615 dolgozó hiányzik a fővárosi kormányhivatalokból, az összeomlás szélén táncol a szolgáltatás

Publikálás dátuma
2019.06.20. 17:02

Fotó: lab5.hu
Már két kormányablaki is bezárt, és ami megmaradt, ott hónapokra előre nincsenek szabad időpontok.
Nincsenek ügyintézők, súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek a budapesti kormányablakok, amit még a nyári szabadságolások is rontanak. Két kormányablaki is bezárt - így a Nyugati és a Keleti pályaudvaroknál lévők -, és ami megmaradt, ott hónapokra előre nincsenek szabad időpontok, a sorszámokat kiadó automatáktól pedig biztonsági őrök hajtják el az embereket: a szolgáltatás a várakozók magas száma miatt szünetel.
A járási és megyei kormányhivatali dolgozóknak – köztük a kormányablakok ügyintézőinek – a munkáját jelenleg se anyagilag, se erkölcsileg nem becsülik meg

- nyilatkozta a probléma kapcsán Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke az index.hu-nak. A szakszervezet már tavasszal arra hívta fel a figyelmet, hogy a március 1-jén életbe lépett új kormányzati igazgatásról szóló jogszabály miatt rengetegen hagyják ott a közszférát, ez pedig katasztrófahelyzetet idézhet elő. Borosné szerint jelen esetben is nyilvánvaló, hogy nem pusztán a két pályaudvar karbantartási munkálatai miatt túlterheltek a VI. és a VIII. kerületi kormányablakok, hanem a munkaerőhiány miatt. Állítja:
Budapesten jelenleg 615 fő hiányzik a fővárosi kormányhivatal intézményeiből.

A létszámhiányt nem ismerte el a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH). A portál megkeresésére azt válaszolták, a Nyugati és a Keleti pályaudvar kormányablakainak ügyintézői jelenleg az ugyanazon kerületben található vagy hasonló távolságra lévő, szomszédos kerületek kormányablakaiban látják el feladataikat.
A legtöbb kerületi kormányablakban eközben már egy hónapon belül nincs szabad időpont, és nem a foglalások miatt: a lefoglalható idősávok is hiányoznak

- legalábbis erre jutott a 168 Óra. A lap személyi igazolvány és útlevél pótlására is megnézte a lehetséges időpontokat mind a 23 fővárosi kerületben, a kép pedig igencsak lesújtó. Azt írják, a legrosszabbak közül is kiemelkedik az I. és IX. kerület, ahol egyáltalán nincs szabad időpont szeptember 22-ig, a XII. kerület mindkét kormányablakában pedig a legkorábbi időpont szeptember 16-án érhető el. Azokban a kerületekben, ahol két kormányablak is működik, jellemzően csak az egyikben elérhető az időpontfoglalás. Akik sürgősen akarják beszerezni okmányaikat, nekik marad - szerencsés esetben - a sorszámhúzás és a hosszú várakozás.
Szerző

Magyarország és Szlovákia is feladhatta az ellenállását klímaügyben

Publikálás dátuma
2019.06.20. 14:01
A Mátrai Erőmű
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Az Euractiv információi szerint a kormányt a németek győzték meg erről.
A csütörtök délután kezdődő brüsszeli EU-csúcson nem csak arról lesz szó, hogy kik legyenek az új főnökei az EU legfontosabb intézményeinek, hanem arról is döntenek a miniszterelnökök és elnökök, hogy vállalják-e, hogy 2050-re klímasemlegessé tegyék Európát, azaz nullára csökkentsék a felmelegedést okozó anyagok kibocsájtását. Eddig a hétig úgy tűnt, hogy a bátor ambíció, amit az Európai Bizottság még tavaly ősszel javasolt, nem fog átmenni, a V4 csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) például egységesen elutasította a javaslatot. A héten azonban Magyarország és Szlovákia feladhatta az ellenállását – derül ki a 444.hu cikkéből. A portál az Euractiv információi alapján azt írja, a budapesti kormányt a németek győzték meg erről. Szlovákia átállása összefügghet az új köztársasági elnök, a környezetvédelmi ügyekben elkötelezett Zuzana Caputova hivatalba lépésével is. Szintén ezen a héten állt át a zöld oldalra Bulgária is, Bojko Boriszov miniszterelnök azt mondta, hogy őt az ENSZ főtitkára telefonon győzte meg. Ezen a héten csatlakozott Írország is a tervet támogató országokhoz, amelyek immár 22-en vannak a 28-ból. Csehország és Lengyelország ugyanakkor továbbra sem jelezte, hogy támogatnák a 2050-es klímasemlegességet, de a zöld ügyben elkötelezett nyugati szakértők több fórumon is reménykeltőnek nevezték, hogy sikerült megtörni a V4-ek egységes ellenállását.   A portál felidézi: május elején még csak nyolc EU-s ország támogatta a tervet, amit a brüsszeli biztosokon kívül leginkább Emmanuel Macron francia elnök sürgetett. Januárban még Németország is az ellenállók között volt, de két héttel az EP-választás előtt Angela Merkel kancellár bejelentette, hogy meggondolta magát. Azt mondta, hogy „több mint kényelmetlen” látnia a fiatalok tiltakozását, a pénteki klímatüntetéseket, és a német kormány nem teheti meg, hogy nem hallja meg a hangjukat, hiszen az ő jövőjükről van szó. Nagy-Britannia már korábban jelezte, hogy ha ki is lépnek az EU-ból, a maguk részéről 2050-ig elérik a nulla kibocsájtást, míg a nagyobb európai államok közül Olaszország is beadta a derekát idén tavasszal, pedig télen még a római kormány sem támogatta a tervet. 
Szerző

Hableány-tragédia: belügyminiszteri elismeréseket kaptak a mentésben részt vevők

Publikálás dátuma
2019.06.20. 13:51

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
„Fegyelmezettségükkel, szakmai tudásukkal hozzájárultak a gyors és eredményes munkához” – méltatta őket Pintér Sándor.
Elismeréseket adott át a május 29-ei dunai hajóbaleset utasai, legénysége mentésében és a hajóroncs kiemelésében rendkívüli helytállást tanúsító szakembereknek, hatósági és civil személyeknek csütörtökön Budapesten a belügyminiszter. Pintér Sándor a kitüntetetteket méltatva hangsúlyozta: el kívánják ismerni a Magyarország története legnagyobb polgári hajókatasztrófájának mentésében résztvevők áldozatos munkáját, az életmentést, az önkéntes segítséget és az elhunytak kutatását. A balesetről felidézte: 22 nappal ezelőtt a Viking Sigyn 7-8 másodperc alatt maga alá gyűrte a Hableány személyhajót és a Duna medrének mélyére szorította. A hajón utazóknak a menekülésre csekély esélyük volt – tette hozzá. A baleset utáni riasztást követően a mentésben ezer rendőr, 274 szolgálati jármű, helikopterek, drónok, a Terrorelhárítási Központ (TEK), a Honvédelmi Minisztérium (HM), a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) munkatársai, vízimentők, polgárőrök és önkéntes segítők vettek részt – idézte fel a belügyminiszter. Emlékeztetett rá: a katasztrófában 25 ember életét vesztette, három áldozatot továbbra is keresnek, mindössze hét ember életét sikerült megmenteni. Pintér Sándor ezért a további feladatok között említett az eltűntek nemzetközi együttműködés keretében történő felkutatását. A koreai érintettekre utalva kijelentette: „Magyarország számára fájó”, hogy az áldozatok közül 33-an vendégként, turistaként tartózkodtak az országban, egyúttal részvétét fejezte ki magyar kormány nevében a hozzátartozóknak és az ázsiai ország vezetőinek. Pintér Sándor beszédében kiemelte: a kitüntetettek példaértékű kockázatvállalással, bátorságot, helytállást tanúsítva, „másokat elrettentő” természeti körülmények között, fáradtságot, félelmet nem ismerve dolgoztak. Köszönetet mondott a koreai külügyminisztériumnak, az ország budapesti nagykövetségének, katonai attaséjának, valamint a hajó kiemelésében és az áldozatok felszínre hozásában részt vevő búvároknak.
„Fegyelmezettségükkel, szakmai tudásukkal hozzájárultak a gyors és eredményes munkához”

– méltatta őket Pintér Sándor.

A belügyminiszter szintén köszönetét fejezte ki a mentésben résztvevő osztrák, cseh, norvég és szlovák szakembereknek, valamint a magyar tudományos élet szereplőinek, valamint a mentésben résztvevő civileknek. A magyar társadalom egy emberként fogott össze, amit az a sodronykötél szimbolizál, amellyel sikerült kiemelni a sérült hajót – hangoztatta. Pintér Sándor leszögezte: a baleset miatt indult büntetőeljárást le kell folytatni, a katasztrófához vezető „minden egyes részletet” fel kell deríteni. A belügyminiszter Bártorságért érdemrenddel tüntetett ki hat civil búvárt és négy hatósági személyt. A rendkívüli helytállásért érdemrend arany fokozatában részesült Hajdu János, a TEK főigazgatója, a szervezet vezetőségének több tagja, valamint számos rendőr és katasztrófavédelmi beosztott mellett Gyenei Gyula, a Clark Ádám úszódaru kapitánya, az ütközés utáni mentést a környező hajókról végző hét civil és egy szabadnapos rendőr. Az eseményen lejátszották az ütközést követő első, a rendőrség ügyeletére 21 óra 15 perckor érkezett állampolgári bejelentés felvételét és a roncs kiemelésének folyamatáról készült mozgóképeket. Az áldozatok emléke előtt egy perces néma felállással emlékeztek.
Szerző