Kémműhold-felvételek mutatják a Himalája gleccsereinek rohamtempójú olvadását

Publikálás dátuma
2019.06.20. 11:51

Fotó: Josh Maurer/LDEO
Kétszer olyan gyorsan olvadnak a Himalája gleccserei, mint negyven éve – derült ki a hidegháborús kémműholdak felvételeiből.
A Science Advances tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerzői szerint a Mount Everestet is magába foglaló hegylánc jegének nagyjából egy százalékát veszíti el 2000 óta évente.
„Az olvadó jég mennyisége ijesztő, ám ami ennél is félelmetesebb, az az olvadás gyorsaságának a megkétszereződése”

– mondta Josh Maurer, a Columbiai Egyetem Föld Obszervatóriumának gleccserkutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A jégtömege miatt harmadik pólusnak is nevezett Himaláján az 1975-ben mért jég mennyiségének már csak a 72 százaléka látható. 2000 óta évente mintegy 8,3 milliárd tonna olvad el, míg 1975 és 2000 között évente 4,3 milliárd volt az elolvadt jég mennyisége a kutatók szerint.
A himalájai olvadás nem sokat emel a tengerszinten, mivel eltörpül a grönlandi és az antarktiszi olvadás mellett, de a térségben élő embermilliók jelenlegi és jövőbeni vízellátást veszélyezteti - mutatott rá Jorg Schaefer, az egyetem geokémikusa, a tanulmány társszerzője.
„Katasztrófa készülődik a szemünk láttára”

– mondta Schaefer.

Fontos adatok hiányoztak a hegylánc gleccsereiről, amíg Maurer rá nem akadt az egykori kémműholdak sokáig titkosított 3D-s felvételeire, amelyeket nemrég közzétettek az interneten. A képek alapján ki lehetett számítani, mennyi jég volt a Himaláján 1975-ben. Ezután más műholdképek segítségével a 2000-es és a 2016-os jégmennyiséget is kalkulálták. Korábbi kutatások a hegylánc egyes gleccsereit vizsgálták viszonylag rövid időszakokban, ez az első, amelyik 650 gleccser több évtizedes állapotváltozását elemezte - mondta Schaefer.
A tudósok éveken át keresték a gleccserolvadás okait, egyebek mellett vizsgálták a szennyezést és a csapadék változásait. Amikor azonban a hosszú távú adatokból láthatóvá vált a tendencia, megtalálták a fő bűnöst: „világos, hogy ez a hőmérséklet, semmi más nem ilyen fontos” – tette hozzá Schaefer. Maurer számítógépes szimulációval végzett ellenőrzést, a modell pedig ugyanolyan jégolvadást „jelzett előre”, mint amilyen az évtizedek alatt le is zajlott. 
Szerző

A katasztrófák újrakeverik az élővilág lapjait

Publikálás dátuma
2019.06.20. 11:06
Wallis, háttérben a Matterhorn
Fotó: Ruth Tomlinson / AFP
Egyedülálló élőhelyet teremtett számos faj számára a 2003-as svájci tűzvész, amely mintegy 300 hektárnyi hegyi erdőt pusztított el a Valais kantonban lévő Leukban. Amikor újra visszatért az élet a területre, főként a veszélyeztetett fajok telepedtek meg itt.
Halott és elszenesedett fák jelzik a pusztító erdőtüzek nyomát. Az egykor kipusztult erdei területek azonban veszélyeztetett fajokban gazdag helyszínné váltak – írták a Plos One című szaklapban a Sempachban lévő svájci madármegfigyelő intézet és a Berni Egyetem kutatói. 
A tűz után néhány évvel például az igen ritka kerti rozsdafarkú populációjának nagysága egész Svájcban nem tapasztalható méretet öltött – közölte az intézet szerdán. „Tanulmányunkban kimutattuk, hogy veszélyeztetett madárfajok a korábban leégett erdős területeken lényegesen gyakrabban fordulnak elő, mint a le nem égett erdőkben” – mondta Livio Rey szakértő.
A madarak különösen sokat profitálnak a nyitottan maradt felszíni területekből, ahol a rovarok könnyebben elérhetők. De ritka növény- és rovarfajok is szívesen választják új otthonként a korábban leégett területeket. Ami az emberek számára katasztrófa, az számos állat- és növényfaj számára optimális körülményeket jelentő életteret teremthet. Nemcsak az erdőtüzek ilyen katasztrófák, hanem a viharok és az áradások is. Az ilyen „dinamikus folyamatok” az érintett területeken „újrakeverik a lapokat”: visszaszorítják a domináns fajokat és helyet teremtenek a gyengébbek számára, amelyek az ilyen lerombolt területek újbóli betelepítésére specializálódtak – írták a kutatók.
Szerző

Aligátorteknős sétált Pethőhenye utcáján

Publikálás dátuma
2019.06.20. 10:03

Fotó: Facebook/Zalatáj Kiadó
Több mint tíz kilogrammos, fél méternél is nagyobb átmérőjű aligátorteknőst találtak szerdán a Zala megyei Pethőhenyén.
Egy hazafelé tartó asszony vette észre a hatalmas, 50-60 centiméteres páncélátmérőjű állatot, amely az orvos megállapítása szerint egy körülbelül 20 éves aligátorteknős lehet. A nő értesítette a település polgármesterét, akinek sikerült befognia és az autójába tenni az agresszivitásra hajlamos hüllőt. Deák István a Zalatáj című lap online kiadásának azt mondta: az úttesten sétáló, jól fejlett hüllő minden bizonnyal a település határában lévő mocsaras területről mászhatott elő, és feltételezhetően a párja is ott lehet.
A polgármester zárt, biztonságos területre vitte az aligátorteknőst, amely etetéskor elfogadta a felolvasztott fagyasztott halat. Egyelőre nem tudni, mi lesz az egyébként csak engedéllyel tartható állat sorsa, ugyanis – mint a lap honlapján olvasható: „a fővárosi állatkert nem mutatott érdeklődést iránta.”