Elítélték a nőt, aki összefirkálta az országzászló tartóját a Kossuth téren

Publikálás dátuma
2019.06.19. 10:29
Nem először firkálják össze a zászlórudat
120 ezres büntetés kapott. A végzés nem jogerős, az ügy tárgyaláson folytatódik.
Pénzbüntetést szabott ki a bíróság arra a nőre, aki a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség szerint az országzászló tartóját festékkel beszennyezte.  A vádirat szerint a nő 2017. április 12-én, az esti órákban, az V. kerület, Kossuth téren tartott demonstráción vett részt, amely során az Országházzal szemben található országzászló tartójához, azt
festékkel beszennyezte, valamint azon filctollal feliratokat helyezett el, és ezzel 50 ezer forintot el nem érő kárt okozott.

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a nő ellen falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás vétsége miatt emelt vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon és indítványozta, hogy a bíróság a tárgyalást mellőzve hozzon büntetővégzést. 
A bíróság büntetővégzésében a vádlottal szemben 120.000,- Ft pénzbüntetést szabott ki.

A végzés nem jogerős, ellene a vádlott és védője tárgyalás tartását kérték, így az ügy tárgyaláson folytatódik.
Szerző
Témák
tüntetés

„Bárcsak mi is itt laknánk” - a fóti gyermekváros egyáltalán nem olyan, amilyennek kormányközelben leírják

Publikálás dátuma
2019.06.19. 09:20

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Több száz állami gondozott gyermek ünnepelte a nyár kezdetét a fóti Károlyi István Gyermekközpontban – ha a kormányon múlik, most utoljára.
Ha igaz lenne az, amit a kormányközeli lapok, tévék, szakállamtitkárok, minisztériumi közlemények állítanak, akkor Fót szívében egy lerobbant, túlzsúfolt, nyomasztó, a világtól elzárt gyermekintézetet kellett volna találnunk. Ehelyett mintha egy színes mesevilágba csöppentünk volna: a fóti gyermekközpontnak helyet adó Károlyi-kastély több tízhektáros, ősfás parkját hétfőn és kedden piros-, kék- és fehértetős pavilonok, kisebb-nagyobb ugrálóvárak, léggömbök tarkították, a kastély előtti füves területen felállított színpadon szinte folyamatosan élő zene szólt. Idén hetedik alkalommal rendezték meg ugyanis a fóti nyárköszöntő gyermekfesztivált, ahova az ország számos pontjáról érkeztek látogatók – leginkább más gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél élő gyerekek, fiatal felnőttek, akiket érkezésükkor ajándékcsomagokkal fogadtak vendéglátóik. A kétnapos rendezvény során számtalan kreatív és játékos programban vehettek részt, a kincskereséstől kezdve az íjászaton és kenuzáson át a horgászversenyig. A programokon való részvételért a fesztivál fizetőeszközéül szolgáló „fabatkákat” szerezhettek a gyerekek, amiket aztán édességre, játékra, ruhára válthattak be. A vendégek gyalogosan vagy Csacsi-taxival, az szamárfogaton is bejárhatták a hatalmas területet. – Bárcsak mi is itt laknánk – sóhajtotta egy kisebb gyermekcsoporthoz tartozó, hat-hét év körüli kislány az őt kézen fogva kísérő nevelőnőnek, miközben a horgászverseny izgatott résztvevőit szemlélték a halastavon átívelő hídról. 
A több mint hat évtizede működő fóti Károlyi István Gyermekközpont az egész országban egyedülálló. De nemcsak a kora és a gyerekfesztiválhoz hasonló programok miatt, hanem azért is, mert itt kezdték meg először a nagy szociális intézmények „kiváltását”. A korábban gyermekvárosként ismertté vált intézményben több száz gyermek élt, ma már csak néhány tucat kiskorút gondoznak itt, nagy részük speciális vagy különleges igényű, például valamilyen pszichés vagy mozgásszervi megbetegedésben szenved. A Károlyi-kastélyban már hosszú ideje nem laknak gyerekek, az országban itt építettek először nyolcfős, családias lakóotthonokat.
A gyerekek már nem a kastélyban, hanem ilyen különálló épületekben laknak
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2017 elején mégis azt jelentette be: felszámolják a fóti gyermekközpontot. Az azóta napvilágot látott indokok és érvek azonban folyamatosan ellentmondanak a valóságnak. A gyermekotthon egyáltalán nem „tömegszerű” és egyáltalán nem elmaradott. A kis létszámú lakóotthonok teljes körűen akadálymentesítettek, barátságos, családias hangulatúak, és mindennel fel vannak szerelve, amire a gyerekeknek csak szükségük lehet. Kétágyas, igazi gyerekszobákban élnek, van számítógép, lapostévé, konyha, fürdőszoba, mosókonyha. – Olyanok vagyunk, mint egy kis család – fogalmazott az egyik nyolcfős csoportot felügyelő gondozónő. Mint mondta, nem akarnak, de idejük sincs arra gondolni, mikor döntenek úgy „a hivatalban”, hogy máshova költöztetik a gyerekeket. Az eddig ismert tervek szerint a kalocsai, zalaegerszegi és egy budapesti intézmény kerülhet szóba. Noha a kormány már idén felszámolná a gyermekközpontot, a közvéleményt és az érintetteket nem tájékoztatják. Ehelyett inkább tíz évre titkosították a terveket, állandó bizonytalanságban tartva a dolgozókat és a gyerekeket. A gyermekközpont fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján ugyan kitörő lelkesedéssel számolt be a nyárköszöntő fesztiválról, de annak megszervezését és lebonyolítását egy forinttal sem támogatta – tudtuk meg a központ dolgozóitól. A rendezvényt alapítványok és magánemberek adományaiból sikerült megtartani. Ám amióta kiderültek a kormány szándékai, az adományok száma és mértéke is csökkent, így az idei fesztivál büdzséje is soványabb lett a korábbi évekhez képest. Ennek ellenére mindent megtettek azért, hogy a gyerekek maradandó élményeket szerezhessenek.
– Ami most a gyermekközponttal történik, az se nem gyerekbarát, se nem családbarát – mondta az intézmény egyik önkéntes segítője, aki korábban több évtizedig dolgozott gyermekvédelmi területen. Hangsúlyozta: a folytonosság nagyon fontos a gyerekek, s különösen a valamilyen tartós betegséggel küzdő gondozottak életében, a Fótról történő elköltöztetésük szerinte szakmailag nincs megfelelően átgondolva. Minden évben meglátogatja a fóti gyermekfesztivált Vári Zsolt festőművész is, aki egykori „intézetisként” szívén viseli az állami gondozott gyerekek sorsát, egyebek mellett alkotótáborokat szervez, képzőművészeti pályázatokat hirdet számukra. Idén három értékes kerékpárt adományozott a gyermekközpontnak, amiket a záróeseményen sorsoltak ki a gyerekek között. Fótról azt mondta: olyan körülményeket, amilyenek a Károlyi István Gyermekközpontban a gyerekek rendelkezésére állnak, szerinte más gyermekotthon nem nagyon tud biztosítani.

Petíció a Gyermekváros megmentéséért

Aláírásgyűjtést indított a fóti Károlyi István Gyermekközpont bezárása ellen az aHang Platform. A platform korábban az otthonápolási díj emelésért küzdő civilek hangját erősítette fel, több tízezer aláírással ellátott petíciót küldve a döntéshozóknak. Most azt írják: „a jelek szerint az otthon bezárása, lakóinak elköltöztetése nem a gyermekekért történik, hanem az intézménynek otthont adó területet, benne pedig a kastélyt szeretné hasznosítani a kormány. Nem engedhetjük, hogy ez megtörténjen! Semmilyen gazdasági érdek nem lehet fontosabb az államra bízott gyermekek sorsánál! Ne veszélyeztessék a fóti Károlyi István Gyermekközpont kis lakóinak életét!” A petíciót a terjed.ahang.hu oldalon lehet aláírni. 

Szerző
Frissítve: 2019.06.19. 11:17

Legalább 10 ezer ember hiányzik itthon a vendéglátásból, miközben 200 ezeren külföldön dolgoznak

Publikálás dátuma
2019.06.19. 08:40

Fotó: Röhrig Dániel
Németországban, Ausztriában, Angliában a hazai fizetés kétszeresét keresik a dolgozók és ezen az áfacsökkentés sem segít.
Nem tudják kigazdálkodni a hazai vendéglátóhelyek és szállodák a nyugat-európai színvonalú béreket, ezért a turizmusból az elmúlt években rengeteg szakember ment ki külföldre. Egy szobalány például itthon jobb helyeken is csupán nettó 170-180 ezer forintot vihet haza, külföldön viszont csaknem kétszer ennyit, 1000-1200 eurót kaphat. Ausztriában, Németországban és Angliában így ma akár 200 ezer magyar is dolgozhat az ágazatban – mondta érdeklődésünkre Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Szerinte ez az egyik fő oka a hazai turizmus-vendéglátásban évek óta erősödő munkaerőhiánynak. Azt, hogy pontosan hány ember hiányzik, arról nincsen pontos statisztika – már csak azért sem, mert az ágazatban még mindig igen jelentős a fekete foglalkoztatás. A KSH adatai szerint az idei első negyedévben a teljes nemzetgazdaságban már több mint 80 ezer álláshely volt betöltetlen, ebből 2810 a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban. Ezek azonban csak a lejelentett hiányok. Flesch Tamás szerint valójában minimum 10 ezren hiányoznak az ágazatból, a nyári szezon kezdetén pedig még ennél is több embert keresnek. A legnagyobb hiány szobalányokból van, hiszen ezt a munkát kevéssé fizetik meg, így azután a lehetséges jelöltek külföldön vagy éppen itthon, de más ágazatokban helyezkednek el. A turizmus amúgy is folyamatos versenyben van a kereskedelemmel a munkaerőért: a szakképzettséget nem igénylő munkákat a dolgozók ott vállalják el, ahol éppen többet fizetnek érte. A másik komoly kihívást a jó szakácsok megtalálása jelenti. Ha egy ügyetlen, de kedves pincér viszi ki az ételt, abból még nem lesz probléma, de ha a szakács nem tud jól főzni, abból már igen – jelezte Flesch Tamás, hogy bizonyos munkakörökben nem lehet lejjebb adni az elvárásokat. A vendéglátásban tavaly már 5 százalékra csökkentette a kormány az áfát - igaz, egyúttal bevezették a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást is -, mégpedig azzal a céllal, hogy a visszamaradt pénzből emeljék a béreket. Flesch Tamás szerint ez részben meg is történt: a kisebb vendéglőkben kevésbé, de a szállodák éttermeiben érezhetően nőttek a fizetések. Nagyjából fele-fele arányban béremelésre, illetve fejlesztésekre fordították a kedvezményt. A KSH adatai szerint egy év alatt csaknem 14 százalékkal emelkedtek a bérek a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás ágazatban. Ám ez az idén márciusban még mindig csupán nettó 156 ezer forintot jelentett, ami csaknem 100 ezer forinttal marad el a nettó átlagkeresettől. Ezek a számok persze valószínűleg nem a valóságot tükrözik, hiszen a vendéglátásban a fizetések jelentős részét még mindig zsebbe fizetik. Flesch Tamás szerint egy felszolgáló ma már 300 ezer forintot is megkeres, a szakácsok 300-500 ezer forintot visznek haza. A Balatonnál ennél sokkal többet kell fizetni, hiszen az alig hat hetes szezonra még nehezebb munkaerőt találni. Ezek a bérek ugyanakkor még mindig messze elmaradnak a nyugat-európai fizetésektől. A kormány nemrég úgy döntött: jövőre a szálláshely-szolgáltatások 18 százalékos áfáját is 5 százalékra csökkenti. Flesch Tamás bízik abban, hogy ebből ismét jut majd bérfejlesztésre. Úgy vélte: az idei év munkaerő tekintetében ismét nagyon nehéz lesz, ugyanakkor középvezetőtől fölfelé már kezdenek hazajönni külföldről a szakemberek.  

A feketefoglalkoztatás fellegvárai

Több mint 7 ezer vendéglátásban dolgozót ellenőrzött tavaly a munkaügyi hatóság: 70 százalékuknál találtak is valamilyen szabálytalanságot. Csaknem minden hatodik dolgozót feketén foglalkoztattak – derül ki a Pénzügyminisztérium jelentéséből. A munkáltatók gyakran a megengedett heti vagy napi munkaidőn túl is dolgoztatták a munkavállalókat, amit hiányosan vezetett vagy hamis munkaidő-nyilvántartással igyekeztek leplezni. 

Szerző