Ortopédiára vihet a nem megfelelő nyári cipő

Publikálás dátuma
2019.06.20. 14:28
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Már szeptemberben talp-, csípő- vagy térdfájdalmat okozhat a túl lapos, keménytalpú papucsok, szandálok nyári viselete.
Ha a cipőnek nincs lábboltozata, rögzítése vagy fűzője, a láb előre-hátra és oldalra is csúszkálhat benne. Az is veszélyes lehet, ha nincs olyan anyag a sarkán, amely elnyelné vagy tompítaná a rázkódást. Ez a sarok mellett az Achilles-ín, a lábujjak és a lábközépcsont fejeinek súrlódásához és akár megterheléséhez vezethet. Gyakran bőrhólyagok, -keményedések, tyúkszemek alakulnak ki – mondta Hegedűs Zsolt, a Duna Medical Center ortopéd szakorvosa.
Lapos talpú cipők viselését követően nagyon gyakori az úgynevezett sarokcsont fájdalom (plantaris fasciitis) kialakulása. A sarok talpi részétől a lábujjakig futó kötőszövetes lemez védi a felette levő idegeket, inakat, ereket, és a feladata a futás közbeni ütődés tompítása is. Komoly problémákhoz vezet, ha sérül. Ha begyullad, minden lépésnél fájdalmat okozhat a talpon és a sarkon. Az érintettek felénél sarkantyú is kialakul, amelyet csak szakorvos tud kezelni.

Váltogassuk!

Mindennapos lapos talpú cipő, flip-flop papucs viselését követően nem ritka, hogy térd- vagy csípőízületi panaszok alakulnak ki. A szeptemberi rendelésen általában sok beteg jelenik meg ismeretlen eredetű talpi panaszok miatt, amelyekért a nyári lábbeli viselet felelős. Ép, nem süllyedt lábboltozat esetén, lúdtalpmentes lábbal lehet ilyen cipőket viselni, de ilyenkor sem folyamatosan.
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A szakorvos az olyan saruk és papucsok viselését ajánlja, amelyeknek a sarkuk 2 és 7 cm között van. Az ennél magasabb sarok már nagyon megbontja a test egyensúlyát és a még nem-teherviselő ízületekre is nagy terhelést irányít. Férfiaknak is a hasonló lábbelik viselése javasolt. Érdemes olyan papucsot, szandált viselni, amelynek nem túl vékony és megfelelően hajlik is a talpa. Nem jó, ha megérezzük, hogy ráléptünk egy kavicsra.

Cipő nélkül

Jó hatású, ha egyenetlen felületen mezítláb sétálunk, de sokaknak ez kényelmetlen lehet. Még egy szép tengerparti séta is megterhelheti a mozgáshoz nem szokott bokaízületeknek, különösen, ha már enyhe fokú kopás vagy gyulladás is van az ízületekben. Ha nem esik jól a mezítlábas séta, akkor nem kell erőltetni – hangsúlyozta az ortopéd orvos. Ha meg is próbáljuk, nem kell túlzásba esni, fokozatosan érdemes hozzászoktatni a talpi izmokat a terheléshez. 
Szerző

A vércukorszint melegben másképp „működik”

Publikálás dátuma
2019.06.19. 14:35

Fotó: NIKLAS HALLE'N / AFP
Évszakok váltásakor és melegben akár a cukorbeteg-terápia módosítására is szükség lehet.
A cukorbetegséggel élők kénytelenek a mindennapjaikat bizonyos szabályok betartása mellett élni, ha  ezeket megszegik, az megmutatkozik a vércukorszintjükben. Ennek értékeit a melegebb időben érdemes gyakrabban ellenőrizni, mert ilyenkor a glükózszint hajlamos ingadozni, jobban kilengeni. Az értékeket célszerű a kezelőorvossal egyeztetni, mert kánikulában más dózisra lehet szükség, mivel ekkor eleve alacsonyabb a vércukor mennyisége – mondta Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa.
A magas hőmérséklet és a nagyobb páratartalom jelentősen megnöveli a hipoglikémia esélyét is, de ha a cukorbeteg betartja az óvintézkedéseket, kivédheti a vércukorszint leesését. Fontos például, hogy a legmelegebb órákban ne menjen napra, a fizikai aktivitást a reggeli vagy az esti órákban végezze, figyeljen oda az étrendjére és lehetőleg kerülje az alkoholfogyasztást. 

Lábra vigyázni

A cukorbetegség egyik szövődménye a diabéteszes láb (neuropátia). Mivel a betegek gyakran nem érzik, amikor valami felsérti a talpukat, fontos, hogy ne járjanak mezítláb és minden este ellenőrizzék lábukat, nincs-e rajta seb. Cukorbetegség esetén még nagyobb szükség van a megfelelő napvédelemre, leégés hatására ugyanis szintén kikerülhet a normál tartományból a glükóz szint, ráadásul ekkor dehidratációval is számolni kell – mondta a szakorvos.
Egy utazás eleve nagy stresszel jár, sok mindenre oda kell figyelni. Cukorbetegség esetén célszerű előtte a kezelőorvossal konzultálni, aki elmondja, mi mindenre kell odafigyelni, mit csináljon vészhelyzetben, hogyan tárolja gyógyszereit, inzulinját, valamint, hogy milyen dózist kell alkalmaznia, ha más időjárási körülmények közé utazik.
Az úgynevezett okosdiabetolgia nagy segítséget jelenthet a cukorbetegeknek. Az online vércukornapló, a szöveti glükózmonitorozás, illetve a telediabetológia különösen nyaralás esetén nyújthat biztonságot, mert kapcsolatban maradhat a beteg és a kezelőorvos - mondta Porochnavecz Marietta.
Szerző

A bokaficamot nem feltétlenül kell műteni

Publikálás dátuma
2019.06.18. 15:15

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
Bokaficamként szokás emlegetni a rándulást és a szalagszakadást is, de egyik esetén sem kell azonnal megműteni a bokát.
A bokaficam, azaz amikor az ízületet alkotó ízfelszínek egymástól elcsúszva rögzülnek, törés nélkül ritka jelenség. Ez, a rövid ideig tartó, a normálistól eltérő irányú elmozdulás a leggyakoribb sportsérülések egyike. Rándulás esetén a szalagok megnyúlnak vagy az ízületi tok megrepedése okoz fájdalmat, szalagszakadáskor pedig az ízületet tartó szalagok sérülnek – mondta dr. Kynsburg Ákos, a Budai Egészségközpont bokasebésze a Népszavának.

Elszakadt?

Gyakran összemosódik a bokaszalagok, illetve az inak szakadásának fogalma is. A szalagok az ízületek stabilitását és mozgásának irányát meghatározó két csontot összekötő kötőszövetes kötegek. Az ízületeket mozgató izmok eredési, illetve tapadási szakaszain lévő inak a mozgatáson túl az ízületek stabilizálásában is szerepet játszanak. Ha a bokaszalag elszakad, de az inak jól működnek, a gyógyulás teljes lehet. Sérült inakkal viszont nehezített a mozgás, és komolyabb sérüléseket is elszenvedhet a boka: elszakadhat a szalag, de akár a csont is törhet.
Körülbelül az ezredfordulóig szalagsérülés gyanúja esetén még úgynevezett tartott felvételt készítettek a bokáról, hogy megnézzék, mennyit billen az ugrócsont a bokavillában. Ha 10 foknál nagyobb volt a két oldal közötti különbség, akkor friss szalagvarratot ajánlottak a betegnek. Ha azonban valaki már ettől, az egyébként igen fájdalmas vizsgálattól vagy a műtéttől ódzkodott, pár hetes gipszrögzítést kapott. Egy kutatás azonban arra az eredményre jutott, hogy a két kezelési mód között a gyógyulás eredményességében nincs különbség, ezért ma már inkább konzervatív módon kezelik a külboka-szalagsérüléseit. A kutatás másik eredménye, hogy a diagnózist úgynevezett halasztott vizsgálattal - 4-7 nappal a sérülés után - a duzzanat, a véraláfutás, illetve a fájdalom és az instabilitás alapján klinikai vizsgálattal is fel lehet állítani, ráadásul nem kevésbé pontosan, mint ultrahangos vagy MR-vizsgálattal – hangsúlyozta a szakorvos.

Hosszadalmas a kezelés

Hétköznapi embereknél ma is inkább konzervatív a kezelés. Általában egy hétig alkalmaznak gipszrögzítést, hogy a sérült boka ne mozogjon, és gyorsabban lemenjen róla a duzzanat. Ezt azzal lehet segíteni, ha a beteg lógatás helyett felpolcolja a lábát, és minél kevesebbet „mászkál”. A kezdeti duzzanat lelohadása után bokarögzítőt vagy stabilizáló tape-t szoktak feltenni. Előbbi egy félig merev ortézis, vagyis rögzítő sín, ami védi a bokát az újabb aláfordulástól és segíti a szalagvégek hegesedését. Orvostól függ, hogy ezt mennyi ideig kell viselni. A sérüléstől számított negyedik vagy ötödik héten már célszerű elkezdeni leszokni róla, hogy az addig kikapcsolt boka körüli izmok és inak, amelyek mozgatják és stabilizálják az ízületet, újra működésbe lépjenek. Ha ez könnyen ment, és a sérülést követő hatodik hét vége körül nincs lényeges panasz (makacs duzzanat, terhelés közbeni vagy esti fájdalom), akkor a szalagszakadás terápiáját le lehet zárni. Ha azonban még fáj, bizonytalan, vagy sokadik ilyen sérülés esetén, fizioterápia javasolt. Az úgynevezett proprioceptív tréninget legalább hat héten keresztül naponta legalább 45 percig kell végezni. Ha sikeres, a páciens egyre nehezebb feladatokat tud megoldani, és a panaszok szűnnek. Ha a kezelés ellenére a beteg további instabilitást érez, javasolt a bokaszalag operációja. Ekkor a meglévő szalagcsonkokat nyitottan vagy artroszkópos technikákkal összevarrják és feszesítik – mondta dr. Kynsburg Ákos. Élsportolóknál friss szalagszakadás esetén érdemes megfontolni az azonnali műtétet, mert bár kevéssel tovább tart a felépülés, nagyobb eséllyel lesz tökéletes a boka stabilitása. 

Megelőzés

Bokasérülésre való hajlam esetén megelőzésként is érdemes a proprioceptív tréninget alkalmazni. Az ügyességi és egyensúlygyakorlatoknak köszönhetően a helyzetértékelő és -stabilizáló funkció egyre jobb, gyorsabb és pontosabb lesz. A bokasebész megjegyezte, 
az egyre bonyolultabb, a kezelés vége felé akár „akrobatikus” elemeket sem nélkülöző tréning olyan, mint a zeneiskolai képzés: hogy a bokánk jól muzsikáljon, a kapott feladatokat otthon naponta gyakorolni kell.

Szerző
Témák
bokasérülés