meg, így csak az ötödik legnagyobb képviselőcsoport az övék, a Zöldeké mögött. Több párt, így a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) nem is volt hajlandó csatlakozni ehhez a szövetséghez. Salvini arrogáns uniós politikája azonban már a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalmat is mind jobban zavarja. „Olaszország elszigetelődése fenyeget” – fejtette ki a Politicónak az M5S egyik illetékese. A párt nem annyira unióellenes, mint a Liga, bár ez nem mindig köszön vissza a Beppe Grillo által alapított tömörülés kommunikációjában. A "csillagosok" EP-stratégiáját sem koronázta sok siker. Az M5S önálló, az EU megújítását szorgalmazó pártcsalád létrehozása mellett kardoskodott, de eddig csak a brit Brexit párt részvétele tűnik biztosnak, miközben a frakció megalapításához hét ország 25 képviselőjére van szükség.
Bár a jelenlegi olasz kormány tekintélye meglehetősen csekély az Unióban, illetve Berlinben és Párizsban, Salviniék étvágya igen nagy, s fontos gazdasági posztot akarnak megkaparintani a jövendő Európai Bizottságban. Hírek szerint a versenyjogi, vagy a kereskedelmi portfólióról van szó. Ám valószínűtlen, hogy meg is kapják, amit akarnak abban a helyzetben, amikor Róma folyamatosan szembe megy az EU költségvetési előírásaival. Ezzel a kabinet is tisztában van, ezért két nagyágyúnak nevezhető olasz biztosjelölt nevét emlegetik: a kabinet Giovanni Tria olasz gazdasági- és pénzügyminisztert, vagy Enzo Moavero Milanesi külügyminisztert küldheti Brüsszelbe. Mindkettőjük személye Brüsszel számára is elfogadható. Ám igazi technokratákról van szó, akik nem Salvini szíve csücskei. Más források szerint az első számú jelölt a Salvinihez közel álló Guglielmo Picchi, aki a Politico szerint kiváló kapcsolatokat ápol az amerikai republikánusokkal. Az M5S az olasz biztos jelölésének jogát átadta a Ligának, vélhetően nem önszántából, hanem azért, mert az EP választáson mintegy feleannyi voksot szerzett, mint Salvini pártja. Ugyanakkor már az M5S-nél is látják, hogy a Liga agresszív fellépésével csak az ellenkező hatást éri el. „Az is elképzelhető, hogy olasz szakértő nélkül marad az Európai Központi Bank végrehajtó bizottsága, s ezt a veszteséget nem tudná elviselni az eurózóna harmadik legnagyobb gazdasága” – figyelmeztetett Antonio Zennaro, az M5S képviselője. Még nagyobb bajba kerülhet Róma, ha az EPP spitzenkandidatját, Manfred Webert választják meg az Európai Bizottság elnökének. Közismert ugyanis, hogy Berlin mennyire kritikus a jelenlegi olasz kormány politikájával kapcsolatban. Jelenleg minden jel arra vall, hogy a római kabinet maradék befolyását is elveszti az EU-ban, s Salvini mintha nem is zavartatná magát emiatt.

Hiánycikk lehet az Egyesült Államokban a Biblia, a kínai importvámok miatt

Publikálás dátuma
2019.06.19. 10:29
Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock
Amennyiben Trump betartja fenyegetéseit, jelentősen megdrágulhat a könyv, amely a legnagyobb példányszámban kelt el a világon.
Amennyiben Donald Trump még súlyosabb büntetővámokat vet ki a Kínából az Egyesült Államokba exportált árucikkekre, jelentősen megdrágulhatnak a Bibliák Amerikában – írja a 444 a Bloomberg cikke alapján. A cikk amerikai könyvpiacon tevékenykedő nyomdák nyilatkozataira támaszkodva az írja, ha Kínából nem érkeznek Bibliák, akkor 
hiánycikk lesz ez a könyv az Egyesült Államokban, ugyanis nincs amerikai nyomda, amely ki tudná szolgálni a belföldi igényt.

Az amerikai Bibliák túlnyomó többségét ugyanis Kínában nyomtatják, Trump új termvezett vámjai pedig súlyosan érintenek minden nyomdai terméket. Az amerikai elnök ahhoz kötötte feltételeit, hogy
Hszi Csin-ping kínai elnök hajlandó-e külön találkozni vele, és teljesíteni követeléseit a hétfőn kezdődő G20 csúcstalálkozón

Szerző

Boris Johnson: senki nem akar megállapodás nélküli Brexitet

Publikálás dátuma
2019.06.19. 07:37

Fotó: Oliver Berga / AFP/DPA
A keményvonalas Brexit-tábor frontembere szerint ettől függetlenül erre is fel kell készülni.
Boris Johnson szerint sem ő, sem a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségére pályázó többi jelölt nem törekszik arra, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül, rendezetlen módon lépjen ki az Európai Unióból. Johnson - a tory keményvonalas Brexit-tábor frontembere - a BBC televízió kedd esti vitaműsorában vett részt azzal a másik négy utódjelölttel együtt, aki a vezetőválasztási folyamat kedden tartott második frakciószavazási fordulója után versenyben maradt.  A második fordulóban - amelyben a 313 fős alsóházi konzervatív frakcióból minimum 33 képviselő voksára volt szükség a bennmaradáshoz - Boris Johnson a mezőny élén végzett 126 szavazattal.  Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter 46, Michael Gove környezetvédelmi miniszter 41, Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter 37, Sajid Javid belügyminiszter éppen 33 szavazatot gyűjtött. Az alsóházi szavazás után, kedd este tartott BBC-vitaműsorban - amelyben a jelöltek több néző videókapcsolaton át feltett kérdéseire válaszoltak - Johnson kijelentette:
senki nem akar megállapodás nélküli, rendezetlen Brexitet, de a helyes eljárás az, ha az ország erre a lehetőségre is felkészül.

Jeremy Hunt ezzel egyetértett, de kijelentette: ha ő lesz a következő brit miniszterelnök, és úgy látja, hogy a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig semmi esély a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított kilépési feltételrendszer módosítására, akkor ő kész lenne megállapodás nélkül kivezetni az országot az Európai Unióból. Sajid Javid is azt a véleményét hangoztatta, hogy az október 31-i Brexit-határidőt tartani kell. „Szükség van egy határidőre, mivel ez mindenki figyelmét a feladatra összpontosítja” – fogalmazott.
Johnson szerint az október 31-i határidő „egyértelműen tarható”, és be is kell tartani, mivel Nagy-Britannia a kilépés eredeti, március végi határidejét már elszalasztotta, és még egy halasztás esetén a közvélemény egyre nagyobb értetlenséggel szemlélné, hogy mi történik.

Michael Gove ugyanakkor kijelentette: az önkényesen kijelölt határidők általában a szándékolttal ellentétes hatásúak. Hozzátette: ha őt választják a Konzervatív Párt következő vezetőjévé és így a következő brit miniszterelnökké, nem tartaná problémának az október 31-i Brexit-határidő „néhány napos” túllépését, ha csak ennyi hiányozna az új Brexit-megállapodáshoz.
„A futballmérkőzéseken is néha a hosszabbításban lövik a győztes gólt”

–fogalmazott a környezetvédelmi miniszter. Jeremy Hunt külügyminiszter megismételte azt a korábban is hangoztatott nézetét, hogy megfelelő brit javaslat esetén az Európai Unió hajlandó lenne újratárgyalni a Brexit-egyezménycsomagot. 
Az Európai Bizottság azonban többször is határozottan leszögezte, hogy nem lehetséges a kilépési egyezségről folytatott, a feltételrendszert rögzítő megállapodás novemberi aláírásával lezárt tárgyalások újraindítása.

Rory Stewart, a leginkább EU-párti vezetőjelölt volt az egyetlen a kedd esti vitában, aki - eddig is vallott álláspontjához híven - határozottan kizárta a megállapodás nélküli Brexitet. A nemzetközi fejlesztési miniszter szerint „károkat okozna és felesleges lenne” a rendezetlen kilépés az EU-ból. Hozzátette: versenytársai nem tudják megmagyarázni, hogy miképp léptetnék ki az országot megállapodás nélkül az unióból a londoni parlament hozzájárulása nélkül.
Az alsóházi képviselők többsége egyértelműen ellenzi a megállapodás nélküli Brexitet, és ezt az elmúlt hetekben több szavazáson is kifejezésre juttatta.

Szerző
Frissítve: 2019.06.19. 16:59