Elhunyt Horváth Ádám rendező

Publikálás dátuma
2019.06.19. 18:01

Fotó: Népszava
A Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas rendezőt 89 éves korában érte a halál.
Horváth Ádám 1930. június 4-én született Budapesten. Dédapja Vészi József, a Pester Lloyd főszerkesztője, nagyapja Molnár Ferenc író, apja Horváth Zoltán, a Népszava főszerkesztője volt, anyja második férje, Sárközi György író után Sárközi Mártaként vált ismertté. (Az ebből a házasságból származó féltestvére Sárközi Mátyás Londonban élő író.) A család élete tele van irodalomtörténeti érdekességekkel, szülei kiterjedt baráti köre szintén az értelmiség színe-javából került ki. Gyermekévei a Molnár Ferenc által rájuk hagyott villában teltek, de hatévesen egy esztendőt súlyos beszédhibája miatt a siketnémák és vakok intézetében töltött. 1944-ben a Gestapo lefoglalta a villát, Ádámot Erdei Ferenc tanyájára menekítették. A háború után öccsével együtt három évet töltött Sztehlo Gábor "gyermekköztársaságában", a Gaudiopoliszban, ahol ő volt a kultuszminiszter. Sárközi György halála után anyjuk vitte tovább a Válasz folyóiratot, ami felemésztette a villát, így egy zugligeti szoba-konyhás házban kötöttek ki, amely egyszerre volt irodalmi szalon és menedékhely sokak számára. Apját belekeverték a Rajk-perbe, csak 1956-ban szabadult. 1948-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója volt, de mert fellázadt az oktatás szelleme miatt, egy év múlva kirúgták. 1952-ben sorkatonaként került Forrai Miklós segítségével a Honvéd Együttesbe, leszerelése után is itt maradt, később az együttes karvezetője lett. 1956-ban a forradalom kitörése idején kínai turnén voltak, s hazafelé megtagadtak egy moszkvai fellépést, ezért az együttes nagy részét, így őt is, elküldték. Horváth Ádám 1957-ben került a Magyar Televízióhoz külsősként, előbb Apáthi Imre asszisztense volt, majd a televízió munkatársa, 1959-től pedig rendező. Munka mellett Máriássy Félix tanítványaként elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, ahol 1965-ben kapott diplomát. 1967-től a Magyar Televízió művészeti főosztályának vezető rendezője lett, 1967-ben BBC-, 1968-ban RAI-ösztöndíjas volt, ugyanebben az évben kezdett tanítani a főiskolán televíziós rendezést. 1963-ban ő készítette az első televíziós portréfilmet Székely Mihályról, s ő volt az első színes adás rendezője is 1969. április 5-én. 1983-tól a Magyar Televízió főrendezője és egyetemi tanár, 1990-ben a tévé elnökségének tagja, 1994-95-ben az MTV elnöke volt. 1993-tól a főiskolán a szerkesztő-műsorvezető-riporter szak vezetője, 1994-től nyolc évig rektorhelyettes, 2005-től emeritus professzor volt. A több mint negyven televíziós év alatt háromezernél is több műsort rendezett, s szinte minden műfajban dolgozott. Talán a legismertebb és legnépszerűbb munkája az első magyar teleregény, a Szomszédok, amelynél először hat adásra kérték fel, végül háromszázharminckét rész készült 1999-ig, majd a 2004-ben indult sokban hasonló új sorozata, az Életképek. Főbb rendezései közé tartozik még a Háry János, a Psalmus Hungaricus, A fából faragott királyfi, Verdi Rigolettója. Nevéhez fűződik számtalan komolyzenei műsor és koncert, valamint 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének televíziós rendezése. Munkásságáért 1970-ben Balázs Béla-, 1985-ben Erkel Ferenc-díjat kapott. 1978-ban érdemes művész, 1990-ben kiváló művész lett, rendezői életművéért 1991-ben megkapta a tévékritikusok díját. 2002-ben a XIII. kerület díszpolgárává, 2004-ben a Magyar Televízió örökös tagjává választották. 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes nagysikerű rendezői munkássága elismeréseként.
Frissítve: 2019.06.19. 22:30

Átadták Budapest díszpolgári címeit

Publikálás dátuma
2019.06.19. 13:41

Fotó: Népszava
Korda Györgyöt és Darnyi Tamást is kitüntették, az elismerést posztumusz ítélték oda Antall Józsefnek és Mindszenty Józsefnek.
Tarlós István főpolgármester átadta Budapest díszpolgári címeit a Fővárosi Közgyűlés szerdai ünnepi ülésén. Az elismerő címben nyolcan részesültek, akik „a főváros életében jelentős, meghatározó szerepet töltenek be”, és „kiemelkedő teljesítményükkel Magyarországnak, Budapestnek dicsőséget szereztek”. Díszpolgári címet kapott Béres Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas színművész, Csókay András idegsebész, Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó, Hargitay András Európa- és világbajnok úszó, Kállai Kiss Ernő klarinétművész és Korda György előadóművész. Az elismerést posztumusz ítélték oda Antall Józsefnek és Mindszenty Józsefnek. Tarlós István a szabadság napján tartott ünnepi ülésen, a kitüntetések átadása előtt úgy fogalmazott: „ma egyszerre ünnepeljük a szovjet csapatok távozásának évfordulóját, városunkat és annak legkiválóbb polgárait”.
Szerző

Wagneri időtlenség

Publikálás dátuma
2019.06.19. 11:30

Fotó: Csibi Szilvia / Müpa
A nibelung gyűrűje című operatetralógiájának gazdagságára is fény derül a Müpában, miközben különös hangsúlyt kap az egyik örök kérdés, megéri-e mindent feláldoznunk a hatalomért.
Wotan, mint a sokistenhívő vallások istenei, nem a legfőbb mozgató, nem az egyedüli, a legnagyobb hatalom. Még várának felépítéséhez is mesterembereket, igaz, mitikus lényeket, óriásokat kell fogadnia, akikkel kicsinyes alkut köt. A főisten és társainak halála nem jár a világ pusztulásával, az Istenek alkonya végén a Gibichungok csak nézik a műsort, mint a moziban. Hatalommal, pénzzel, nővel, vagy ezek megfelelően adagolt keverékével bárki megvehető. Az eredetileg felkínált nő, a szerelem –az ifjúság istennője, Freia - helyett az óriások is beérik fizetségül az arannyal -, és a hatalmat jelentő gyűrűvel – bár annak jelentőségéről nem tudnak. A gyűrű nyújtotta hatalommal azonban nem tudott mit kezdeni az annak titkának tudatában lévő Alberich sem, hisz az eleve csakis elátkozott lehet. Mert az valójában csak önmagáért való, nem jó semmire, a törpe még egy hawaii nyaralásra sem fizetett be, csak a nibelungokat dolgoztatta tovább. Bár pénz és hatalom valójában egy, ezért lehet szükség mértéktelen anyagiakra. Az az erő, amit birtokolt, pedig lehet, hogy mindenható, hiszen a gyűrű bosszúja végül képes az istenek végét is okozni. Wotan tehát főisten, de van nála nagyobb hatalom is, ezért lenne szüksége a gyűrűre, amely - úgy tudja, úgy tudjuk - abszolút uralmat biztosítana neki. Próbálkozása a megszerzésére elbukik: mint Fischer Ádám a tetralógia első estéje előtti estén levetített – tíz éve készült - filmben elmondja, a Ring erről szól, hogy a hatalom, mivel az önmagában nem jó semmire, a szükségszerű bukáshoz vezet. 
Ez az az időtlen mondanivaló, mely a Wagner-mű rétegei legmélyén megfogható. Legfőbb erénye a Müpa-beli koncerttermi előadásának, amely 11 éve mutatkozott be először, hogy a szereplők közti nagyon is aktívan működő emberi viszonyok bemutatására helyezi a hangsúlyt, ezáltal eltávolítja a gondolatilag leszűrhető tanulságoktól. Wagner is azt mondta, maga a dráma pusztán szövegként nem érthető teljes valójában, a zenével együtt válik igazán teljessé. Fischer Ádám aprólékosan kidolgozott mindent zenekarával, ami ahhoz szükséges, hogy a teljességét értsük: minden, szó szerint minden árnyalatot ki tudtak a zenészek fejezni; akár pianissimóban akár fortissimóban és ami legalább ilyen fontos, végig nagyon is szép hangzásokkal. Szilárd alapokat kap tehát az egészen kiváló nemzetközi énekesgárda, hogy azt, amit érthetően deklamálva - ez Fischer elsődleges elvárása volt velük szemben - el kell tudni énekelniük, és színészileg el kell tudniuk játszani, megvalósíthassák. Hogy sokan közülük még ténylegesen is nagy hangok voltak, annak külön örülhettünk. Az említett film utáni beszélgetésben Schörghofer megemlítette, a rendezés annak idején szemtelenségével kívánt hatni. Ezt fokoznia a most bemutatott felújításban már nem lett volna értelme: a részletekben, a vetítésekben egyfajta időtlenségre helyeződött át a hangsúly, a víz, a tűz, a föld és a levegő hangsúlyosabb megjelenítésével. A filmbeli megjelenítésekben és a néma táncosok mozgásában sok érdekes – hozzáadott - megfigyelni valót kaptunk, amiért érdemes volt megőrizni az eredeti alapkoncepciót, amely pontosan az emberi viszonyok örök érvényű megmutatása volt. Zene és színház itt ritka, időtlen érvényű egységben találkozott.    Wagner: A nibelung gyűrűje Nemzetközi énekesgárda A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Díszlettervező, rendező: Hartmut Schörghofer Művészeti vezető, karmester: Fischer Ádám Müpa június 13-16.  június 20.-23.

Négy magyar művészt is kitüntetnek

Fischer Ádámnak, Fischer Ivánnak, Kurtág Györgynek és Marton Évának  ítélték a Kennedy Center Művészeti Arany Medálját. Az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban működő Kennedy Központ 2005 óta ítéli oda a Gold Medalin the Arts nevű kitüntetést olyan személyeknek, akik kiemelkedő pályafutásuk révén a világ legjelentősebbjei közé tartoznak, és maguk is inspirációként hatnak a nemzetközi művészeti életben.   

Szerző