Megszüntetik az utolsó szabadstrandot Keszthelyen

Publikálás dátuma
2019.06.22. 06:45

Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségei sorra építik, tervezik a város partjain a luxuslétesítményeket, de a kispénzűeknek nem lesz hol fürdeniük.
A keszthelyi képviselő-testület a közelmúltban Nagy Bálint fideszes alpolgármester javaslatára megszüntette a város utolsó szabadstrandját. A strand helyén fizetős, „kutyás élményparkot” és „piknikkertet” hozna létre egy budapesti vállalkozás. A javaslatot a Demokratikus Koalíció képviselőjén, Kovács Viktórián kívül a fideszes többségű testület minden tagja megszavazta, így bizonyossá vált: a Balaton második legnagyobb városában jövőre már nem lesz ingyenes strandolási lehetőség, a kispénzűek nem tudnak hol megmártózni. – Több szempontból is érthetetlen és felháborító a döntés – jelentette ki Kovács Viktória. – A strandot eddig ingyen használhatta bárki, az élménypark viszont fizetős lesz. Az ötletről ráadásul még a helyi kutyás szervezetek sem tudtak. A strand rögtön a balatoni bringakörútról nyílik, és ez volt az egyetlen hely Keszthelyen, ahol a biciklisek meg tudtak állni, volt vizesblokk, s még meg is tudtak mártózni a Balatonban ingyen. A döntés azért is különös, mert a „kutyás élményparkkal” szinte teljesen luxus-projektek foglalják majd el a keszthelyi partszakaszt, ahol az elmúlt időszakban Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is megvetette a lábát. A felcsúti oligarcha a Hunguest Hotels szállodalánc megvásárlásával jutott szállodákhoz, a kormányfő veje pedig 2014-ben a keszthelyi yachtkikötő megszerzésével jelent meg a városban. Azóta névleg kiszállt a cégből, majd érdekeltségébe került a város ikonikus szállodája, a Hullám, a kemping, és egy óriási, beépíthető part menti telek is. Érkezésükkel a város gigantomán beruházásokat vizionált – még egy 100 méter magas toronyházat is terveztek közvetlenül a partra –, s az új Balaton-törvény életbe lépése előtt rohamtempóban kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a Mészáros- és Tiborcz-érdekeltségek telkeit, de még a futballpályát is. – Egy kis exkluzív, privát strand lesz ebből is – vélekedett egyik forrásunk a szabadstrand jövőjéről, s azt Nagy Bálint alpolgármester is állította, hogy a strand funkció megmarad. Ennek némileg ellentmond, hogy Kovács Viktória utánajárt, megváltozik-e a terület besorolása, s az önkormányzatnál azt a választ kapta, erről majd az új testület dönt az őszi választások után. – Jelenleg nyolc százalékos a beépíthetőség, s maximum nyolc méter magas épület húzható fel ott – mondta a DK-s képviselő. – A közeli, Tiborcz-féle kempingben viszont ötven százalékos beépíthetőséget és 12,5 méter magas épületet tesz lehetővé a szabályozás. – Pakolhatok, aztán húzhatok innen! – foglalta össze elkeseredve nyár végi programját Plánder Ernő, akinek, bár 2022-ig érvényes a szerződése a szabadstrand működtetésére, három évvel a kontraktus lejárta előtt be kell zárnia. A férfi büfét üzemeltethet a parton, cserében gondozta a területet, rendben tartotta a vizes blokkot. Elvileg közös megegyezéssel szűnik meg a két évvel ezelőtt újrakötött, s a papírok szerint öt évre szóló bérlete – mely felesége nevén van, akivel 1998 óta viszik a szabadstrandot –, ám magától nem hagyná ott megélhetését. Viszont az önkormányzat élt a szerződésbe foglalt lehetőségével, hogy bármelyik nyári szezon végén egyoldalúan felmondhatja a megállapodást.

Kutyabarát élménypark

Az ország egyik legnagyobb kutyabarát online közösségét működtető cég öt évre egymillió forintért kaphatja meg a valamivel kisebb, mint egyhektáros, vízparti területet. Fizetnie azonban nem kell Keszthelynek, elé ha évente 200 ezer forint értékben reklámozza az élményparkot, annak szolgáltatásait, valamint a város más programjait. Az városvezetés szerint „olyan turisztikai attrakció valósulhat meg a városban, amely az országosan is egyre szélesebb tömeget jelentő kutyás társadalom figyelmét Keszthely városára irányíthatná”.

Szerző
Témák
Balaton Keszthely

Tárgyalnak a tárcával a baleseti sebészek

Publikálás dátuma
2019.06.22. 06:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Őszig adtak időt a traumatológusok a kormánynak, hogy rendezze a szakma finanszírozását.
Az egyre romló ellátási körülmények miatt hívta össze pénteken rendkívüli közgyűlését a Magyar Traumatológus Társaság (MTT). A zárt ülés után mindössze egy szűkszavú közleményt adtak ki miszerint a szükséges lépésekről teljes egyetértéssel határozatot fogadtak el. S egyben felhatalmazták a tárgyaló delegációjukat, hogy július harmadikán az egészségügyi államtitkár által kezdeményezett egyeztetésen  tárgyaljanak. Ezek eredményét a társaság szeptemberben egy újabb közgyűlésen értékeli, és akkor határoznának a további lépésekről is. Úgy tudjuk: a traumatológusok jobb béreket, és a baleseti ellátások értékén történő finanszírozását kérik a kormányzattól. Az utóbbi a gyakorlatban azt jelentené, hogy a jelenlegi finanszírozást másfélszeresére kellene emelni. Most ugyanis a beavatkozások jó részénél a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) érkező díjak nem fedezik a műtétek valós költségeit. Az egyes beavatkozásokból más-más összeg hiányzik, ezért valamennyi eljárás díját újraszámoltatnák. Lapunknak egy traumatológus példaként a vállízületi műtétet említette, amely másfél millió forintba kerül, miközben az egészségbiztosító körülbelül egymilliót fizet érte. Csak a beavatkozáshoz szükséges implantátumért 700 ezer forintot kell fizetni. Az operáció ára, akkor lenne jól meghatározva, ha a teljes műtét költségéből csak 25 százalék lenne az implantátum. Mint azt a baleseti sebészek a mai közgyűlési meghívójukban is írták: „Sem a személyi, sem a tárgyi és eszközfeltételek nem biztosítottak a biztonságos, magas színvonalú, a sérülteknek egyenlő feltételeket biztosító ellátáshoz.” Információink szerint a traumatológusok két hónappal ezelőtt már jelezték Kásler Miklósnak, a humán tárca vezetőjének, hogy szükség lenne a beavatkozásokért járó díjak korrekciójára. Akkor arra nem kaptak semmilyen választ, aztán májusban a NEAK kérésére már számokkal is alátámasztva, megint megismételték: mekkora az a minimális összeg, amire feltétlenül szükség lenne a normális napi működéshez. Az elmúlt egy évben – különösen a fővárosi sürgősségi centrumokban – mind gyakoribbá váltak a problémákat jelző gondok. Tavaly augusztusban a Honvédkórházban pattanásig feszült a helyzet, akkor ott gyors béremeléssel valamennyire enyhítettek a krízisen. Ám azóta is rendszeresen előfordul, hogy egy-egy sürgősségi centrum lemondja a sokszorosan sérült, súlyos betegek fogadását, mert nincs elég szakorvos az ellátásukhoz. Arról lapunk írt először, hogy az állandósult szakorvos hiány miatt negyedével kisebb kapacitással próbálja megoldani a szakhatóság a nyáron a többszörösen sérültek budapesti ellátását. Augusztus végéig a négy sürgősségi centrum közül mindig csak három fogad majd politraumatizált baleseteseket. A „forgóban” a negyedik úgynevezett „stand by” módban üzemel, azaz oda csak akkor vihetnek ilyen beteget, ha a másik három már megtelt. A más jellegű sürgősségi ellátásra szorulókra ez a szabály nem érvényes. Ezzel lényegében 75 százalékra csökken a súlyos sérültek ellátását szolgáló kapacitás a fővárosban. Pedig a statisztikák szerint a balesetek csaknem harmada július, augusztusban történik.
Szerző

Zivatarok, felhőszakadás – Hétvégén is marad a kiszámíthatatlan időjárás

Publikálás dátuma
2019.06.21. 22:20
illusztráció
Fotó: Atsushi Taketazu / AFP
Több megyére is másodfokú figyelmeztetést adtak ki.
BaranyaBács-Kiskun, Somogy, Tolna és Zala megyére is másodfokú riasztásokat adott ki szombatra felhőszakadás és zivatarok veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az ország többi részén elsőfokú figyelmeztetések lesznek érvényben. Az előrejelzés szerint a nap első felében jobb eséllyel az ország északkeleti harmadán várható több helyen zivatar, késő délutántól azonban nyugat, délnyugat felől egy intenzív zivatarrendszer is kialakulhat, mely késő estére érheti el a Duna-Tisza közét. A zivatarok nyomában felhőszakadás, 60-80 km/h-s szél valószínű, de egy-egy helyen 80-100 km/h-s szélroham, illetve nagy méretű jég is előfordulhat. Utóbbira kiemelten a Dunántúl középső és déli részén, illetve este, késő este az Alföld délnyugati részén van jobb esély. Erőteljes gomolyfelhő-képződésre számíthatunk hosszabb-rövidebb napos időszakokkal. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13 és 20 fok között valószínű, a legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 31 fok között alakul.
Vasárnap többnyire közepesen és erősen felhős lesz az ég, pár órára süt ki a nap. Sok helyen várható eső, zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás is. Az északi, északkeleti szél a időnként megélénkül, zivatarok környezetében átmenetileg megerősödik. A felhőszakadás és a zivatarok veszélye miatt az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 20, a legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 24 és 30 fok között valószínű, de a Nyugat-Dunántúlon 22, 23 fok is lehet.
Szerző