Átadták Budapest díszpolgári címeit

Publikálás dátuma
2019.06.19. 13:41

Fotó: Népszava
Korda Györgyöt és Darnyi Tamást is kitüntették, az elismerést posztumusz ítélték oda Antall Józsefnek és Mindszenty Józsefnek.
Tarlós István főpolgármester átadta Budapest díszpolgári címeit a Fővárosi Közgyűlés szerdai ünnepi ülésén. Az elismerő címben nyolcan részesültek, akik „a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be”, és „kiemelkedő teljesítményükkel Magyarországnak, Budapestnek dicsőséget szereztek”. Díszpolgári címet kapott Béres Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas színművész, Csókay András idegsebész, Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó, Hargitay András Európa- és világbajnok úszó, Kállai Kiss Ernő klarinétművész és Korda György előadóművész. Az elismerést posztumusz ítélték oda Antall Józsefnek és Mindszenty Józsefnek. Tarlós István a szabadság napján tartott ünnepi ülésen, a kitüntetések átadása előtt úgy fogalmazott: „ma egyszerre ünnepeljük a szovjet csapatok távozásának évfordulóját, városunkat és annak legkiválóbb polgárait”.
Szerző

Wagneri időtlenség

Publikálás dátuma
2019.06.19. 11:30

Fotó: Csibi Szilvia / Müpa
A nibelung gyűrűje című operatetralógiájának gazdagságára is fény derül a Müpában, miközben különös hangsúlyt kap az egyik örök kérdés, megéri-e mindent feláldoznunk a hatalomért.
Wotan, mint a sokistenhívő vallások istenei, nem a legfőbb mozgató, nem az egyedüli, a legnagyobb hatalom. Még várának felépítéséhez is mesterembereket, igaz, mitikus lényeket, óriásokat kell fogadnia, akikkel kicsinyes alkut köt. A főisten és társainak halála nem jár a világ pusztulásával, az Istenek alkonya végén a Gibichungok csak nézik a műsort, mint a moziban. Hatalommal, pénzzel, nővel, vagy ezek megfelelően adagolt keverékével bárki megvehető. Az eredetileg felkínált nő, a szerelem –az ifjúság istennője, Freia - helyett az óriások is beérik fizetségül az arannyal -, és a hatalmat jelentő gyűrűvel – bár annak jelentőségéről nem tudnak. A gyűrű nyújtotta hatalommal azonban nem tudott mit kezdeni az annak titkának tudatában lévő Alberich sem, hisz az eleve csakis elátkozott lehet. Mert az valójában csak önmagáért való, nem jó semmire, a törpe még egy hawaii nyaralásra sem fizetett be, csak a nibelungokat dolgoztatta tovább. Bár pénz és hatalom valójában egy, ezért lehet szükség mértéktelen anyagiakra. Az az erő, amit birtokolt, pedig lehet, hogy mindenható, hiszen a gyűrű bosszúja végül képes az istenek végét is okozni. Wotan tehát főisten, de van nála nagyobb hatalom is, ezért lenne szüksége a gyűrűre, amely - úgy tudja, úgy tudjuk - abszolút uralmat biztosítana neki. Próbálkozása a megszerzésére elbukik: mint Fischer Ádám a tetralógia első estéje előtti estén levetített – tíz éve készült - filmben elmondja, a Ring erről szól, hogy a hatalom, mivel az önmagában nem jó semmire, a szükségszerű bukáshoz vezet. 
Ez az az időtlen mondanivaló, mely a Wagner-mű rétegei legmélyén megfogható. Legfőbb erénye a Müpa-beli koncerttermi előadásának, amely 11 éve mutatkozott be először, hogy a szereplők közti nagyon is aktívan működő emberi viszonyok bemutatására helyezi a hangsúlyt, ezáltal eltávolítja a gondolatilag leszűrhető tanulságoktól. Wagner is azt mondta, maga a dráma pusztán szövegként nem érthető teljes valójában, a zenével együtt válik igazán teljessé. Fischer Ádám aprólékosan kidolgozott mindent zenekarával, ami ahhoz szükséges, hogy a teljességét értsük: minden, szó szerint minden árnyalatot ki tudtak a zenészek fejezni; akár pianissimóban akár fortissimóban és ami legalább ilyen fontos, végig nagyon is szép hangzásokkal. Szilárd alapokat kap tehát az egészen kiváló nemzetközi énekesgárda, hogy azt, amit érthetően deklamálva - ez Fischer elsődleges elvárása volt velük szemben - el kell tudni énekelniük, és színészileg el kell tudniuk játszani, megvalósíthassák. Hogy sokan közülük még ténylegesen is nagy hangok voltak, annak külön örülhettünk. Az említett film utáni beszélgetésben Schörghofer megemlítette, a rendezés annak idején szemtelenségével kívánt hatni. Ezt fokoznia a most bemutatott felújításban már nem lett volna értelme: a részletekben, a vetítésekben egyfajta időtlenségre helyeződött át a hangsúly, a víz, a tűz, a föld és a levegő hangsúlyosabb megjelenítésével. A filmbeli megjelenítésekben és a néma táncosok mozgásában sok érdekes – hozzáadott - megfigyelni valót kaptunk, amiért érdemes volt megőrizni az eredeti alapkoncepciót, amely pontosan az emberi viszonyok örök érvényű megmutatása volt. Zene és színház itt ritka, időtlen érvényű egységben találkozott.    Wagner: A nibelung gyűrűje Nemzetközi énekesgárda A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Díszlettervező, rendező: Hartmut Schörghofer Művészeti vezető, karmester: Fischer Ádám Müpa június 13-16.  június 20.-23.

Négy magyar művészt is kitüntetnek

Fischer Ádámnak, Fischer Ivánnak, Kurtág Györgynek és Marton Évának  ítélték a Kennedy Center Művészeti Arany Medálját. Az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban működő Kennedy Központ 2005 óta ítéli oda a Gold Medalin the Arts nevű kitüntetést olyan személyeknek, akik kiemelkedő pályafutásuk révén a világ legjelentősebbjei közé tartoznak, és maguk is inspirációként hatnak a nemzetközi művészeti életben.   

Szerző

A természet tánclépései - David Attenborough újabb csodája

Publikálás dátuma
2019.06.19. 10:00

Fotó: Netflix
Attenborough sorozata világ fennmaradó csodáit ünnepelve mutatja meg mit kell megőriznünk, hogy biztosítsuk az emberiség és a környezet virágzását.
A klímaváltozás, és a műanyag-szennyezettség problémája nem új jelenségek, az utóbbi hónapokban mégis, főként a fiatalok körében, felerősödött a globális klímaváltozás, az egyszer használatos műanyag eszközök elleni, a természeti kincsek megőrzéséért folytatott tiltakozás. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 16 éves svéd Greta Thunberg, „Fridays for Future” (Péntekek a jövőért) című, kezdetben egyszemélyes aktivizmusa mellé immár világszerte, diákok és fiatalok százezrei, - köztük hazánkban is egész osztályok – csatlakoztak. A május 24-én rendezett 2. Globális Klímasztrájkon 131 ország 1851 városa vett részt, a becsült adatok szerint, több mint 1,4 millió tüntető, köztük Budapesten 2-3000 ember vonult utcára. Thunberg, és a Fridays for Future immár az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet legrangosabb kitüntetését, a Lelkiismeret Nagykövete-díjat is megkapta. Az Európai Parlamenti választásokon meglepően nagy arányban növekedett a zöld pártokra leadott szavazatok száma vélhetőleg a legfrissebb, igencsak ijesztő adatokat közlő ENSZ jelentésnek is köszönhető. Szerepet játszhattak ebben az interneten egyre terjedő, az emberi felelőtlenség pusztításába kínok közt belehalt állatokat ábrázoló fotók, az óceánok és tengerpartok megtisztítása mellett elkötelezett civil szerveződések is. Mindez - legalábbis látszólag - néhány fontosabb döntéshozónak is végre felnyitotta a szemét. 
A korhatáros képek és a menthetetlenül pokoli jövőt jósolók tömegében azonban egy új hang is megszólalt. A már jól ismert természettudós, dokumentumfilmes David Attenborough narrálta Our Planet című sorozat ugyanis új oldalról közelít: ahelyett, hogy az elveszett kincseket gyászolná, a természet fennmaradó csodáit ünnepli, és megmutatja, mit kell megőriznünk, hogy biztosítsuk az emberiség és a természet virágzását. Egy bevezető, összefoglaló epizódot követően, hét részben – A jég birodalma, Esőerdők, Sekély tengerek, Füves puszták és sivatagok, Nyílt tengerek, Édes vizek, Erdők - magyarázza el az állatvilág óriásait a legapróbb élőlényekkel, egymással, és az időjárás jelenségeivel egyaránt összekötő, már-már hihetetlennek tűnő összefüggéseket. Minden rész egy újabb kaland, köztük olyan, a dokumentumfilmek történetében is egyedülálló, az állatok természetes élőhelyein forgatott varázslatos felvételekkel, melyek betekintést engednek az állatvilág meghatóan intim pillanataiba is. 
A filmélményt a zeneszerző Steven Price zenei aláfestése fokozza még tovább, aki a pillanatnyi érzések, benyomások megragadásán és felerősítésén túl, jól megkomponált szerzeményeivel emberi tulajdonságokat, személyiséget kölcsönöz a kisebb és nagyobb testű élőlényeknek, ezzel még komikusabbá téve az amúgy is elég mulatságos, és még szívszorítóbbá, az egyébként is nagyon szomorú pillanatokat. Így aztán hol a madarak sajátos tánclépésein, vagy első, kényszeredett zsákmányszerző repülésüket kísérő kiábrándult ábrázatukon való nevetéstől, hol az olyan megrendítő képsoroktól lábad könnybe a néző szeme, mint az olvadó jégtáblák híján egyetlen partszakaszra elképesztő mennyiségben összezsúfolódott, a tömeg elkerülése érdekében magas sziklákra felmászó, aztán onnan a mélybe zuhanó, és hosszú szenvedés után elpusztuló rozmárokról készült felvételek.
S bár a klímaváltozás negatív hatásairól való értekezésben, és a következmények jelentőségének hangsúlyozásában az ilyen és ehhez hasonló drámai felvételek elengedhetetlenek, az Our Planet-ben nem csupán elrettentésként, mint inkább tanulságként jelennek meg. A sorozat minden epizód végén szembesít az emberi pusztítás eddig is óriási, és részben visszafordíthatatlan következményeivel, de hangsúlyozza azt is, hogy a változás a mi kezünkben van, és olyan alternatív megoldásokat ajánl, amelyekkel magunk is hozzájárulhatunk egy minden evilági teremtmény élhetőbb jövőjének megteremtéséhez. A természet többszörösen bizonyított, elképesztő újjáéledési képességére is felhívják a figyelmet, nem mással, mint az egykor gyerekzsivajtól, ma pedig, alig több mint harminchárom évvel az emberiség egyik legnagyobb atomkatasztrófája után madárzajtól hangos Csernobil példájával élve. A kilencedik, bónusz rész már csak hab a tortán, amiben a természetfilmesek az epizódok megszületése mögött rejlő végtelen elkötelezett, több éves munkájába nyerhetünk bepillantást, együtt merülve velük az apróbb hal prédákra leső cápák tucatjai közé, együtt izgulva a bengáli tigrisről készülősikeres felvételekért, együtt sírva a lezuhant és tehetetlenül haldokló rozmárok látványán, néhány pillanat erejéig osztozva sikereiken, és az esetleges kudarcaikon egyaránt.

A Mi Bolygónk

A sorozattal párhuzamosan az alkotók egy weboldalt is létrehoztak, ahol több megközelítésből, köztük a sorozatbeli epizódcímek alapján lebontva adnak további magyarázatot az egyes élővilágok az élet körforgásához elengedhetetlen szerepéről, illetve tanácsokat a környezettudatos életre vonatkozóan. A felvételekből továbbá egy a sorozat minőségének megfelelő album is megjelent, ugyanebben a tematikában, további érdekes tényekkel  és történetekkel szolgálva az olvasóknak, az eddig megvalósult és beváltnak bizonyult nemzetközi gyakorlatokat, példákat is felsorakoztatva.  

Így készült

A nyolc részes természetfilm sorozat nem kevesebb, mint négy év alatt készült el, hatvan országban, összesen 3375 forgatási nap alatt. Hatszáz csapat, több mint kétszáz forgatási kiránduláson, összesen 400 000 órányi önkioldós kameracsapda felvétellel, 6600 drónrepüléssel, 911 tengeren töltött nappal, 2000 óra búvárkodással közösen alkotta meg ezt a lélegzetelállító felvételekből álló fantasztikus gyűjteményt, amely minden perc minden képkockájában a mélytengeri űrlényektől az erdők lombkoronájáig, világunk egy újabb csodáját tárja elénk.

Szerző
Frissítve: 2019.06.19. 10:01