Kezdődhet az MTA kifosztása

Publikálás dátuma
2019.06.19. 14:34

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Pénzt és dolgozókat „csoportosítanak át” az Akadémiától az új állami kutatóhálózathoz.
Több százmillió forintot vonna el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Titkárságától és Létesítménygazdálkodási Központjától is a kormány egy kedden benyújtott, és az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága által még aznap elfogadott határozati javaslat szerint. A pénzeket az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkárságához csoportosítanák át. A kormány azt tervezi, hogy elveszi az akadémiai kutatóhálózatot az MTA-tól és az ELKH-hoz, nagyobb kormányzati felügyelet alá helyezi mind a 15, hazai és nemzetközi szinten is kiváló eredményeket elérő, eddig független kutatóintézetet. Az erről szóló törvényjavaslatot már a jövő héten elfogadhatja a parlament. Szeptember elsejétől pedig már az ELKH Titkársága gyakorolná a kutatóhelyek feletti irányítószervi jogosítványokat. Ehhez az MTA Titkárságától most több mint 157 millió forintot (személyi juttatások, dologi kiadások, beruházások) terveznek elvonni és átcsoportosítani az ELKH Titkárságához, ami 68 fő titkársági dolgozót is átvesz az Akadémiától. Az MTA Létesítménygazdálkodási Központjától pedig több mint 153 millió forintot vonnak el. Utóbbi azért is érdekes, mert az eddigi kormányzati elképzelések szerint a kutatóintézetek épületeit továbbra is ennek a központnak kellene fenntartania sok minden más (például az MTA székház) mellett. – Ez a költségvetési támogatás átcsoportosítása, szóval amit eddig az MTA-nak kellett volna megkapnia a kutatóhálózat fenntartására, azt átcsoportosítják – nyilatkozta lapunknak a határozati javaslattal kapcsolatban Szilágyi Emese, az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója, az Akadémiai Dolgozók Fórumának egyik alapítója. Hozzátette: az számára sem világos, a létesítménygazdálkodás pénzét miért veszik el. – De ebből az egészből az látszik, hogy a kormánynak sem elképzelése, sem eszköze, erőforrása nincs egy új kutatóhálózatot fenntartani. Az alapfeladatok menedzselését sem tudják máshogy elképzelni, mint hogy ugyanúgy és ugyanazok csinálják majd, akik eddig. Csak az a lényeg, hogy elszakítsák az intézeteket az MTA-tól. Bármi áron – fogalmazott a kutató. Kerestük az MTA Kommunikációs Főosztályát is, ahonnan azt a választ kaptuk: a határozati javaslatról lapunktól értesültek, annak tartalmát egyelőre nem kívánják kommentálni. 

Hangfelvételen, ahogy Palkovics mindent megígér az MTA elnökségének

Az Index birtokába jutott két hangfelvétel, amit még 2018-ban, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az MTA közti tárgyalássorozat korai szakaszában rögzítettek. A felvételeken Palkovics László beszél az Akadémia elnökségéhez, és igyekszik megnyugtatni őket, hogy a kormány nem tervezi a kutatóintézetek elvételét az intézménytől, és nem akar beleszólni abba, hogy az ott dolgozók milyen területeken kutassanak. „Egészen biztosan nem akarjuk azt, hogy az Akadémiáról a kutatóintézetek – ahogy ez egyébként más országokban esetleg megtörtént – leválasztásra kerüljenek” – mondja Palkovics a hangfelvételen, ám idén májusban egy "A kormány a kutatóintézetek további működését az Akadémián kívül képzeli el" című sajtóközleményben ennek éppen az ellenkezőjét mondta ki. Ebben a közleményben többek között az is szerepel, hogy „a kutatóintézetek átalakításával kapcsolatban a kormány álláspontja egy éve változatlan.”  A portál megkérdezte az ITM-et, hogy mi történt a felvétel ideje óta, mi indokolta, hogy az ott elhangzott ígéreteknek éppen az ellenkezője történjen. A minisztérium kommunikációs főosztálya válaszában megismételte, hogy a kormány álláspontja egy éve lényegében változatlan, további indoklásként közölték, hogy „a hivatkozott mondatok az egyeztetések elején hangzottak el, azóta a hosszú ideje eredménytelenül zajló folyamatok miatt egyes részleteikben mindkét fél elképzelései módosultak.” Végül leszögezték, hogy az MTA és a kutatóintézetek átalakítása mindenkinek jó, „a magyar gazdaság fenntartható növekedése céljából biztosított többletforrás és annak hatékonyabb felhasználása a hazai kutatók érdekeit és eredményeik jobb hasznosulását szolgálja.”  

Szerző
Frissítve: 2019.06.19. 16:55

Vihar és jégeső jöhet – Már másodfokú riasztásokat adtak ki

Publikálás dátuma
2019.06.19. 14:16

Fotó: Igor Podgornyi / AFP
Éjszakára mérséklődik a zivatartevékenység, de teljesen nem szűnik meg.
A fővárosra és PestBaranyaBács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, FejérGyőr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, SomogyJász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Veszprém megyére is másodfokú riasztásokat adott ki felhőszakadás veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az ország többi részén maradnak az elsőfokú figyelmeztetések.
Az előrejelzés szerint az intenzívebb csapadékgócokban rövid idő alatt 20-50 milliméter, néhol ezt meghaladó csapadék hullhat, illetve nagy méretű jégre és erős széllökésre is van esély. Heves zivatar kialakulásához az Alföldön, illetve középső országrészben mutatkoznak jobb feltételek. A zivatarveszély miatt is az egész országban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.
Éjszakára mérséklődik a zivatartevékenység, de teljesen várhatóan nem szűnik meg. A hőmérséklet délután 26 és 32, késő este 19 és 24 fok között alakul.
Szerző

Vizsgálja az ügyészség Mészárosék vadászatát

Publikálás dátuma
2019.06.19. 14:14
Képünk illusztráció
Fotó: ROBERT SCHLESINGER / AFP
A Mészáros fia által fémjelzett vadásztársaságnak vissza kellett volna adnia a vadászati jogot, ám azt a mai napig nem tette meg.
A jobbikos Magyar Zoltán arról kérdezte Polt Pétert, „Mészárosék a magyar törvényeken kívül esnek-e?”, amelyet a legfőbb ügyész a vadászati jog törvényességének biztosítására irányuló kérelemként értékelt és elbírálásra továbbította a Békés Megyei Főügyészségre – írja a 24.hu. Az ellenzéki politikus kérdésében felidézte, hogy Mészáros még 2016-ban próbálta betenni lábát a bélmegyeri vadászterületekre. A bélmegyeriek azonban bíróságra mentek és nyertek. A Gyulai Törvényszék jogerősen nekik adott igazat, így a Mészáros fia által fémjelzett új vadásztársaságnak már vissza kellett volna adnia a vadászati jogot, ám azt a mai napig nem tette meg – fűzte hozzá. Korábban a HVG azt írta, hogy Mészáros Lőrinc fia azt követően lett a felcsúti vadásztársaság elnöke, hogy távoznia kellett Bélmegyerről.
Szerző
Frissítve: 2019.06.19. 14:25