Előfizetés

Naponta 1000 gyerek hal meg higiéniai hiányosságok miatt

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.19. 13:00

Fotó: Ton Koene/Picture-Alliance / AFP
Világszerte több mint kétmilliárd ember nem jut hozzá tiszta ivóvízhez és mintegy négymilliárdnak nincs lehetősége megfelelő mellékhelyiséget használni – közölte az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Genfben.
A szervezetek biztos ellátottság alatt a nem szennyezett és a lakóhelyen bármikor és közvetlenül elérhető ivóvizet és az ürüléket folyamatosan eltávolító mellékhelyiségeket értik. Ezt megkülönböztetik a minimális ellátottságtól, amely esetében védett vízforrás áll rendelkezésre a lakóhelytől legfeljebb 30 perces gyalogútra, a víz azonban nem tiszta teljes bizonyossággal. Minimális ellátottságnál bár vannak mellékhelyiségek, amelyeket nem kell más családokkal megosztani, az ürülék eltávolítása nem megoldott. 
„A vízhez való hozzáférés nem elegendő. A szegény és vidéki területeken élő gyereket és családokat az a veszély fenyegeti, hogy elhanyagolják őket. A kormányoknak pénzt kell invesztálniuk ezekbe a területekbe, hogy megszűnhessenek a gazdasági és földrajzi szakadékok” – mondta el Kelly Ann Naylor, az UNICEF munkatársa. 
Az ENSZ szerint naponta csaknem ezer öt év alatti gyerek hal meg olyan betegségben, amelyet szennyezett ivóvíz, nem megfelelő wc vagy hiányos higiénia okozott. Az ENSZ egyik célja, hogy 2030-ra a Föld teljes lakossága számára rendelkezésre álljon tiszta és megfizethető ivóvíz, valamint megfelelő mellékhelyiségek.
„Ha az országok nem tesznek nagyobb erőfeszítéseket, olyan betegségekkel kell továbbra is együtt élnünk, amelyeket már régóta csak a történelemkönyvekből kellene ismernünk”

 – véli Maria Neira, a WHO munkatársa. Ilyen betegségek a tífusz, a hepatitisz-A, a kolera és más hasmenéses betegségek, mint a férgesség vagy a bakteriális szemgyulladás.
Az ezredforduló óta a minimális ellátottság területén mutatkozott fejlődés. Ma már 1,8 milliárddal több ember jut hozzá kevesebb mint 30 perc alatt vízhez, mint 20 éve. 2,1 milliárddal nőtt azok száma, akiknek olyan latrina áll rendelkezésére, amelyet nem kell más családokkal megosztania. De még mindig 785 millió embernek kell lemondania ivóvíz területén a minimális ellátottságról is, a mellékhelyiségek tekintetében kétmilliárd embernek.

Greta Thunberg: A gazdagok felelősek a klímaváltozásért, többet kell tenniük ellene

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.19. 10:58

Fotó: HERBERT PFARRHOFER / AFP
Az emberiség tehetős részének többet kell tennie a klímaváltozás ellen – jelentette ki Greta Thunberg svéd környezetvédelmi aktivista egy stockholmi konferencián tartott beszédében, amelynek szövegét kedden hozták nyilvánosságra.
A 16 éves aktivista lány szerint a világ leggazdagabb embereinek tíz százaléka felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának csaknem feléért. Greta Thunberg ezt a múlt hét végén egy, a svéd fővárosban rendezett Brilliant Minds (Brilliáns elmék) elnevezésű konferencián mondta. A fiatal svéd lány hangsúlyozta, nem az olyan országok, mint Mozambik, Banglades vagy Kolumbia lakói felelősek az éghajlatváltozásért, hanem az olyan hatalmasok – politikusok, hírességek és üzletemberek –, akik gyakran magánrepülőgépekkel utaznak. Thunberg mindent átfogó szemléletváltást követelt annak érdekében, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius fok alatti szintre lehessen szorítani.
A fiatal svéd lány egy évre felfüggeszti tanulmányait, hogy teljes figyelmét éghajlatvédelmi kampányának szentelhesse. Az általa szervezett péntekenkénti klímasztrájkok, valamint a különböző konferenciákon és és csúcstalálkozókon való részvétele nem volt különösebb kihatással iskolai bizonyítványára: tizennégy tantárgyból jeles, háromból jó értékelést kapott. 
„Ha nem sztrájkoltam és utaztam volna annyit, minden tantárgyból jelest kaptam volna. Ennek ellenére megérte” – mondta Thunberg a Dagens Nyheter című svéd lapnak.
Greta Thunberg és az általa alapított Fridays For Future (Péntekenként a Jövőért) nevű mozgalom kapta idén az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet legrangosabb kitüntetését, a Lelkiismeret Nagykövete-díjat. A korábbi díjazottak között van Václav Havel néhai cseh elnök, Nelson Mandela, a Dél-Afrikai Köztársaság egykori elnöke és emberi jogi harcos, Malala Juszufzai, a nők oktatási jogaiért küzdő pakisztáni aktivista, Aj Vej-vej kínai képzőművész, a kanadai őslakosok jogaiért küzdő mozgalom és Alicia Keys énekesnő is. Thunberget Nobel-békedíjra is jelölték.

Újrahasznosítja hulladékának 80 százalékát egy japán város

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.18. 12:12

Fotó: KAZUHIRO NOGI / AFP
Kamikacu vezetésének célja, hogy 2020-ra a szemét 100 százalékát feldolgozzák.
A Japán nyugati részén fekvő városka 1500 lakója maga szállítja a szemetet a helyi hulladékgyűjtőbe, ugyanis Kamikacuban nincs szemétszállítás.
"Igen, ez bonyolult, de jóval tudatosabb lettem a környezetet illetően azóta, hogy egy éve ide költöztem"

- mondta egy 39 éves lakos az AFP francia hírügynökség tudósítójának, amikor leadta szemétét a hulladékközpontban.

Külön-külön gyűjtenek be mindent a fogkefétől a párnáig, a műanyag zacskókat és palackokat kimosva, megszárítva kell elhelyezni a kategóriák szerinti tucatnyi gyűjtőládába. Ha valami nem a jó ládába kerül, a lakosoknak kell szétválogatni és a megfelelő konténerbe helyezni. A városvezetés célja, hogy 2020-ban már semmi ne kerüljön a szemétégetőbe.
Kamikacuban 2000-ben be kellett zárni az egyik szemétégetőt, mert nem felelt meg az emissziós előírásoknak. A városkában csak egy égető maradt, az azonban nem tudott megbirkózni az összegyűlt hulladékkal. Nem volt pénz új égető építésére, de arra sem, hogy másik településen lévő használatáért fizessenek.
"Azt gondoltuk, ha nem tudjuk elégetni a szemetet a városban, akkor újrahasznosítjuk. Olcsóbb, mint égetni"

- magyarázta Szuga Midora, az önkormányzat illetékese.

 2017-ben a városka 286 tonna szemetet termelt, ennek 80 százalékát újrahasznosították, ez jóval több mint a 20 százalékos országos átlag. Japánban a hulladék többsége szemétégetőbe kerül, mivel a szigetország hegyvidéki területei nem alkalmasak hulladéktárolásra. Igaz a japánok kevesebb hulladékot termelnek, mint a legtöbb fejlett ország, de ők termelik az Egyesült Államok után a legtöbb műanyag hulladékot. 
Korábban ennek egy részét külföldre, leginkább Kínába szállították újrahasznosításra, de azóta, hogy Peking betiltotta a műanyag hulladék importját, újrahasznosításra váró hulladékhegyek gyűltek fel Japán számos térségében. 2018-ban a japán kormány célul tűzte ki, hogy 2030-ra negyedével csökkenti az évente termelt 9,4 millió tonna műanyaghulladékot.