Egyesítenék a magyar és a horvát gázhálózatot

Publikálás dátuma
2019.06.19. 19:56

Fotó: KKM/Burger Zsolt / MTI
A magyar és horvát gázhálózatok egyesítése révén töröljék a két állam határán fizetendő szállítási tarifát - javasolta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel folytatott zágrábi tárgyalásai során.
A felvetés háttere, hogy Budapest ugyan elvben támogatja a cseppfolyós formában behajózott, LNG-nek nevezett gáz Krk-szigetre tervezett lefejtőjét - mi több, a beruházó cég negyedét is megvennénk -, a terminálból vásárolható fűtőanyagot hazai cégek a magas szállítási tarifák miatt a horvát fél kérése ellenére sem kívánják előre lekötni. A mostani javaslat elfogadásával ugyanakkor a két állam közösen tárgyalhatna a világ nagy LNG-eladóival is - tette hozzá Szijjártó Péter. Szavai szerint a felvetésre a horvát fél nyitott, így a lehetőséget most munkacsoport vizsgálja. Megjegyzendő: a magyar kormány meglehetős ellentmondásosan viszonyul a horvát beruházási tervhez. Az elmúlt hónapok során Szijjártó Péter - már amikor nem állt szemtől szemben képviselőikkel - egyre csípősebb szavakkal ostorozta "szövetségeseinket", akik - a romániai amerikai-osztrák gáztalálathoz hasonlóan - úgymond késlekednek számunkra az oroszországitól eltérő gázbeszerzési lehetőségeket biztosítani. Olyannyira, hogy Orbán Viktor legutóbbi, ebbéli esélyeinket latolgató rádiónyilatkozatában a horvátországi irányt már meg sem említette. Kétségtelen, hogy a kétoldalú viszonyt továbbra is jelentősen terhelik az INA nevű energiatársaságukat irányító Mol elleni, évtizedes múltú horvát kormánytámadások.

Alulmaradt az OTP, más veheti meg a harmadik legnagyobb szlovén bankot

Publikálás dátuma
2019.06.19. 19:48

Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Az Abanka állami tulajdonban állt, mióta 2014-ben megmentették az összeomlástól, de az EU azt szabta a tőkeinjekció feltételéül, hogy 2019-ig el is adják.
Az Apollo amerikai befektetési alap tulajdonában lévő NKBM bank vásárolhatja meg Szlovénia harmadik legnagyobb bankját, az Abankát - erről döntött szerdán az állami vagyont kezelő szlovén állami holding (SDH). Az Abankára az OTP is tett ajánlatot. Az SDH a szerződés aláírását követően - amely valószínűleg csütörtökön lesz - közöl több információt az értékesítéséi eljárásról, beleértve a tranzakció értékét is.
Az NKBM és az Abanka egyesülését követően a pénzintézet szlovéniai piaci részesedése mintegy 22,5 százalékra, 8,71 milliárd euróra nő.
Az STA szlovén hírügynökség értesülései szerint mindkét pályázó nagyjából 450-500 millió eurót ajánlott az Abankáért, de az Apollo ajánlata volt a magasabb. Mindkét ajánlattevő rendelkezik már bankkal Szlovéniában.
Az Abanka százszázalékos állami tulajdonban állt azóta, hogy a rossz hitelállománya alatt roskadozó pénzintézet 2014-ben állami tőkeinjekciót kapott az összeomlás elkerülésére. Az állami segítségnyújtáshoz szükség volt az Európai Bizottság engedélyére, a tőkeinjekció jóváhagyásának az volt a feltétele, hogy a bankot 2019 közepéig el kell adni.
Témák
Szlovénia OTP

Mészáros Lőrinc erőműve a fő szennyező

Publikálás dátuma
2019.06.19. 19:13

Fotó: Greenpeace
A széntüzelésű egység egymagában a hazai szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felelős.
A kormányfő strómanjaként ismert Mészáros Lőrinc áttételes tulajdonában álló, ma 50 éves fennállását ünneplő Mátrai Erőmű bezárását követelte helyi megmozdulásán a Greenpeace nevű környezetvédő szervezet. Petíciójukat eddig 23 ezren írták alá. Felhívják a figyelmet, hogy a széntüzelésű egység egymagában a hazai szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felelős. Míg engedélyei 2025-ben lejárnak, addig az Orbán-kabinet 2030-ig tervezi a – a második legnagyobbnak számító – hazai áramtermelő működtetését. Az egység Magyarország utolsó szénerőműve. Míg Belgium, Ciprus, Észtország, Izland, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Málta már ma szénmentes, e célt az Egyesült Királyság, Olaszország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Írország, Franciaország, Portugália és Svédország 2022-2030-ig, Németország pedig 2038-ig érné el. Mivel a hazai átlaghőmérséklet a világátlagnál nagyobb ütemben nő, a kormánynak gyors, érdemi lépésekkel kell megvédenie a lakosságot és természeti kincseinket a klímakatasztrófától – idézik Perger Andrást, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányfelelősét. A szakember ennek kapcsán lapunknak úgy vélte: ahhoz, hogy eséllyel csatlakozzunk az EU 2050-es, száz százalékos szén-dioxid-mentesítési céljához, a 2030-ra szóló, 1990-es alapon számolt, 40 százalékos mérséklési vállalásunkat legalább 55 százalékra kellene emelni. Ezt a Mátrai Erőmű bezárása nagy mértékben segítené, hisz az ipar rendszerváltás utáni összeomlása miatt már ma eleve 30 százalék felett állunk. Mindezek kapcsán megjegyzendő: a Mátrai Erőmű azt tűzte ki maga elé célul, hogy 2030-ra szénblokkjait más típusú – például napelemes - egységekre cserélve megőrzi piaci helyzetét.
Szerző