Csütörtök estére eldőlt, hogy Jeremy Hunt külügyminiszter, korábban az egészségügyi tárca felelőse végzett elődje, Boris Johnson mögött a második helyen a Konzervatív Párt vezetőválasztási kampányának első felében. Így kettőjük neve kerül a mintegy 160 ezerre becsült tory párttaghoz postázandó szavazólapra. A közel egyhónapi gondolkodás után visszaküldött voks eredményét a július 22-vel kezdődő héten hirdetik ki. Ezt követően keresheti fel Theresa May ügyvezető kormányfő a Buckingham-palotában az addigra szabadságra készülő II. Erzsébetet és nyújthatja be lemondását. A szokásoknak megfelelően röviddel azután, hogy a hivatali Jaguar XJ Sentinel autójában érkezett korábbi miniszterelnök immár egy „alantasabb” autóval elhagyja a királyi rezidenciát, érkezik meg a Konzervatív Párt új vezetője és fogadja el az uralkodó felkérését a következő kormány megalakítására, majd használatba veszi a hivatalával járó, az udvaron várakozó úri járgányt. A brit történelem egyik legrövidebb ideig, 2016. július 13-a óta hatalmon lévő kormányfője, Theresa May legalább elmondhatja majd magáról, hogy több mint három éven át volt a Downing Street 10. lakója.
Boris Johnson volt külügyminiszter már a konzervatív frakció 313 tagja között rendezett szavazások negyedik fordulójában megszerezte a képviselők több mint a felének, 157 honatyának a támogatását. A brit fair play-be vetett hitet viszont alaposan megingatta, hogy a sorból némileg kilógó két jelölt, előbb Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter, az egyetlen máig maradáspárti és a megegyezésen alapuló Brexithez ragaszkodó aspiráns, illetve a magát alacsony sorból, egy pakisztáni bevándorolt autóbuszvezető fiából felküzdött Sajid Javid belügyminiszter „visszafejlődtek” a rundók során, azaz ahelyett, hogy szavazatokat nyertek volna a kiesőktől, csökkent a rájuk leadott voksok száma. Mint kitudódott, nehezen leplezett taktikázás, „szavazat-kölcsönzés” végig zajlott, míg különösen a csütörtökön rendezett két utolsó menetben több tucat képviselő maradt távol Westminstertől és hatalmaztak meg kollégákat maguk helyett, akik azután nem feltétlenül tartották be az instrukciókat.
Mindez különösen feltűnő volt az utolsó, ötödik fordulóban. Miközben Sajid Javid belügyminiszter kiesése, így 34 szavazat felszabadulása után öt képviselő jelezte nyilvánosan, hogy a továbbiakban Boris Johnsont támogatja, csak hárommal több szavazata lett. 160-on zárt, míg meglepetésre Jeremy Hunt, a diplomácia vezetője mindössze két vokssal megelőzte az addigi „ezüstérmes” Michael Gove-ot. A környezeti miniszter szövetségesei azt állítják, hogy Johnson emberei képviselők megvesztegetésével, későbbi pozíciók ígéretével érték el, hogy a könnyebb ellenfélnek tűnő Hunt jusson tovább a küzdelemben. A pénteki brit lapok nyíltan szólnak arról, hogy ez volt Boris bosszúja, amiért Gove, akivel a 2016-os Brexit-népszavazás előtti kampányban vállvetve harcolt, percekkel az ezt követő vezetőválasztás előtt látványosan, becsületsértéssel felérő módon kihátrált mögüle. A mostani szavazatvásárlással Johnson tábora egy szinte elkerülhetetlen nyári pszichodrámától fosztotta meg a közvéleményt és tovább rombolta a Konzervatív Párt tekintélyét.
A döntőbe jutott duó a következő hetekben a szigetország valamennyi tartományát érintő korteshadjáratot bonyolít le. A szombaton Birmingham-ben kezdődő 16 lakossági fórumot ugyan élőben közvetítik a tévéállomások, de csak a Konzervatív Párt regisztrált tagsága kérdezhet. Így különösen fontos, hogy megvalósuljanak a BBC, az ITV és a Sky News által tervezett tévéviták. A BBC azonban magára haragította a vezetőválasztási kampány káoszba torkollott, a részvevők egymás szavába vágtak, a máskor oly magabiztos műsorvezető, Emily Maitlis nem tudott rendet teremteni. A közszolgálati óriás ráadásul elmulasztotta “átvilágítani” a különböző helyszínekről bekapcsolt kérdezőket. Így közéjük kerülhetett egy állásából felfüggesztett iskolaigazgató, muzulmán prédikátor, aki korábbi antiszemita Twitter-üzenetekkel és nők elleni erőszakos cselekedetekkel egyaránt botrányt okozott.
Politikai kommentátorok, köztük Jenni Russell, a The Times publicistája attól tart, hogy fölénye birtokában Boris Johnson a rá jellemző elhamarkodott megjegyzések elkerülése érdekében lehetőség szerint tartózkodni fog a nyilvános, spontán megszólalásoktól és ragaszkodik előre megírt szövegeihez. A volt londoni főpolgármestert legyőzni nehezen lehet, csak maga veszítheti el a versenyt. A kampány második része előtt a konzervatív párttagság háromnegyede gondolja, hogy jó vezető lenne. A meglepetésre két főpolgármester-választást is nyert 55 éves politikusról azt tartják, hogy ő az egyetlen, aki mind Nigel Farage Brexit Párt elnököt, mind Jeremy Corbyn munkáspárti vezért maga mögé képes utasítani. Ha azonban az 53 éves Jeremy Hunt a vitafórumokon képes megszorongatni, felszínre kerülhet felületessége és ellentmondásossága is. A magát az „esélytelenebb félnek” nevező külügyminiszter mindenesetre megígérte, hogy “mindent belead a harcba”. Ellene szól, hogy a népszavazás során az EU-ban maradásra szavazott. Az első, a Sky News által elvégzett közvélemény-kutatás szerint az emberek 44 százaléka tartaná Boris Johnsont jobb kormányfőnek, míg Jeremy Huntba 25 százalék helyezi a bizalmát. Hasonlóan 43 százalék szeretné, ha Johnson és 29 százalék, ha Hunt foglalkozna a Brexittel.
