Privatizációk miatt fordíthat hátat a szlovén kormánynak a Baloldal

Az utolsó csepp az Abanka állami tulajdonú bank eladása volt. Ha magára hagyja a kormánykoalíciót a külső támogató Baloldal, az annak végét is jelentheti.

Elégedetlen Marjan Sarec szlovén kormányfő vezette kisebbségi kormánnyal az azt kívülről támogató Baloldal (Levica) párt, ezért júliusban felülbírálja az együttműködést az ötpárti koalícióval, miután kérdésessé válhat a parlamenti többség - írta a helyi sajtó csütörtökön. Luka Mesec, a Baloldal koordinátora a sajtónak elmondta:

Ez azonban nem történt meg - mondta. Hozzátette: ezért júliusig a Baloldal szervezetei megvitatják, hogy így van-e értelme a további együttműködésnek.

Az utolsó csepp a pohárban Szlovénia harmadik legnagyobb bankjának, az Abanka pénzintézetnek az eladása volt, amelyről szerdán döntött az állami vagyont kezelő szlovén állami holding. A Baloldal akkor közölte, hogy ezt meg kellett volna akadályozni, mert ez fejlődési kockázatot jelent Szlovéniára számára. A Baloldal minden privatizációt ellenez az országban.

Marjan Sarec kormányfő Brüsszelben az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek kezdődő csúcstalálkozójára érkezve szlovén újságíróknak azt mondta:

"Amennyiben továbbra is együtt kívánnak működni, mi is akarjuk, amennyiben nem, valami más lehetőség nyílik majd" - szögezte le. A kormányfő ugyanakkor emlékeztetett, hogy nem ez az első eset, hogy a Baloldal elégedetlen, de mint mondta, más kormányozni, mint ellenzékből politizálni.

A 2018. június eleji parlamenti választást a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette jobboldali, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte meg, 25 mandátumot szerezve a parlament, de nem tudott kormányt alakítani. Három hónappal később a választásokon második helyen befutott Marjan Sarec Listájának (LMS) elnöke, Marjan Sarec alakíthatott balközép kisebbségi koalíciós kormányt. Az ötpárti koalíció: az LMS, a szociáldemokraták (SD), Miro Cerar előző miniszterelnök Modern Közép Pártja (SMC), Alenka Bratusek korábbi miniszterelnök pártja (SAB) és a Nyugdíjaspárt (DeSUS) 43 szavazattal rendelkezik a 90 fős törvényhozásban. A Baloldal 9 szavazattal kívülről támogatja a kabinetet.