Karácsony Gergely: Olyan települést szeretnék, ami egyesíti egy metropolisz pörgését egy kis falu nyugalmával, biztonságával, és jó levegőjével.
Kálmán Olga: Amikor az ember otthont teremt magának, nem egy zugot képzel magának, ahova be tud húzódni, hanem egy biztonságos, tiszta, élhető helyet.
Kerpel-Fronius Gábor: Budapestnek végre egy hosszú távú vízióra van szüksége, fel kell szabadítani az emberek energiáit és 2030-ig újra kell építeni a várost.
Szeretnénk, ha ez a vita picit vitább lenne az előző vitánál – buzdítja a három városvezető-aspiránst Szöllősi Györgyi. A főpolgármester-jelöltek második vitájának moderátora konkrétabb instrukciókat is megfogalmaz, mondván: az ígéretcunami mellé most tegyék oda a forrásokat, árulják el, mit miből finanszíroznának.
Közösségi- és bérlakások
Abban mindenki egyetért, hogy első lépéskét fel kell mérni, hány lakás (és nem csak bérotthon) áll üresen - és ezeket be kell népesíteni. Utóbbi kérdésben Kerpel-Fronius Gábor a legkérlelhetetlenebb, a Momentum embere egyből meg is ígéri, hogy megadóztatja azt (legyen szó önkormányzati vagy magánszemély ingatlanáról) azt az otthont, amelyikben nem lakik senki.
Kerpel-Fronius Gábor 5 ezer önkormányzati bérlakást ígér. Mégpedig úgy, hogy az építtető cégeket kötelezné, hogy a piaci ár feléért adjanak át bizonyos számú otthont a helyhatóságoknak.
Kálmán Olga, a DKáltal támogatott független jelölt szerint simán lehetne építeni tízezer új önkormányzati bérlakást - ehhez az kell, hogy a főváros és a kerületek mindegyike évente száz új otthont húzzon fel. (Nagyjából egy lakás 20 millió forintos költséget jelentene, ez 200 milliárd forint.)
Karácsony Gergely nem korlátozná a lakhatási válság megoldását bérlakásokra, hanem úgynevezett „közösségi” lakásokat is bevonna. Szerinte létre kell hozni az első budapesti lakástársaságot, ez egy fővárosi intézmény lenne – ide kerülnének Budapest üresen álló telkei és házai, ezeket lehetne kedvezményesen átadni ingatlanokat építtető közösségeknek (kvázi: lakószövetkezetnek). Illetve, magyarázta Zugló polgármestere, sok-sok üresen álló lakás tulajdonosa önkormányzatok rendelkezésére bocsáthatná ingatlanát, hogy azokat a kerületek adják albérletbe. Így két ciklus alatt több tízezer otthonra találhatnának a rászorulók. És bizony szükség ennyi otthonra, mert a lakhatási válság nemcsak a szegényeket sújtja a fővárosban, de a középosztály is azzal szembesül, hogy az elszálló ingatlan- és albérletárak miatt képtelen magának megfelelő otthont vásárolni vagy bérelni.
Hajléktalanság
Kálmán Olga szerint az utcán rendnek és tisztaságnak kell lennie, a hajléktalanokat pedig meg kell győzni - praktikusan a civil szervezeteknek -, hogy vonuljanak be a szállókra. Ennek okán a DK által támogatott jelölt ezer új helyet hozna létre a hajléktalanszállókon, és évi 5 milliárd forinttal emelné meg a terület támogatását.
Karácsony Gergely úgy számol, az általa bevezetendő Tiborcz-adóból (a több mint félmilliárd-forintot érő villák tulajdonosaira kivetett sarc) mintegy évi 5 milliárd forint folyna be. Ez a summa a kerületeket gazdagítaná, és lakhatási támogatásra lehetne költeni, többek között a hajléktalanok problémájának megoldására. Zugló polgármestere szerint ebből a pénzből egyrészt sűrűbbre lehetne szőni a szociális védőhálót, így akadályozva meg a kilakoltatásokat – amelyek rendszerint egy tízezer forintos be nem fizetett közüzemi számlával kezdődnek. Ez csökkentené a hajléktalanság "utánpótlását". Másrészt a hajléktalanszállók Karácsony szerint élhetetlenek, így az utcán élőket ezekből a „kaszárnyákból” bérelt szobákba, munkásszállókba, és így tovább kellene elhelyezni, így segítve visszatérésüket a társadalomba. És ebben a folyamatban, figyelmeztetett Karácsony, a fedél nélkül élők is részt vehetnek, hiszen a közhidelemmel ellentéteben a hajléktalanok jó részének van saját jövedelme.
Közlekedés
Kálmán Olga szerint nem tartható állapot, hogy a világ összes használt járművét felvásároljuk, és Budapest roncstemető legyen, ezért kellene lecserélni mintegy ezer buszt elektromos verzióra (egy ilyen tömegközlekedési járgány ára becslése szerint mintegy 160 millió forint). Ráadásul kegyelmi helyzet van, ugyanis - emlékeztetett Kálmán Olga egy áprilisi kormánymondásra - a kabinet amúgy is be akar szerezni 3 ezer elektromos buszt, úgyhogy a főváros majd kér belőle.
Karácsony Gergely szerint a viszonylag gazdag Luxemburg is 2030-ra tervezi tömegközlekedése elektromosítását, azaz a kormány túl nagyot álmodik. És Zugló polgármestere a kabinet adakozási kedvében sem bízik. Azt nem vitatja, hogy a lehető legtöbb elektromos buszt kell szolgálatba állítani, de szerinte sokkal fontosabb a kötött-pályás viszonylatok fejlesztése: például meg kell csinálni Pesten is a fonódó-villamos hálózatot, meg kell hosszabbítani a 3-as metrót, és össze kell kötni az M2-est a hévvel. Forrás pedig akad rá, ironizált Karácsony Gergely, ugyanis a 3-as metró meghosszabbítása annyiba kerül, mint Orbán Viktor dolgozószobája a budai várban. És tényleg: a kormány választási évben 3 milliárd forintot szánt a budapestiek életét jobbító fejlesztésekre, és mintegy száz milliárd forintot a miniszterelnök nünükéire, például a Városliget szétdúlására. Karácsony úgy látja, az az igazi baj, hogy nagyon sokan egyszerűen azért nem használják a budapesti tömegközlekedést, mert drága – például a bérlet többe kerül, mint Bécsben, ahol az emberek háromszor annyit keresnek, mint Budapesten. Így bevezetné a közlekedési alapjövedelmet, aminek lényege, hogy gyakorlatilag felére csökkentené az éves bérlet árát.
Kerpel-Fronius Gábor szerint tényleg le lehetne cserélni mintegy 13 év alatt az elektromos buszokat, de momentán egyelőre ő olyan járgányokat akar, amelyek nem füstölnek az arcába, amikor mögöttük biciklizik. A Momemntum jelöltje egyetért a között-pálya fejlesztésével, ráadásul ő a városon belüli vasútvonalakat is a tömegközlekedés aktív részesévé tenné, hite szerint ugyanis egy klassz menetrend esetén az agglomerációból ingázók szívesen otthon hagynák a kocsijaikat. Továbbá a Momentum elsőbbséget biztosítana a biciklis közlekedésnek a városon belül.
Klímavédelem
Karácsony Gergely úgy kalkulál, Budapesten mintegy 5 négyzetméternyi zöldfelület jut egy lakosra, ami rettentő kevés - szerinte mintegy ezer focipályányi új zöldterületre lenne szükség. Így Csepelen létre kellene hozni egy másik Városligetet, ami kiterjedhetne a Ferencváros rozsdatemetőire is. Az új, óriási közparkot pedig gyaloghidakkal össze lehetne kötni a Margit-szigetel, és kialakulna egy hatalmas, sétálható zöld. Karácsony másik fontos tétele, a fűtési rendszerek és a nyílászárók felújítása. És ha erre a célra az állam nem ad támogatást az energiahatékonysági beruházásokra, akkor is megoldható a probléma: különböző forrásokból kamatmentes hiteleket lehet szerezni, ezekből finanszírozhatóak a költségek - amelyek mégsem terhelik meg a családok költségvetését, ugyanis az említett kölcsönöket a csökkenő rezsi miatt felszabaduló pénzből törleszthetnék.
Kálmán Olga a klímavédelem jegyében a szénmonoxid 77 százalékát kibocsátó fűtési rendszereket alakítaná át. Ennek szellemében minden használható felületet napelemekkel szórna tele, és újraindítaná a panelprogramot, aminek keretében korábban részben szigeteltek blokkházakat, kicserélték a nyílászárókat, és korszerűsítették a fűtési rendszert. (Ezt egyébként uniós forrásokból fedezték, a pályázatokat a kormányzati szervek bírálták át. Kálmán Olga szerint viszont a főváros önállóan is pályázhat ilyen támogatásokra.)
Kerpel-Fronius Gábor szomorúan konstatálta, hogy eddig Budapesten csak télen volt szmogveszély, most már nyáron is gyakorta előfordul. Nem vitatja, hogy a legnagyobb gondot a fűtés okozza, de szerinte mindenképpen át kellene alakítani a közlekedést is. Ennek egyik fontos eleme lenne a „használat arányos útdíj” (értsd: a tarifa nagysága attól függne, ki mennyit használja Budapest belső útjait).
