Sikertelen az EU-csúcs, nem tudtak vezetőket választani

Publikálás dátuma
2019.06.21. 07:24
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke (b) és Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke (j) egyeztet brüsszeli sajtótájékoztatójukon, 2019.06.20-án
Fotó: Dursun Aydemir / 2019 Anadolu Agency
Egyetlen uniós intézmény élére sem neveztek ki elnököt tagállami vezetők értekezletén, hiányzott a többségi akarat.
Nem sikerült megállapodásra jutni az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről  - derült ki csütörtökön éjszaka. Az először névtelen diplomáciai forrásoktól érkező hírt sorban erősítették meg az uniós tagállamok vezetői, illetve európai döntéshozók is: Donald Tusk, az Európa Tanács vezetője arról beszélt, hogy az egyeztetésen nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem. Tusk szerint a megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta "csomagban" kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét – június 30-án, jövő vasárnap pedig újabb találkozót tartanak a témában. Addig zajlanak az egyeztetések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is. 
Jobb még néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni – így kommentálta Angela Merkel német kancellár az EU-csúcs sikertelenségét. Péntek hajnali sajtótájékoztatóján azt is hangsúlyozta, hogy közös megoldást akarnak az Európai Parlamenttel; „semmilyen körülmények között sem akarunk válsághelyzetet teremteni” - mondta a kancellár. A bukást Emmanuel Macron francia államfő is hasonló módon kommentálta: újságíróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, Európának meg kell mutatnia, hogy egységet tud mutatni úgy, hogy minden fél szem előtt tartja saját és az unió érdekeit.
Sajtójelentések szerint Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő és több más európai kollégájuk közvetlenül a G20-as országcsoport jövő hét végi oszakai csúcstalálkozójáról fog Brüsszelbe repülni – írja az MTI.
Szerző

Megszavazta az amerikai szenátus a szaúdi fegyvereladások tiltását, de ez sem állíthatja meg Trumpot

Publikálás dátuma
2019.06.20. 21:35
Illusztráció
Fotó: Bastiaan Slabbers / AFP / NurPhoto
A szenátus által elutasított határozatokról még a képviselőháznak is voksolnia kell. A Fehér Ház azonban már jelezte, hogy vétót emel a kongresszusi döntések ellen.
Határozatokat fogadott el az amerikai szenátus a Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek szánt fegyvereladások megtiltásáról. A szenátorok három határozatról voksoltak. Az összesen nyolcmilliárd dollár értékű fegyvereladásokat öt republikánus szenátor sem szavazta meg, két republikánus törvényhozó pedig tartózkodásával segítette azok elfogadását.
A szavazáskor ugyanakkor nem volt meg a szükséges többség ahhoz, hogy a Donald Trump által megígért vétót annak érvényesítésekor felülírhassák.

A Trump-kormányzat a múlt hónapban hagyta jóvá a fegyvereladásokat, és döntésekor a nagyon ritkán alkalmazott "vészhelyzetre" hivatkozó hatalmával élt. Ennek az volt a célja, hogy a kormányzat elkerülje a fegyvereladások esetében szükséges kongresszusi felülvizsgálati folyamatot. Mike Pompeo külügyminiszter akkor azt mondta: az Irán körüli feszültségek mélyülése és szélesedése tette szükségessé a fegyvereladást.
Egy Bob Menedez demokrata párti és Lindsey Graham republikánus szenátor által vezetett kétpárti csoport összesen 22 határozatot fogalmazott meg, pontosan annyit, ahány szerződés született a fegyverüzletről. Hetekig tartó egyeztetések után végül abban állapodtak meg, hogy összesen három tervezetben összegzik valamennyi határozat tartalmát, és ezeket terjesztik be szavazásra. A fegyvereladásokat helytelenítő szenátorok azon az állásponton vannak, hogy
Szaúd-Arábia szerepe a jemeni háborúban, továbbá Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró török földön elkövetett meggyilkolása nem teszi lehetővé fegyverek eladását a sivatagi királyságnak.

Az első két határozat Szaúd-Arábiának és egyes nyugati országoknak tiltaná meg a fegyvereladásokat, a harmadik határozat tiltása pedig az Egyesült Arab Emírségeket és Jordániát érinti.
A szenátus által elutasított határozatokról még a képviselőháznak is voksolnia kell. A Fehér Ház azonban már jelezte, hogy vétót emel a kongresszusi döntések ellen.

Privatizációk miatt fordíthat hátat a szlovén kormánynak a Baloldal

Publikálás dátuma
2019.06.20. 19:37
A szlovén parlament - illusztráció
Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Az utolsó csepp az Abanka állami tulajdonú bank eladása volt. Ha magára hagyja a kormánykoalíciót a külső támogató Baloldal, az annak végét is jelentheti.
Elégedetlen Marjan Sarec szlovén kormányfő vezette kisebbségi kormánnyal az azt kívülről támogató Baloldal (Levica) párt, ezért júliusban felülbírálja az együttműködést az ötpárti koalícióval, miután kérdésessé válhat a parlamenti többség - írta a helyi sajtó csütörtökön. Luka Mesec, a Baloldal koordinátora a sajtónak elmondta:
két héttel ezelőtt találkoztak a kormányfővel, akitől azt kérték, hogy akadályozza meg az egészségügy belső privatizációját, a kabinet állapítson meg az egyetemisták számára egyfajta minimálbért a diákmunkáért, valamint szabályozza az ingatlanügyleteket.

Ez azonban nem történt meg - mondta. Hozzátette: ezért júliusig a Baloldal szervezetei megvitatják, hogy így van-e értelme a további együttműködésnek.
Az utolsó csepp a pohárban Szlovénia harmadik legnagyobb bankjának, az Abanka pénzintézetnek az eladása volt, amelyről szerdán döntött az állami vagyont kezelő szlovén állami holding. A Baloldal akkor közölte, hogy ezt meg kellett volna akadályozni, mert ez fejlődési kockázatot jelent Szlovéniára számára. A Baloldal minden privatizációt ellenez az országban.
Marjan Sarec kormányfő Brüsszelben az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek kezdődő csúcstalálkozójára érkezve szlovén újságíróknak azt mondta:
ha nincs elég szavazat a parlamentben, a kormány megbukik, nincs más lehetőség.

"Amennyiben továbbra is együtt kívánnak működni, mi is akarjuk, amennyiben nem, valami más lehetőség nyílik majd" - szögezte le. A kormányfő ugyanakkor emlékeztetett, hogy nem ez az első eset, hogy a Baloldal elégedetlen, de mint mondta, más kormányozni, mint ellenzékből politizálni.
A 2018. június eleji parlamenti választást a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette jobboldali, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte meg, 25 mandátumot szerezve a parlament, de nem tudott kormányt alakítani. Három hónappal később a választásokon második helyen befutott Marjan Sarec Listájának (LMS) elnöke, Marjan Sarec alakíthatott balközép kisebbségi koalíciós kormányt. Az ötpárti koalíció: az LMS, a szociáldemokraták (SD), Miro Cerar előző miniszterelnök Modern Közép Pártja (SMC), Alenka Bratusek korábbi miniszterelnök pártja (SAB) és a Nyugdíjaspárt (DeSUS) 43 szavazattal rendelkezik a 90 fős törvényhozásban. A Baloldal 9 szavazattal kívülről támogatja a kabinetet.