Magyarország és Szlovákia is feladhatta az ellenállását klímaügyben

Az Euractiv információi szerint a kormányt a németek győzték meg erről.

A csütörtök délután kezdődő brüsszeli EU-csúcson nem csak arról lesz szó, hogy kik legyenek az új főnökei az EU legfontosabb intézményeinek, hanem arról is döntenek a miniszterelnökök és elnökök, hogy vállalják-e, hogy 2050-re klímasemlegessé tegyék Európát, azaz nullára csökkentsék a felmelegedést okozó anyagok kibocsájtását.

Eddig a hétig úgy tűnt, hogy a bátor ambíció, amit az Európai Bizottság még tavaly ősszel javasolt, nem fog átmenni, a V4 csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) például egységesen elutasította a javaslatot. A héten azonban Magyarország és Szlovákia feladhatta az ellenállását – derül ki a 444.hu cikkéből.

A portál az Euractiv információi alapján azt írja, a budapesti kormányt a németek győzték meg erről. Szlovákia átállása összefügghet az új köztársasági elnök, a környezetvédelmi ügyekben elkötelezett Zuzana Caputova hivatalba lépésével is.

Szintén ezen a héten állt át a zöld oldalra Bulgária is, Bojko Boriszov miniszterelnök azt mondta, hogy őt az ENSZ főtitkára telefonon győzte meg. Ezen a héten csatlakozott Írország is a tervet támogató országokhoz, amelyek immár 22-en vannak a 28-ból.

Csehország és Lengyelország ugyanakkor továbbra sem jelezte, hogy támogatnák a 2050-es klímasemlegességet, de a zöld ügyben elkötelezett nyugati szakértők több fórumon is reménykeltőnek nevezték, hogy sikerült megtörni a V4-ek egységes ellenállását.

A portál felidézi: május elején még csak nyolc EU-s ország támogatta a tervet, amit a brüsszeli biztosokon kívül leginkább Emmanuel Macron francia elnök sürgetett. Januárban még Németország is az ellenállók között volt, de két héttel az EP-választás előtt Angela Merkel kancellár bejelentette, hogy meggondolta magát. Azt mondta, hogy „több mint kényelmetlen” látnia a fiatalok tiltakozását, a pénteki klímatüntetéseket, és a német kormány nem teheti meg, hogy nem hallja meg a hangjukat, hiszen az ő jövőjükről van szó. Nagy-Britannia már korábban jelezte, hogy ha ki is lépnek az EU-ból, a maguk részéről 2050-ig elérik a nulla kibocsájtást, míg a nagyobb európai államok közül Olaszország is beadta a derekát idén tavasszal, pedig télen még a római kormány sem támogatta a tervet.