Mészáros Lőrinc erőműve a fő szennyező

Publikálás dátuma
2019.06.19. 19:13

Fotó: Greenpeace
A széntüzelésű egység egymagában a hazai szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felelős.
A kormányfő strómanjaként ismert Mészáros Lőrinc áttételes tulajdonában álló, ma 50 éves fennállását ünneplő Mátrai Erőmű bezárását követelte helyi megmozdulásán a Greenpeace nevű környezetvédő szervezet. Petíciójukat eddig 23 ezren írták alá. Felhívják a figyelmet, hogy a széntüzelésű egység egymagában a hazai szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felelős. Míg engedélyei 2025-ben lejárnak, addig az Orbán-kabinet 2030-ig tervezi a – a második legnagyobbnak számító – hazai áramtermelő működtetését. Az egység Magyarország utolsó szénerőműve. Míg Belgium, Ciprus, Észtország, Izland, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Málta már ma szénmentes, e célt az Egyesült Királyság, Olaszország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Írország, Franciaország, Portugália és Svédország 2022-2030-ig, Németország pedig 2038-ig érné el. Mivel a hazai átlaghőmérséklet a világátlagnál nagyobb ütemben nő, a kormánynak gyors, érdemi lépésekkel kell megvédenie a lakosságot és természeti kincseinket a klímakatasztrófától – idézik Perger Andrást, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányfelelősét. A szakember ennek kapcsán lapunknak úgy vélte: ahhoz, hogy eséllyel csatlakozzunk az EU 2050-es, száz százalékos szén-dioxid-mentesítési céljához, a 2030-ra szóló, 1990-es alapon számolt, 40 százalékos mérséklési vállalásunkat legalább 55 százalékra kellene emelni. Ezt a Mátrai Erőmű bezárása nagy mértékben segítené, hisz az ipar rendszerváltás utáni összeomlása miatt már ma eleve 30 százalék felett állunk. Mindezek kapcsán megjegyzendő: a Mátrai Erőmű azt tűzte ki maga elé célul, hogy 2030-ra szénblokkjait más típusú – például napelemes - egységekre cserélve megőrzi piaci helyzetét.
Szerző

A korszerű ingatlanokat keresik, de abból kevés van

Publikálás dátuma
2019.06.19. 18:51
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Csak lassan javul a lakások energiafogyasztása, az ingatlanok többsége továbbra is korszerűtlennek mondható - derül ki az ingatlan.com Lechner Tudásközpont adatain, illetve több mint 417 ezer ingatlanhirdetés statisztikáin alapuló elemzéséből. A lakások és házak értékesítése vagy kiadása előtt energiatanúsítványok készülnek, ezek pedig pontos képet adnak a forgalomképes ingatlanállomány energiahatékonyságáról is. Eszerint tízből nyolc lakás energetikailag átlagos vagy gyenge besorolású. Az elmúlt három évben ugyanakkor 20-ról 23 százalékra nőtt a korszerű vagy annál is jobb energetikai besorolású ingatlanok aránya, míg az átlagos besorolásúaké 38-ról 48 százalékra emelkedett. Eközben a legkevésbé energiahatékony lakóingatlanok aránya 42 százalékról 29 százalékra mérséklődött. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondja: a legkorszerűbb ingatlanok száma és aránya csak lassan növekszik, miközben az érdeklődők 60 százaléka a korszerű vagy annál is jobb energetikai besorolású ingatlanokat keresi. Ezekből viszont kevés van a piacon. Balogh László szerint javíthat a helyzeten, hogy az idei évben 20-25 ezer olyan lakás is megépülhet, amely az energiahatékonyság terén nagyságrendekkel felülmúlja a jelenlegi használtlakás-állományt. Mivel pedig jövőre várhatóan kevesebb lakásberuházás indul, mint a korábbi években, több szakember és kapacitás juthat majd a lakásfelújításokra. A júliusban induló falusi csok keretében támogatás igényelhető a meglévő ingatlanok felújítására is, ami főként a kistelepülések ingatlanainak minőségét javíthatja. Az uniós szabályok szerint 2021-től egyébként minden új lakásnak közel nulla energiaigényűnek kell lennie. Az azonban több évtizedbe is telhet, amíg a legkevésbé energiahatékony lakóingatlanok kiszorulnak az ingatlanpiacról.  
Szerző

Nyugati a magyar munkás képzettsége, de már keleten sem versenyképes a bére

Publikálás dátuma
2019.06.19. 15:16

Fotó: Mint Images / AFP
A magyar reálbérek a legalacsonyabbak közé tartoznak a 2009 és 2018 közötti időszakot nézve, a kormány pedig "adathamisítással" rontja a szakszervezetek tárgyalási pozícióját.
A magyarországi munkaadók kevesebb munkabért fizetnek, mint amennyit a termelékenység alapján adhatnának - mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerdán Budapesten, a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén. Kordás László hangsúlyozta, hogy
a szakszervezeteknek azért nincs és nem is lehet pontos képük a gazdaság helyzetéről, hiszen 2015 óta a kormány korlátozza az alapvető adatok hozzáférhetőségét.

Megszűnt a tárgyalások nyilvánossága és átláthatósága. Arról, hogy az Orbán-kormány hogyan tesz meg mindent, hogy homályban maradjon a magyarországi szegények helyzete, itt ír bővebben a Népszava. Kordás erről úgy nyilatkozott lapunknak: a kormány az adathamisítással a bértárgyalásokon akadályozza a szakszervezeteket, és lehetetlenné teszi, hogy érdemben véleményezzék a költségvetést vagy az adótörvényeket. Ez nem lehet véletlen, tekintve, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég egyenesen azt magyarázta külföldi nagyvállalatoknak: a kormány dolga alacsonyan tartani a béreket. A szakszervezetek azt tervezik, hogy határozottabban fognak küzdeni a közérdekű adatokért.
Magyarországon nincs munkaügyi kormányzás

- fejtette ki a rendezvényen Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Szintén megállapította, hiányoznak a munkaerőpiacra és állami foglalkoztatásra irányadó adatok. Az MKKSZ konszenzusos fórumot szeretne a kormány, az ellenzék, a munkaadók, önkormányzati és munkavállalói érdekszövetségek részvételével - tette hozzá. Véleménye szerint 30 évvel a rendszerváltás után a konszenzus fogalma szinte feledésbe merült, noha - mint mondta - épp az együttgondolkodás vihetné előre a munkavállalók helyzetét.
Közép- és Kelet-Európában a munkaerő képzettsége a nyugatinak felel meg, ám a térség a nemzetközi munkamegosztásban alacsony helyet foglal el, a bérek jelentősen elmaradnak a termelékenység szintjétől

- tette hozzá Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (European Trade Union Institute, ETUI) munkatársa. A cégek termelékenysége között hatalmas különbség van az országon belül is, a munkakörülmények sok helyen rosszak, folytatta. A magyar mutatók a térségen belül is kedvezőtlenek, a 2009 és 2018 közötti időszak egészét tekintve a magyar reálbérek a legalacsonyabbak közé tartoznak - tette hozzá. Véleménye szerint Magyarország lassan már Romániával, és hamarosan Bulgáriával sem tud versenyezni, az elvándorlásban is csak papíron nem áll rosszul.
A Bérfelzárkózás Magyarországon című rendezvényt meghirdető német Friedrich Ebert Alapítvány a Weimari köztársaság szociáldemokrata elnökének nevét viseli. Magyarországon 1990-ben jelent meg.