48,5 millió eurós humanitárius segélyt küld az EU dél-szudáni rászorulóknak

Publikálás dátuma
2019.06.20. 14:57

Fotó: PATRICK MEINHARDT / AFP
Az uniós támogatás elsősorban a legsebezhetőbbek, köztük a polgárháború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült nők és a gyermekek védelmére összpontosít.
Az Európai Unió 48,5 millió euró - mintegy 15,5 milliárd forint - humanitárius segélyt juttat Dél-Szudán legkiszolgáltatottabb csoportjai számára - közölte az Európai Bizottság csütörtökön. Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos közölte, a békefolyamatok előrehaladása ellenére továbbra is nagy szükség van a humanitárius segítségnyújtásra a Dél-Szudánban élők számra.
A közelmúltban ugyanis mintegy kétmillió embernek kellett elhagynia lakóhelyét, és közel hétmillió embernek van közvetlen szüksége sürgősségi élelmiszersegélyre.

Tájékoztatása szerint az uniós támogatás elsősorban a legsebezhetőbbek, köztük a lakóhelyüket elhagyni kényszerült nők és a gyermekek védelmére összpontosít. Jelentős mennyiségű élelmiszersegélyt tartalmaz a rászoruló családok számára, alapvető egészségügyi ellátást tesz lehetővé a nehezen megközelíthető területeken, és segítséget nyújt a járványok megelőzésére fókuszáló erőfeszítésékhez. Emellett oktatási programok létrehozását és működtetését finanszírozza a konfliktusok által érintett területeken élő gyerekek számára.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az unió 2014 óta a csütörtökön megítélt támogatással együtt több mint 551 millió eurós segélyt biztosított Dél-Szudán számára.

Dél-Szudán és Szudán

Dél-Szudán 2011. július 9-én vált függetlenné Szudántól. Az országban 2013-ban kétéves polgárháború robbant ki, amelyben több tízezren vesztették életüket, és csaknem 3 millióan váltak földönfutóvá. Noha a szemben álló felek 2015 augusztusában békemegállapodást írtak alá, az egyezmény nem vetett véget a harcoknak. A békeszerződéssel 2016 júliusában létrehívott egységkormány napok alatt összeomlott, a fővárosban, Jubában heves harcok törtek ki.
A helyzet különben Szudánban sem nyugodt: tavasszal megbukott a korábbi rezsim, helyét egy katonai tanács vette át, melynek emberei június elejétől az ellenük tüntető civilekre vadásznak, áldozataikat megerőszakolják, megkínozzák és megölik.

Forradalmi Gárda: Washingtonnak szánt üzenet volt az amerikai drón lelövése

Publikálás dátuma
2019.06.20. 12:29
Egy MQ-4C Triton drón
Fotó: Alex Evers / U.S. Navy
Egyelőre nem tudni, az MQ-4C Triton típusú drónt mikor érte találat.
Egy iráni föld-levegő rakéta lelőtt egy amerikai drónt a Hormuzi-szoros fölötti nemzetközi légtérben –közölte magát megnevezni nem akaró amerikai hivatalos forrás újságírókkal csütörtökön.      Csütörtökön korábban az IRNA iráni állami hírügynökség azt jelentette, hogy az iráni Forradalmi Gárda lelőtt egy amerikai drónt Irán légterében. Bill Urban, az Egyesült Államok Bahreinben állomásozó központi parancsnokságának szóvivője szerda éjszaka kijelentette, hogy aznap egyetlen amerikai légi jármű sem lépett be az iráni légtérbe. A Global Hawk lelövését nem sokkal az után jelentették be Teheránban, hogy az Egyesült Államok néhány napja azt állította, Irán megpróbálta lelőni egy drónját, illetve elismerte azt is, hogy egy másikat pedig a Teherán támogatását élvező jemeni húsziknak sikerült megsemmisíteniük.
Hosszein Szalami tábornok
Fotó: ATTA KENARE / AFP

„Világosan megüzentük”

Később az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka Washingtonnak szánt világos üzenetnek nevezte a drón lelövését. Hosszein Szalami tábornok, az iráni fegyveres erők elitcsapatának számító gárda iráni állami televízióban közvetített gyűlésén leszögezte, hogy az ország határai sérthetetlenek. Hangsúlyozta, hogy Teherán nem akar háborút, de kész megvédeni magát. „Ma pedig ezt világosan megüzentük Washingtonnak” – tette hozzá a tábornok, akinek a szavait a Taszním félhivatalos iráni hírügynökség is idézte. Szalami az iráni Kurdisztánban rendezett gyűlésen felszólította Irán ellenségeit, hogy tartsák tiszteletben a síita állam területi egységét, nemzetbiztonságát és alapvető érdekeit, „ha nem akarnak bajt”. Abbász Múszavi iráni külügyi szóvivő provokációnak nevezte az amerikai drón behatolását iráni légtérbe, és arra figyelmeztetett, hogy az ehhez hasonló törvénytelen lépéseknek következményei lesznek. Szerdán Washington ismét Teheránt tette felelőssé a múlt héten az Ománi-öbölben két tartályhajó ellen elkövetett szabotázsakcióért, amelyekben az égő hajók legénységét az iráni hatóságok Dzsászkba evakuálták. Az incidens körülményei egyelőre tisztázatlanok, Irán pedig tagadja az amerikai vádakat. Kedden Ali Samkáni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács vezetője azt mondta, hogy Irán leleplezte és felszámolta az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) internetes kémhálózatát. Samkáni bejelentése nem sokkal azután történt, hogy John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó elismerte, hogy Washington kiberműveleteket hajt végre más országok ellen. 

Drámai demográfiai viszonyok fenyegetnek: tízezrek hagyják el Szerbiát

Publikálás dátuma
2019.06.20. 11:00
Bevándorláspárti tüntetés Belgrádban.
Fotó: Talha Ozturk / AFP/Anadolu Agency
A kormány győzelmi jelentései ellenére a helyzet csak rosszabbodik.
Egyre súlyosabb helyzet alakul ki Szerbiában a szakképzett munkaerő elvándorlása miatt. Évente 50 és 70 ezer közé tehető az országot elhagyó orvosok, ápolók, szakmunkások száma, akiket tárt karokkal várnak Ausztriában, Skandináviában. A helyzet pedig a kormányzat saját munkájáról szóló dicshimnuszai ellenére sem javul. Egy néhány hónapja készült felmérés szerint a szerb polgárok egyötöde kíván búcsút inteni hazájának. Főleg a fiatalok képzelik el jövőjüket valamelyik külföldi országban. A 18-29 év közöttiek harmada akarja elhagyni Szerbiát. A Think-Tank Srbija kutatóintézet tanulmánya szerint a legtöbben, 41 százalék, az alacsony életszínvonalat, 36 százalék pedig a jobb fizetést jelölte meg okként. Bár közismert, hogy már csak történelmi okok miatt is mennyire szoros Belgrád és Moszkva viszonya, a megkérdezettek 85 százaléka nyugatra vándorolna, mindössze két százalékuk Oroszországba. A diaszpórában élők 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jobban élnek kint, mint Szerbiában, 41 százalékuk nem is kíván hazatérni. Mindez azért is érdekes, mert az Aleksandar Vucic által fémjelzett vezetés rendre azt sulykolja, hogy rengeteget javult az életszínvonal, Belgrád a balkáni térség valóságos kis tigrise, hiszen tavaly 4,3 százalékkal gyarapodott a GDP. Mindez szépen hangzik ugyan, de a szomszédos Montenegróban árnyalatnyival magasabb volt ennél. A gazdaság továbbra sem áll stabil lábakon, az emelkedés főleg annak köszönhető, hogy tavaly kedvező volt az időjárás, így a mezőgazdaság az átlagosnál jobban teljesített. Emellett az áramtermelés gondoskodott a kedvező adatokról. Csakhogy a befektetések elmaradnak. Ennek számos oka van. Például az, hogy az országot megmérgezte a korrupció. S ez ellen senki sem tesz semmit. Másrészt a mostani vezetés számára különösen fontos, hogy megőrizze kiemelt szerepét a gazdaságban, s célzottan támogasson bizonyos projekteket, illetve a kormányzat – s természetesen maga Vucic – az emberek jótevőjeként léphessen fel. „Vucicnak az az érdeke, hogy őt tekintsék a legfőbb befektetőnek” – vélekedett a Der Standard osztrák lap hasábjain Vladimir Gligorov közgazdász, a délkelet-európai országok szakértője. Az Európai Bizottság legutóbbi, nemrégiben nyilvánosságra hozott országjelentésében nem is állított ki jó bizonyítványt Belgrádról. A dokumentum megállapította, hogy továbbra is túlzottan nagy az állam szerepe a gazdaságban, a magánszektor azonban alulfejlett, s a jogállamiság és az igazságos versenyhelyzet hiánya miatt e tekintetben nem is várható változás. Akadnak azért jó irányba tett lépések. Gordana Tabakovic, a jegybank elnöke hétpontos tervvel állt elő, amely egyebek mellett strukturális reformokat is javasol. Vladimir Gligorov azonban kételkedik abban, hogy meg is lesz a kellő politikai akarat a tervezett intézkedések végrehajtásához. A koalíció pártjai, a Szerb Haladó Párt (SNS), valamint a Szerb Szocialista Párt (SPS) ugyanis továbbra is egyfajta játékszerüknek kívánják tekinteni az állam vagyonát. Csakhogy ilyen hozzáállás mellett nehéz elképzelni az életszínvonal emelését, ami elengedhetetlen már csak azért is, mert a szerb GDP az EU átlagának 37 százaléka, így megállíthatatlannak tűnik az elvándorlás. Sem Vucic, sem Tabakovic nem ellenezné a rendkívül alacsony bérek emelését, ez azonban növelné a kereskedelmi deficitet, az államkassza hiányát. Az elképzelések között szerepel a társasági adó csökkentése is. Ezektől a tervektől azonban nem lehet csodát várni, így Szerbia továbbra is Európa elátkozott állama marad.