Karácsony szerint a 3-as metró fejlesztése annyiba kerül mint Orbán dolgozószobája, Kálmán Olga a kormánytól kérne buszokat

Publikálás dátuma
2019.06.19. 20:07

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Másodszor ütköztette elképzeléseit a három főpolgármester-jelölt.
  • Karácsony Gergely: Olyan települést szeretnék, ami egyesíti egy metropolisz pörgését egy kis falu nyugalmával, biztonságával, és jó levegőjével.
  • Kálmán Olga: Amikor az ember otthont teremt magának, nem egy zugot képzel magának, ahova be tud húzódni, hanem egy biztonságos, tiszta, élhető helyet.
  • Kerpel-Fronius Gábor: Budapestnek végre egy hosszú távú vízióra van szüksége, fel kell szabadítani az emberek energiáit és 2030-ig újra kell építeni a várost.
Szeretnénk, ha ez a vita picit vitább lenne az előző vitánál – buzdítja a három városvezető-aspiránst Szöllősi Györgyi. A főpolgármester-jelöltek második vitájának moderátora konkrétabb instrukciókat is megfogalmaz, mondván: az ígéretcunami mellé most tegyék oda a forrásokat, árulják el, mit miből finanszíroznának.

Közösségi- és bérlakások

Abban mindenki egyetért, hogy első lépéskét fel kell mérni, hány lakás (és nem csak bérotthon) áll üresen - és ezeket be kell népesíteni. Utóbbi kérdésben Kerpel-Fronius Gábor a legkérlelhetetlenebb,  a Momentum embere egyből meg is ígéri, hogy megadóztatja azt (legyen szó önkormányzati vagy magánszemély ingatlanáról) azt az otthont, amelyikben nem lakik senki.  Kerpel-Fronius Gábor 5 ezer önkormányzati bérlakást ígér. Mégpedig úgy, hogy az építtető cégeket kötelezné, hogy a piaci ár feléért adjanak át bizonyos számú otthont a helyhatóságoknak. Kálmán Olga, a DKáltal támogatott független jelölt szerint simán lehetne építeni tízezer új önkormányzati bérlakást - ehhez az kell, hogy a főváros és a kerületek mindegyike évente száz új otthont húzzon fel. (Nagyjából egy lakás 20 millió forintos költséget jelentene, ez 200 milliárd forint.)   Karácsony Gergely nem korlátozná a lakhatási válság megoldását bérlakásokra, hanem úgynevezett „közösségi” lakásokat is bevonna. Szerinte létre kell hozni az első budapesti lakástársaságot, ez egy fővárosi intézmény lenne – ide kerülnének Budapest üresen álló telkei és házai, ezeket lehetne kedvezményesen átadni ingatlanokat építtető közösségeknek (kvázi: lakószövetkezetnek). Illetve, magyarázta Zugló polgármestere, sok-sok üresen álló lakás tulajdonosa önkormányzatok rendelkezésére bocsáthatná ingatlanát, hogy azokat a kerületek adják albérletbe. Így két ciklus alatt több tízezer otthonra találhatnának a rászorulók. És bizony szükség ennyi otthonra, mert a lakhatási válság nemcsak a szegényeket sújtja a fővárosban, de a középosztály is azzal szembesül, hogy az elszálló ingatlan- és albérletárak miatt képtelen magának megfelelő otthont vásárolni vagy bérelni.

Hajléktalanság

Kálmán Olga szerint az utcán rendnek és tisztaságnak kell lennie, a hajléktalanokat pedig meg kell győzni - praktikusan a civil szervezeteknek -, hogy vonuljanak be a szállókra. Ennek okán a DK által támogatott jelölt ezer új helyet hozna létre a hajléktalanszállókon, és évi 5 milliárd forinttal emelné meg a terület támogatását. Karácsony Gergely úgy számol, az általa bevezetendő Tiborcz-adóból (a több mint félmilliárd-forintot érő villák tulajdonosaira kivetett sarc) mintegy évi 5 milliárd forint folyna be. Ez a summa a kerületeket gazdagítaná, és lakhatási támogatásra lehetne költeni, többek között a hajléktalanok problémájának megoldására. Zugló polgármestere szerint ebből a pénzből egyrészt sűrűbbre lehetne szőni a szociális védőhálót, így akadályozva meg a kilakoltatásokat – amelyek rendszerint egy tízezer forintos be nem fizetett közüzemi számlával kezdődnek. Ez csökkentené a hajléktalanság "utánpótlását". Másrészt a hajléktalanszállók Karácsony szerint élhetetlenek, így az utcán élőket ezekből a „kaszárnyákból” bérelt szobákba, munkásszállókba, és így tovább kellene elhelyezni, így segítve visszatérésüket a társadalomba. És ebben a folyamatban, figyelmeztetett Karácsony, a fedél nélkül élők is részt vehetnek, hiszen a közhidelemmel ellentéteben a hajléktalanok jó részének van saját jövedelme.

Közlekedés

Kálmán Olga szerint nem tartható állapot, hogy a világ összes használt járművét felvásároljuk, és Budapest roncstemető legyen, ezért kellene lecserélni mintegy ezer buszt elektromos verzióra (egy ilyen tömegközlekedési járgány ára becslése szerint mintegy 160 millió forint). Ráadásul kegyelmi helyzet van, ugyanis - emlékeztetett Kálmán Olga egy áprilisi kormánymondásra - a kabinet amúgy is be akar szerezni 3 ezer elektromos buszt, úgyhogy a főváros majd kér belőle. Karácsony Gergely szerint a viszonylag gazdag Luxemburg is 2030-ra tervezi tömegközlekedése elektromosítását, azaz a kormány túl nagyot álmodik. És Zugló polgármestere a kabinet adakozási kedvében sem bízik. Azt nem vitatja, hogy a lehető legtöbb elektromos buszt kell szolgálatba állítani, de szerinte sokkal fontosabb a kötött-pályás viszonylatok fejlesztése: például meg kell csinálni Pesten is a fonódó-villamos hálózatot, meg kell hosszabbítani a 3-as metrót, és össze kell kötni az M2-est a hévvel. Forrás pedig akad rá, ironizált Karácsony Gergely, ugyanis a 3-as metró meghosszabbítása annyiba kerül, mint Orbán Viktor dolgozószobája a budai várban. És tényleg: a kormány választási évben 3 milliárd forintot szánt a budapestiek életét jobbító fejlesztésekre, és mintegy száz milliárd forintot a miniszterelnök nünükéire, például a Városliget szétdúlására. Karácsony úgy látja, az az igazi baj, hogy nagyon sokan egyszerűen azért nem használják a budapesti tömegközlekedést, mert drága – például a bérlet többe kerül, mint Bécsben, ahol az emberek háromszor annyit keresnek, mint Budapesten. Így bevezetné a közlekedési alapjövedelmet, aminek lényege, hogy gyakorlatilag felére csökkentené az éves bérlet árát. Kerpel-Fronius Gábor szerint tényleg le lehetne cserélni mintegy 13 év alatt az elektromos buszokat, de momentán egyelőre ő olyan járgányokat akar, amelyek nem füstölnek az arcába, amikor mögöttük biciklizik. A Momemntum jelöltje egyetért a között-pálya fejlesztésével, ráadásul ő a városon belüli vasútvonalakat is a tömegközlekedés aktív részesévé tenné, hite szerint ugyanis egy klassz menetrend esetén az agglomerációból ingázók szívesen otthon hagynák a kocsijaikat. Továbbá a Momentum elsőbbséget biztosítana a biciklis közlekedésnek a városon belül.

Klímavédelem

Karácsony Gergely úgy kalkulál, Budapesten mintegy 5 négyzetméternyi zöldfelület jut egy lakosra, ami rettentő kevés - szerinte mintegy ezer focipályányi új zöldterületre lenne szükség. Így Csepelen létre kellene hozni egy másik Városligetet, ami kiterjedhetne a Ferencváros rozsdatemetőire is. Az új, óriási közparkot pedig gyaloghidakkal össze lehetne kötni a Margit-szigetel, és kialakulna egy hatalmas, sétálható zöld. Karácsony másik fontos tétele, a fűtési rendszerek és a nyílászárók felújítása. És ha erre a célra az állam nem ad támogatást az energiahatékonysági beruházásokra, akkor is megoldható a probléma: különböző forrásokból kamatmentes hiteleket lehet szerezni, ezekből finanszírozhatóak a költségek - amelyek mégsem terhelik meg a családok költségvetését, ugyanis az említett kölcsönöket a csökkenő rezsi miatt felszabaduló pénzből törleszthetnék. Kálmán Olga a klímavédelem jegyében a szénmonoxid 77 százalékát kibocsátó fűtési rendszereket alakítaná át. Ennek szellemében minden használható felületet napelemekkel szórna tele, és újraindítaná a panelprogramot, aminek keretében korábban részben szigeteltek blokkházakat, kicserélték a nyílászárókat, és korszerűsítették a fűtési rendszert. (Ezt egyébként uniós forrásokból fedezték, a pályázatokat a kormányzati szervek bírálták át. Kálmán Olga szerint viszont a főváros önállóan is pályázhat ilyen támogatásokra.) Kerpel-Fronius Gábor szomorúan konstatálta, hogy eddig Budapesten csak télen volt szmogveszély, most már nyáron is gyakorta előfordul. Nem vitatja, hogy a legnagyobb gondot a fűtés okozza, de szerinte mindenképpen át kellene alakítani a közlekedést is. Ennek egyik fontos eleme lenne a „használat arányos útdíj” (értsd: a tarifa nagysága attól függne, ki mennyit használja Budapest belső útjait).
Szerző
Frissítve: 2019.06.20. 09:43

Lezárták a Liszt Ferenc repülőteret, több mint egy óráig nem fogadott gépeket Ferihegy

Publikálás dátuma
2019.06.19. 19:33
Illusztráció
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Április óta csak egy futópálya üzemel, szerda este pedig még az sem. Állítólag a 17 milliárdos NER-luxusrepülő is várakozni kényszerült.
Rendkívüli javítási munkákat végeznek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es futópályáján, ezért le kellett zárni a repteret. Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója korábban úgy nyilatkozott, nagyjából egy órás munkáról van szó, és
előreláthatólag 20 óráig egyetlen gép sem tud leszállni a repülőtéren.

A határidőt tudták tartani, valamivel este 8 előtt már újra fogadott járatokat a reptér. A 24.hu egyébként állítja:
a leszállásra várakozó gépek között az OE-LEM lajstromjelű Bombardier, a 17 milliárdos NER-luxusrepülő is feltűnt.

A futópálya betonszerkezete egy ponton meglazult, az elváló betondarab pedig kilyukasztotta a Wizz Air Stockholmból 18.20 órakor érkező Airbus A321-esének kerekét - mondta el az MTI-nek a HungaroControl külkapcsolati és kommunikációs vezetője.
28 gép várakozik a repülőtéren a felszállásra, tíz pedig a környező repülőtereken szállt le.

A reptéren április közepétől csak egy futópálya üzemel, mert a 3,7 kilométer hosszú 2-es futópálya északnyugati (13L jelű) végéhez tartozó műszeres leszállító rendszert korszerűbbre cserélik. A 2-es pályát csütörtökön fogják átadni.
Szerző
Frissítve: 2019.06.19. 21:30

Durva adatok: még mindig nem lehet megélni a minimálbérből

Publikálás dátuma
2019.06.19. 18:41

Egy pár két gyerekkel 275 ezer forintot kellett elköltsön a legalapvetőbb szükségletekre. A Policy Agenda nyilvánosságra hozta a 2018-as előzetes létminimum adatokat.
A jelentős béremelések ellenére még mindig nem érte el az egy főre számított létminimum értékét a hazai nettó minimálbér, pedig ez volt a szakszervezetek egyik legfontosabb célkitűzése az előző kormányzati ciklus végére. Szerdán hozta nyilvánosságra a Policy Agenda a 2018-as előzetes létminimum adatokat, s a számításokból az derül ki: egy aktív, egyedül élő felnőtt szerényen nettó 94 820 forintból tudott megélni tavaly. Ez azt jelenti, hogy ha csak a 91 770 forintos minimálbért kereste meg, minden hónapban le kellett mondania valamilyen alapvető kiadásról, vagy pár ezer forintot máshonnan kellett szereznie és egy fillért nem tudott félretenni. Egy pár két gyerekkel minimálisan 274 978 forintot kellett elköltsön a legalapvetőbb szükségletekre, egy nyugdíjasnak pedig ehhez 85 338 forintra volt szüksége havonta. A Policy Agenda 2016 óta végzi el a számítást szakszervezeti felkérésre, a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) támogatásával, nem véletlen tehát, hogy a cég igazgatója az adatokat a német szociáldemokrata alapítvány szervezésében megtartott Bérfelzárkózás Magyarországon című konferencián ismertette. Kiss Ambrus a Policy Agenda igazgatója hangsúlyozta, hogy nem jutottak hozzá minden szükséges adathoz, mert a KSH egy fontos felmérés eredményeit idén először csak az év végén adja ki. (A most kiszámított létminimum adatok még pontosabbak lehettek volna, ha KSH átad minden adatot.) Ahogyan ma megírtuk, ezt a kutatók szakmai alapon kifogásolják, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László pedig politikai hibának tartja, hogy a kormány egy központi hivatala az eddigi gyakorlattal szakítva csak az őszi bértárgyalások után hajlandó tájékoztatni a munkavállalók képviselőit a dolgozók helyzetét jellemző adatokról. A KSH lapunknak küldött levelében visszautasítja, hogy akadályozná a bértárgyalásokhoz szükséges információk elérését, s arra hivatkozik, hogy idén megújították a „feldolgozási folyamatot”, emiatt csak 2019. november-decemberben publikálják a háztartások kiadásainak 2018-ra vonatkozó adatait, majd hozzátették, hogy havonta közreadják az átlagkeresetek alakulását. Az érdekvédők bizalma azonban már megkopott az ilyen feldolgozott adatokkal kapcsolatban, Kiss Ambrus pedig a konferencián kitért arra is, hogy nem az átlag, hanem a medián bér, a tényleges középérték mutatja meg a valós bérhelyzetet, ám ezt az adatot a statisztikusok csak minden ötödik évben közlik.

A létminimum értékek és a minimálbér alakulása

év / létminimum / 1 főre nettó minimálbér
2015 / 88 016 / 68 775 2016 / 88 619 / 73 815 2017 / 90 450 / 84 778 2018 / 94 820 / 91 770
forrás: Népszava gyűjtés