energia;klímaváltozás;áramtermelés;Mészáros Lőrinc;

- Mészáros Lőrinc erőműve a fő szennyező

A széntüzelésű egység egymagában a hazai szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felelős.

A kormányfő strómanjaként ismert Mészáros Lőrinc áttételes tulajdonában álló, ma 50 éves fennállását ünneplő Mátrai Erőmű bezárását követelte helyi megmozdulásán a Greenpeace nevű környezetvédő szervezet.

Petíciójukat eddig 23 ezren írták alá. Felhívják a figyelmet, hogy a széntüzelésű egység egymagában a hazai szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felelős. Míg engedélyei 2025-ben lejárnak, addig az Orbán-kabinet 2030-ig tervezi a – a második legnagyobbnak számító – hazai áramtermelő működtetését. Az egység Magyarország utolsó szénerőműve. Míg Belgium, Ciprus, Észtország, Izland, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Málta már ma szénmentes, e célt az Egyesült Királyság, Olaszország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Írország, Franciaország, Portugália és Svédország 2022-2030-ig, Németország pedig 2038-ig érné el. Mivel a hazai átlaghőmérséklet a világátlagnál nagyobb ütemben nő, a kormánynak gyors, érdemi lépésekkel kell megvédenie a lakosságot és természeti kincseinket a klímakatasztrófától – idézik Perger Andrást, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányfelelősét.

A szakember ennek kapcsán lapunknak úgy vélte: ahhoz, hogy eséllyel csatlakozzunk az EU 2050-es, száz százalékos szén-dioxid-mentesítési céljához, a 2030-ra szóló, 1990-es alapon számolt, 40 százalékos mérséklési vállalásunkat legalább 55 százalékra kellene emelni. Ezt a Mátrai Erőmű bezárása nagy mértékben segítené, hisz az ipar rendszerváltás utáni összeomlása miatt már ma eleve 30 százalék felett állunk.

Mindezek kapcsán megjegyzendő: a Mátrai Erőmű azt tűzte ki maga elé célul, hogy 2030-ra szénblokkjait más típusú – például napelemes - egységekre cserélve megőrzi piaci helyzetét.