Emelte növekedési várakozásait a GKI

Publikálás dátuma
2019.06.20. 00:01

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A meglepetésszerű első negyedéves gazdasági növekedés korábbi, márciusi előrejelzése felülvizsgálatára késztette a gazdaságkutatót.
A magyar gazdaság 2019 első negyedévében a várakozásoktól eltérően nem kezdett el lassulni, sőt rekordsebességűre gyorsult - állapította meg a GKI tegnap kiadott elemzésében. Ennek nyomán a cég márciusi előrejelzéséhez képest 3,5 százalékról 4 százalékra emelte GDP-növekedési, 7 százalékról 13 százalékra beruházási és 4 százalékról 4,3 százalékra fogyasztási előrejelzését. A gazdaság túlfűtöttsége következtében a GKI a korábban gondoltnál lényegesen gyorsabb, 3,2 százalék helyett 3,7 százalékos inflációra, s a folyó fizetési és tőkemérleg lényegesen kisebb aktívumára (a GDP 3,2 százaléka helyett csak 1,4 százalékára) számít. A második negyedévtől már szinte biztosan elkezdődik a lassulás - véli a GKI -, aminek oka elsősorban az EU-transzferek növekedésgyorsító hatásának kifulladása, a látványosan gyors bérkiáramlás versenyképességi akadályai, illetve a kivitel bővítésének keresleti és kínálati korlátja lehet. A GKI szerint a kormány folytatja az erőltetett (a konvergencia-program szerint évente legalább 4 százalékos) növekedést célzó gazdaságpolitikáját, amit a versenyképesség javításával kíván megalapozni. Mivel az eddig ismertté vált lépések közül éppen a piaci verseny erősítése – például a gyakran előre sejthető nyertesek és vesztesek rendszerének megszüntetése, a túlcentralizált, lojalitásalapon irányító állam modernizációja – hiányzik, sőt inkább mindezen káros jellemzők kiterjesztése folyik, ennek megvalósulása valószínűtlen - értékeli a folyamatokat a kutatóintézet. A prociklikus fiskális és monetáris politikát mindinkább egy rejtett, nem deklarált, de inflációs kockázatokkal járó gazdaságpolitika korrigálja, illetve egészíti ki. Mivel az EU-ban nem következett be a magyar politikai vezetés által várt markáns (szélső) jobbra tolódás, a magyar kormány érdekérvényesítő képessége – beleértve ebbe az EU-forrásokhoz való jövőbeni hozzáférést is – jelentősen csökkenni látszik. Mindezek alapján a magyar gazdaság kormány által várt 4 százalék körüli növekedési pályája hosszabb távon nem lesz fenntartható - írták. 
Szerző
Frissítve: 2019.06.20. 09:26

Egyesítenék a magyar és a horvát gázhálózatot

Publikálás dátuma
2019.06.19. 19:56

Fotó: KKM/Burger Zsolt / MTI
A magyar és horvát gázhálózatok egyesítése révén töröljék a két állam határán fizetendő szállítási tarifát - javasolta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel folytatott zágrábi tárgyalásai során.
A felvetés háttere, hogy Budapest ugyan elvben támogatja a cseppfolyós formában behajózott, LNG-nek nevezett gáz Krk-szigetre tervezett lefejtőjét - mi több, a beruházó cég negyedét is megvennénk -, a terminálból vásárolható fűtőanyagot hazai cégek a magas szállítási tarifák miatt a horvát fél kérése ellenére sem kívánják előre lekötni. A mostani javaslat elfogadásával ugyanakkor a két állam közösen tárgyalhatna a világ nagy LNG-eladóival is - tette hozzá Szijjártó Péter. Szavai szerint a felvetésre a horvát fél nyitott, így a lehetőséget most munkacsoport vizsgálja. Megjegyzendő: a magyar kormány meglehetős ellentmondásosan viszonyul a horvát beruházási tervhez. Az elmúlt hónapok során Szijjártó Péter - már amikor nem állt szemtől szemben képviselőikkel - egyre csípősebb szavakkal ostorozta "szövetségeseinket", akik - a romániai amerikai-osztrák gáztalálathoz hasonlóan - úgymond késlekednek számunkra az oroszországitól eltérő gázbeszerzési lehetőségeket biztosítani. Olyannyira, hogy Orbán Viktor legutóbbi, ebbéli esélyeinket latolgató rádiónyilatkozatában a horvátországi irányt már meg sem említette. Kétségtelen, hogy a kétoldalú viszonyt továbbra is jelentősen terhelik az INA nevű energiatársaságukat irányító Mol elleni, évtizedes múltú horvát kormánytámadások.

Alulmaradt az OTP, más veheti meg a harmadik legnagyobb szlovén bankot

Publikálás dátuma
2019.06.19. 19:48

Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Az Abanka állami tulajdonban állt, mióta 2014-ben megmentették az összeomlástól, de az EU azt szabta a tőkeinjekció feltételéül, hogy 2019-ig el is adják.
Az Apollo amerikai befektetési alap tulajdonában lévő NKBM bank vásárolhatja meg Szlovénia harmadik legnagyobb bankját, az Abankát - erről döntött szerdán az állami vagyont kezelő szlovén állami holding (SDH). Az Abankára az OTP is tett ajánlatot. Az SDH a szerződés aláírását követően - amely valószínűleg csütörtökön lesz - közöl több információt az értékesítéséi eljárásról, beleértve a tranzakció értékét is.
Az NKBM és az Abanka egyesülését követően a pénzintézet szlovéniai piaci részesedése mintegy 22,5 százalékra, 8,71 milliárd euróra nő.
Az STA szlovén hírügynökség értesülései szerint mindkét pályázó nagyjából 450-500 millió eurót ajánlott az Abankáért, de az Apollo ajánlata volt a magasabb. Mindkét ajánlattevő rendelkezik már bankkal Szlovéniában.
Az Abanka százszázalékos állami tulajdonban állt azóta, hogy a rossz hitelállománya alatt roskadozó pénzintézet 2014-ben állami tőkeinjekciót kapott az összeomlás elkerülésére. Az állami segítségnyújtáshoz szükség volt az Európai Bizottság engedélyére, a tőkeinjekció jóváhagyásának az volt a feltétele, hogy a bankot 2019 közepéig el kell adni.
Témák
Szlovénia OTP