Klímavédelmi szükséghelyzetet hirdetett 13 német város

Publikálás dátuma
2019.06.20. 15:05
Garzweiler bánya Viersenben
Fotó: Marcel Kusch / AFP
A mozgalom főleg az ország nyugati részén terjed, a volt NDK-t még nem érte el. Egyedül a szélsőjobb szavaz rendszeresen a klímavédelem ellen, kitartóan képviselve a piaci érdekeket a jövővel szemben.
Egyre több német városban hirdetnek környezeti és éghajlatváltozási szükséghelyzetet, aminek révén a települési vezetőknek az eddiginél hangsúlyosabban kell érvényesíteniük döntéseikben az ökológiai fenntarthatóság elvét. Csütörtöki sajtójelentések szerint az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi
Aachennel 13-ra emelkedett a klímavédelmi szükséghelyzetet (Klimanotstand) hirdető városok száma Németországban.

Konstanz városával, május 2-án indult a mozgalom. Időközben két tartományi főváros is csatlakozott, a schleswig-holsteini Kiel még májusban, a Saar-vidéki Saarbrücken pedig kedden. A mozgalom főleg az ország nyugati és északnyugati részén terjed, a keleti tartományokat, a volt NDK területét még nem érte el. A kezdeményező jellemzően az önkormányzati képviselőtestület, ahol pártokon átívelő egyetértésben terjesztenek elő határozati javaslatot, általában a Zöldek vezetésével. Lényegében csak a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) szokott nemmel szavazni a klímavédelmi intézkedésre, de az mindenhol. Saarbrückenben például a Zöldek indítványához a kereszténydemokraták (CDU), a szociáldemokraták (SPD), a liberálisok (FDP) és az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) képviselői is csatlakoztak, az AfD képviselői pedig elutasították a klímavédelmi szükséghelyzet bevezetését.
A klímavédelmi szükséghelyzet nem jogi kategória, kihirdetése politikai lépés, nem jár jogi kötelezettségekkel. A lépés inkább a helyi szintű politika jelképes válasza a fiatalok és felnőttek körében is egyre erősödő globális civil éghajlatvédelmi mozgalom a Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) terjedésére. A klímavédelmi szükséghelyzetről szóló határozatok általában tartalmazzák, hogy
a városvezetésnek valamennyi döntésnél meg kell vizsgálnia a tervezett lépések lehetséges éghajlati és környezeti hatását, és az ökológiai fenntarthatóság elvének a leginkább megfelelő megoldást kell választania.

Az aacheni képviselőtestület által elfogadott határozatban például az áll, hogy elsődleges fontosságú feladatként ismerik el "a klímaválság és annak súlyos hatásainak megfékezését". A dokumentum a többi között azt is tartalmazza, hogy a nyilvánosság bevonásával ki kell dolgozni egy "integrált klímavédelmi koncepciót", és a főpolgármesternek félévente be kell számolnia az éghajlatváltozást fokozó gázok kibocsátásának csökkentésében elért eredményekről.
Saarbrückenben is konkrét kibocsátás-csökkentési célokat tartalmazó klímavédelmi tervet kell készíteni - mondta Torsten Reif, a Zöldek helyi frakcióvezetője a Saarländischer Rundfunk tartományi közszolgálati médiatársaságnak. Kiemelte, hogy egy átfogó intézkedéscsomagra lesz szükség, amely legfőképpen a közlekedés területét érinti. Egyebek mellett vonzóbbá kell tenni a közösségi közlekedést - például az úgynevezett egyeurós napijegy bevezetésével -, hogy csökkenjen az autóforgalom. A megújuló forrásokra alapozó energiatermelést is ösztönözni kell, és az eddiginél szigorúbb energetikai előírásokat kell bevezetni a lakóépületek felújításának és az újlakás-építések szabályozásában - sorolta a Zöldek politikusa.

48,5 millió eurós humanitárius segélyt küld az EU dél-szudáni rászorulóknak

Publikálás dátuma
2019.06.20. 14:57

Fotó: PATRICK MEINHARDT / AFP
Az uniós támogatás elsősorban a legsebezhetőbbek, köztük a polgárháború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült nők és a gyermekek védelmére összpontosít.
Az Európai Unió 48,5 millió euró - mintegy 15,5 milliárd forint - humanitárius segélyt juttat Dél-Szudán legkiszolgáltatottabb csoportjai számára - közölte az Európai Bizottság csütörtökön. Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos közölte, a békefolyamatok előrehaladása ellenére továbbra is nagy szükség van a humanitárius segítségnyújtásra a Dél-Szudánban élők számra.
A közelmúltban ugyanis mintegy kétmillió embernek kellett elhagynia lakóhelyét, és közel hétmillió embernek van közvetlen szüksége sürgősségi élelmiszersegélyre.

Tájékoztatása szerint az uniós támogatás elsősorban a legsebezhetőbbek, köztük a lakóhelyüket elhagyni kényszerült nők és a gyermekek védelmére összpontosít. Jelentős mennyiségű élelmiszersegélyt tartalmaz a rászoruló családok számára, alapvető egészségügyi ellátást tesz lehetővé a nehezen megközelíthető területeken, és segítséget nyújt a járványok megelőzésére fókuszáló erőfeszítésékhez. Emellett oktatási programok létrehozását és működtetését finanszírozza a konfliktusok által érintett területeken élő gyerekek számára.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az unió 2014 óta a csütörtökön megítélt támogatással együtt több mint 551 millió eurós segélyt biztosított Dél-Szudán számára.

Dél-Szudán és Szudán

Dél-Szudán 2011. július 9-én vált függetlenné Szudántól. Az országban 2013-ban kétéves polgárháború robbant ki, amelyben több tízezren vesztették életüket, és csaknem 3 millióan váltak földönfutóvá. Noha a szemben álló felek 2015 augusztusában békemegállapodást írtak alá, az egyezmény nem vetett véget a harcoknak. A békeszerződéssel 2016 júliusában létrehívott egységkormány napok alatt összeomlott, a fővárosban, Jubában heves harcok törtek ki.
A helyzet különben Szudánban sem nyugodt: tavasszal megbukott a korábbi rezsim, helyét egy katonai tanács vette át, melynek emberei június elejétől az ellenük tüntető civilekre vadásznak, áldozataikat megerőszakolják, megkínozzák és megölik.

Forradalmi Gárda: Washingtonnak szánt üzenet volt az amerikai drón lelövése

Publikálás dátuma
2019.06.20. 12:29
Egy MQ-4C Triton drón
Fotó: Alex Evers / U.S. Navy
Egyelőre nem tudni, az MQ-4C Triton típusú drónt mikor érte találat.
Egy iráni föld-levegő rakéta lelőtt egy amerikai drónt a Hormuzi-szoros fölötti nemzetközi légtérben –közölte magát megnevezni nem akaró amerikai hivatalos forrás újságírókkal csütörtökön.      Csütörtökön korábban az IRNA iráni állami hírügynökség azt jelentette, hogy az iráni Forradalmi Gárda lelőtt egy amerikai drónt Irán légterében. Bill Urban, az Egyesült Államok Bahreinben állomásozó központi parancsnokságának szóvivője szerda éjszaka kijelentette, hogy aznap egyetlen amerikai légi jármű sem lépett be az iráni légtérbe. A Global Hawk lelövését nem sokkal az után jelentették be Teheránban, hogy az Egyesült Államok néhány napja azt állította, Irán megpróbálta lelőni egy drónját, illetve elismerte azt is, hogy egy másikat pedig a Teherán támogatását élvező jemeni húsziknak sikerült megsemmisíteniük.
Hosszein Szalami tábornok
Fotó: ATTA KENARE / AFP

„Világosan megüzentük”

Később az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka Washingtonnak szánt világos üzenetnek nevezte a drón lelövését. Hosszein Szalami tábornok, az iráni fegyveres erők elitcsapatának számító gárda iráni állami televízióban közvetített gyűlésén leszögezte, hogy az ország határai sérthetetlenek. Hangsúlyozta, hogy Teherán nem akar háborút, de kész megvédeni magát. „Ma pedig ezt világosan megüzentük Washingtonnak” – tette hozzá a tábornok, akinek a szavait a Taszním félhivatalos iráni hírügynökség is idézte. Szalami az iráni Kurdisztánban rendezett gyűlésen felszólította Irán ellenségeit, hogy tartsák tiszteletben a síita állam területi egységét, nemzetbiztonságát és alapvető érdekeit, „ha nem akarnak bajt”. Abbász Múszavi iráni külügyi szóvivő provokációnak nevezte az amerikai drón behatolását iráni légtérbe, és arra figyelmeztetett, hogy az ehhez hasonló törvénytelen lépéseknek következményei lesznek. Szerdán Washington ismét Teheránt tette felelőssé a múlt héten az Ománi-öbölben két tartályhajó ellen elkövetett szabotázsakcióért, amelyekben az égő hajók legénységét az iráni hatóságok Dzsászkba evakuálták. Az incidens körülményei egyelőre tisztázatlanok, Irán pedig tagadja az amerikai vádakat. Kedden Ali Samkáni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács vezetője azt mondta, hogy Irán leleplezte és felszámolta az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) internetes kémhálózatát. Samkáni bejelentése nem sokkal azután történt, hogy John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó elismerte, hogy Washington kiberműveleteket hajt végre más országok ellen.