Előfizetés

Alulmaradt az OTP, más veheti meg a harmadik legnagyobb szlovén bankot

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.06.19. 19:48

Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Az Abanka állami tulajdonban állt, mióta 2014-ben megmentették az összeomlástól, de az EU azt szabta a tőkeinjekció feltételéül, hogy 2019-ig el is adják.
Az Apollo amerikai befektetési alap tulajdonában lévő NKBM bank vásárolhatja meg Szlovénia harmadik legnagyobb bankját, az Abankát - erről döntött szerdán az állami vagyont kezelő szlovén állami holding (SDH). Az Abankára az OTP is tett ajánlatot. Az SDH a szerződés aláírását követően - amely valószínűleg csütörtökön lesz - közöl több információt az értékesítéséi eljárásról, beleértve a tranzakció értékét is.
Az NKBM és az Abanka egyesülését követően a pénzintézet szlovéniai piaci részesedése mintegy 22,5 százalékra, 8,71 milliárd euróra nő.
Az STA szlovén hírügynökség értesülései szerint mindkét pályázó nagyjából 450-500 millió eurót ajánlott az Abankáért, de az Apollo ajánlata volt a magasabb. Mindkét ajánlattevő rendelkezik már bankkal Szlovéniában.
Az Abanka százszázalékos állami tulajdonban állt azóta, hogy a rossz hitelállománya alatt roskadozó pénzintézet 2014-ben állami tőkeinjekciót kapott az összeomlás elkerülésére. Az állami segítségnyújtáshoz szükség volt az Európai Bizottság engedélyére, a tőkeinjekció jóváhagyásának az volt a feltétele, hogy a bankot 2019 közepéig el kell adni.

Mészáros Lőrinc erőműve a fő szennyező

M. I.
Publikálás dátuma
2019.06.19. 19:13

Fotó: Greenpeace
A széntüzelésű egység egymagában a hazai szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felelős.
A kormányfő strómanjaként ismert Mészáros Lőrinc áttételes tulajdonában álló, ma 50 éves fennállását ünneplő Mátrai Erőmű bezárását követelte helyi megmozdulásán a Greenpeace nevű környezetvédő szervezet. Petíciójukat eddig 23 ezren írták alá. Felhívják a figyelmet, hogy a széntüzelésű egység egymagában a hazai szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felelős. Míg engedélyei 2025-ben lejárnak, addig az Orbán-kabinet 2030-ig tervezi a – a második legnagyobbnak számító – hazai áramtermelő működtetését. Az egység Magyarország utolsó szénerőműve. Míg Belgium, Ciprus, Észtország, Izland, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Málta már ma szénmentes, e célt az Egyesült Királyság, Olaszország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Írország, Franciaország, Portugália és Svédország 2022-2030-ig, Németország pedig 2038-ig érné el. Mivel a hazai átlaghőmérséklet a világátlagnál nagyobb ütemben nő, a kormánynak gyors, érdemi lépésekkel kell megvédenie a lakosságot és természeti kincseinket a klímakatasztrófától – idézik Perger Andrást, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányfelelősét. A szakember ennek kapcsán lapunknak úgy vélte: ahhoz, hogy eséllyel csatlakozzunk az EU 2050-es, száz százalékos szén-dioxid-mentesítési céljához, a 2030-ra szóló, 1990-es alapon számolt, 40 százalékos mérséklési vállalásunkat legalább 55 százalékra kellene emelni. Ezt a Mátrai Erőmű bezárása nagy mértékben segítené, hisz az ipar rendszerváltás utáni összeomlása miatt már ma eleve 30 százalék felett állunk. Mindezek kapcsán megjegyzendő: a Mátrai Erőmű azt tűzte ki maga elé célul, hogy 2030-ra szénblokkjait más típusú – például napelemes - egységekre cserélve megőrzi piaci helyzetét.

A korszerű ingatlanokat keresik, de abból kevés van

V. A. D.
Publikálás dátuma
2019.06.19. 18:51
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Csak lassan javul a lakások energiafogyasztása, az ingatlanok többsége továbbra is korszerűtlennek mondható - derül ki az ingatlan.com Lechner Tudásközpont adatain, illetve több mint 417 ezer ingatlanhirdetés statisztikáin alapuló elemzéséből. A lakások és házak értékesítése vagy kiadása előtt energiatanúsítványok készülnek, ezek pedig pontos képet adnak a forgalomképes ingatlanállomány energiahatékonyságáról is. Eszerint tízből nyolc lakás energetikailag átlagos vagy gyenge besorolású. Az elmúlt három évben ugyanakkor 20-ról 23 százalékra nőtt a korszerű vagy annál is jobb energetikai besorolású ingatlanok aránya, míg az átlagos besorolásúaké 38-ról 48 százalékra emelkedett. Eközben a legkevésbé energiahatékony lakóingatlanok aránya 42 százalékról 29 százalékra mérséklődött. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondja: a legkorszerűbb ingatlanok száma és aránya csak lassan növekszik, miközben az érdeklődők 60 százaléka a korszerű vagy annál is jobb energetikai besorolású ingatlanokat keresi. Ezekből viszont kevés van a piacon. Balogh László szerint javíthat a helyzeten, hogy az idei évben 20-25 ezer olyan lakás is megépülhet, amely az energiahatékonyság terén nagyságrendekkel felülmúlja a jelenlegi használtlakás-állományt. Mivel pedig jövőre várhatóan kevesebb lakásberuházás indul, mint a korábbi években, több szakember és kapacitás juthat majd a lakásfelújításokra. A júliusban induló falusi csok keretében támogatás igényelhető a meglévő ingatlanok felújítására is, ami főként a kistelepülések ingatlanainak minőségét javíthatja. Az uniós szabályok szerint 2021-től egyébként minden új lakásnak közel nulla energiaigényűnek kell lennie. Az azonban több évtizedbe is telhet, amíg a legkevésbé energiahatékony lakóingatlanok kiszorulnak az ingatlanpiacról.