Nyugati a magyar munkás képzettsége, de már keleten sem versenyképes a bére

A magyar reálbérek a legalacsonyabbak közé tartoznak a 2009 és 2018 közötti időszakot nézve, a kormány pedig "adathamisítással" rontja a szakszervezetek tárgyalási pozícióját.

A magyarországi munkaadók kevesebb munkabért fizetnek, mint amennyit a termelékenység alapján adhatnának - mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerdán Budapesten, a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén. Kordás László hangsúlyozta, hogy

Megszűnt a tárgyalások nyilvánossága és átláthatósága. Arról, hogy az Orbán-kormány hogyan tesz meg mindent, hogy homályban maradjon a magyarországi szegények helyzete, itt ír bővebben a Népszava. Kordás erről úgy nyilatkozott lapunknak: a kormány az adathamisítással a bértárgyalásokon akadályozza a szakszervezeteket, és lehetetlenné teszi, hogy érdemben véleményezzék a költségvetést vagy az adótörvényeket. Ez nem lehet véletlen, tekintve, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég egyenesen azt magyarázta külföldi nagyvállalatoknak: a kormány dolga alacsonyan tartani a béreket. A szakszervezetek azt tervezik, hogy határozottabban fognak küzdeni a közérdekű adatokért.

- fejtette ki a rendezvényen Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Szintén megállapította, hiányoznak a munkaerőpiacra és állami foglalkoztatásra irányadó adatok. Az MKKSZ konszenzusos fórumot szeretne a kormány, az ellenzék, a munkaadók, önkormányzati és munkavállalói érdekszövetségek részvételével - tette hozzá. Véleménye szerint 30 évvel a rendszerváltás után a konszenzus fogalma szinte feledésbe merült, noha - mint mondta - épp az együttgondolkodás vihetné előre a munkavállalók helyzetét.

- tette hozzá Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (European Trade Union Institute, ETUI) munkatársa. A cégek termelékenysége között hatalmas különbség van az országon belül is, a munkakörülmények sok helyen rosszak, folytatta. A magyar mutatók a térségen belül is kedvezőtlenek, a 2009 és 2018 közötti időszak egészét tekintve a magyar reálbérek a legalacsonyabbak közé tartoznak - tette hozzá. Véleménye szerint Magyarország lassan már Romániával, és hamarosan Bulgáriával sem tud versenyezni, az elvándorlásban is csak papíron nem áll rosszul.

A Bérfelzárkózás Magyarországon című rendezvényt meghirdető német Friedrich Ebert Alapítvány a Weimari köztársaság szociáldemokrata elnökének nevét viseli. Magyarországon 1990-ben jelent meg.